Hegedűs Lajos (színművész)

magyar színész, igazgató, drámaíró

Hegedűs Lajos (Kisújszállás, 1818. április 18. (keresztelés) – Pest, 1860. július 18.) színész, igazgató, drámaíró.

ÉletútjaSzerkesztés

Hegedűs Dániel festőmester és Földi Julianna fia. Tanult szülővárosában, ahol a gimnázium hat osztályát végezte; onnét Debrecenbe ment és ott hallgatta a bölcselet I. évét 1836-ig. Ekkor hajlama a színészi pályára vonzotta, így egyetemi tanulmányait félbehagyta és azon évben a Fáncsy Lajos igazgatása alatti színésztársasághoz szegődött. 1841—58 között Győrött színészkedett. 1849-ben mint honvédhadnagy küzdött a szabadságért. Sok küzdés, nélkülözés közt képezte magát és midőn színi képessége a vidéken feltűnést keltett, meghívást nyert a pesti Nemzeti Színházhoz. Itt aratta fényes sikereit. 1851. április 7-én már fellépett itt a Robin orvosban, de csak 1858. október 8-án volt első fellépte mint szerződtetett tagnak. Bodenburg Karolina színésznővel boldog házas életet élt és egyetlen fia még növelte örömét. A balvégzet ezen családi boldogságot egy év alatt hármas sírba temette. Neje halála után búskomorságba esett; a színháztól is elbocsátották. A kétségbeesésnek lassan emésztő mérge 1860. július 18-án Pesten, a Rókus-kórházban megölte.

Arcképe, kőnyomat: Reiffenstein és Röschtől Bécsben 1859. (nejével és fiával).

Beszélyei a Divatcsarnokban (1853. Trón és szerelem, tört. beszély, Csilla a Balaton leánya, tündérrege), Müller Nagy Naptárában (1855. Szép Mariska, beszély).

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Vincentio (Shakespeare: A makrancos hölgy)
  • Rieux Gaston (ifj. Dumas: Gauthier Margit)

SzínműveiSzerkesztés

A pesti Nemzeti Színházban történt első előadatásuk sorrendjében:

  • A hazatértek, ered. dráma 4 felv. (először 1851. máj. 24. Ism. Pesti Napló 365., 369., 370. sz. Budap. Hirlap 471-72. sz.)
  • A rózsa királyné, eredeti népies dr. 4 felv., zenéje Bodnár Ignácztól (1851. nov. 29.)
  • Cid, Corneille után ford. (1853. ápr. 18.)
  • Bibor és Gyász, tört. dr. 5 felv. Jókai Könyves Kálmánjával osztozott a Tomori-féle 100 aranyos jutalomban (1856. jan. 5. Ism. Bud. Hirlap 6., 7. sz. és Greguss, Tanulmányok II. 32. l. Németül is megjelent Bertalan I. C. ford. Pozsonyban, 1858.)
  • Nagy Lajos és kora, er. dr. 3 f. előjátékkal (1856. szept. 22. Ism. P. Napló 413. sz., M. Sajtó 223. sz. és Greguss, Tanulm. II. 114. l.)
  • Róma leánya, er. dr. 4 felv. (1859. ápr. 12.)
  • Egy szegény ifjú története, Feuillet Octav után ford. Feleki Miklóssal (1859. jún. 18.)

Írt még egy Attila c. drámát és lefordította Scribe, Államférfiak és Én csillagzatom c. vígj., Dumas, Káméliás hölgyét és Samson után a magyar színpadra alkalmazta a Három peleskei nótárius c. vígjátékot.

Működési adataiSzerkesztés

1838–40: Kilényi Dávid; 1841: Fekete Gábor; 1842: Komáromy Sámuel, Szákfy József; 1843: Fekete Gábor; 1846: Szerdahelyi József, Havi Mihály, Szabó József, Hetényi József; 1847: Gócs Ede; 1848: Kilényi Dávid; 1850: Havi Mihály; 1854–55: Havi Mihály, Szabó József.

Igazgatóként: 1844: Kassa, Győr; 1845: Komárom; 1856: Szeged, Szabadka; 1857: Pozsony, Győr; 1858: Nemzeti Színház.

ForrásokSzerkesztés