Hegyi anoa

emlősfaj

A hegyi anoa (Bubalus quarlesi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Hegyi anoa
Tehén borjával
Tehén borjával
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bubalina
Nem: Bubalus
C. H. Smith, 1827
Faj: B. quarlesi
Tudományos név
Bubalus quarlesi
(Ouwens, 1910)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi anoa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi anoa témájú kategóriát.

Közeli rokona az alföldi anoa (Bubalus depressicornis). A két faj egymáshoz viszonyított rendszertani helye nem teljesen tisztázott, egyes kutatók szerint azonos faj két alfaja csupán, mások szerint két külön faj. Az anoák közeli rokonságába tartozik továbbá a vízibivaly, amelyik az ázsiai kontinensen él. Az anoák leginkább a vízibivaly törpe változatainak tűnnek. Feltehetőleg azért törpültek le, mert egy szigeten élnek, amelyik ugyan elég nagy, de még így is csak korlátozott számú egyedet tud eltartani.

Előfordulása

szerkesztés

Indonéziában, Celebesz szigetén és a szomszédos Buton szigeten honos. Élőhelye a dús növényzetű hegyi esőerdők, melyekben egészen 2300 méter magasságig előfordul. Többnyire valamilyen állandó vízforrás közelében él. Az embert kerüli.

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 150 centiméter, marmagassága 70 centiméter. Az alföldi anoától eltérően gyapjas bundát visel, ami a hűvösebb éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki. Bundája sötétbarna vagy fekete színű. Szarvai 15-20 centiméter hosszúak, rövidebbek, mint a síkvidéken élő rokonáé. Fő megkülönböztető bélyegei, melyekkel el lehet különíteni az alföldi anoától következőek: a bunda struktúrája, a lábakon levő fehér harisnya hiánya, a rövidebb farok és a rövidebb szarvak.

Életmódja

szerkesztés

Többnyire magányosan vagy párban él. Táplálék után többnyire reggel vagy délelőtt jár, a nap többi részét a sűrű növényzet között elbújva kérődzve tölti. Elsősorban fűevő faj, de sokszor fogyaszt leveleket és hajtásokat is.

Szaporodása

szerkesztés

Szaporodási szokásai kevéssé ismertek. A tehén 275-315 napnyi vemhesség után egyetlen borjút hoz a világra. A fiatal állatok szőrzete jóval világosabb, mint a kifejlett egyedeké.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

A hegyi anoát elsősorban az élőhelyének elvesztése és a vadászat fenyegeti. Mára a faj teljes populációja egyetlen védett területre összpontosul. Ezen kívül nagyon kevés egyed él a szigeten másfelé. A Természetvédelmi Világszövetség a faj összegyedszámát 3000 és 5000 egyed közé becsüli és a fajt a "veszélyeztetett" kategóriába sorolja.

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.

További információk

szerkesztés