Főmenü megnyitása

A hegyi anoa (Bubalus quarlesi) a szarvasmarha rokonfajainak egyike.

Infobox info icon.svg
Hegyi anoa
Buablus quarlesi2.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Nem: Bubalus
Faj: B. quarlesi
Tudományos név
Bubalus quarlesi
(Ouwens, 1910)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi anoa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi anoa témájú kategóriát.

Közeli rokona a alföldi anoa (Bubalus depressicornis). A két faj egymáshoz viszonyított rendszertani helye nem teljesen tisztázott, egyes kutatók szerint azonos faj két alfaja csupán, mások szerint két külön faj.

Az anoák közeli rokonságába tartozik továbbá a vízibivaly, amelyik az ázsiai kontinensen él. Az anoák leginkább a vízibivaly törpe változatainak tűnnek. Feltehetőleg azért törpültek le, mert egy szigeten élnek, amelyik ugyan elég nagy, de még így is csak korlátozott számú egyedet tud eltartani.

ElőfordulásaSzerkesztés

Indonéziában, Celebesz szigetén és a szomszédos Buton szigeten honos. Élőhelye a dús növényzetű hegyi esőerdők, melyekben egészen 2300 méter magasságig előfordul. Többnyire valamilyen állandó vízforrás közelében él. Az embert kerüli.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 150 centiméter, marmagassága 70 centiméter. Az alföldi anoától eltérően gyapjas bundát visel, ami a hűvösebb éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki. Bundája sötétbarna vagy fekete színű. Szarvai 15-20 centiméter hosszúak, rövidebbek, mint a síkvidéken élő rokonáé. Fő megkülönböztető bélyegei, melyekkel el lehet különíteni az alföldi anoától következőek: a bunda struktúrája, a lábakon levő fehér harisnya hiánya, a rövidebb farok és a rövidebb szarvak.

ÉletmódjaSzerkesztés

Többnyire magányosan vagy párban él. Táplálék után többnyire reggel vagy délelőtt jár, a nap többi részét a sűrű növényzet között elbújva kérődzve tölti. Elsősorban fűevő faj, de sokszor fogyaszt leveleket és hajtásokat is.

SzaporodásaSzerkesztés

Szaporodási szokásai kevéssé ismertek. A nőstény 275-315 napnyi vemhesség után egyetlen borjút hoz a világra. A fiatal állatok szőrzete jóval világosabb, mint a kifejlett egyedeké.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A hegyi anoát elsősorban az élőhelyének elvesztése és a vadászat fenyegeti. Mára a faj teljes populációja egyetlen védett területre összpontosul. Ezen kívül nagyon kevés egyed él a szigeten másfelé. A Természetvédelmi Világszövetség a faj összegyedszámát 3000 és 5000 egyed közé becsüli és a fajt a "veszélyeztetett" kategóriába sorolja.

ForrásSzerkesztés

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.

További információkSzerkesztés