Hegyi fakúsz

madárfaj

A hegyi fakúsz vagy hosszúkarmú fakúsz (Certhia familiaris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fakúszfélék (Certhiidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Hegyi fakusz
Certhia familiaris 1 (Martin Mecnarowski).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Fakúszfélék (Certhiidae)
Nem: Certhia
Faj: C. familiaris
Tudományos név
Certhia familiaris
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Hosszúkarmú fakúsz

Elterjedés
A hegyi fakúsz elterjedési területe   egész éves
A hegyi fakúsz elterjedési területe
  egész éves
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi fakusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi fakusz témájú médiaállományokat és Hegyi fakusz témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Certhia familiaris bianchii Hartert, 1905
  • Certhia familiaris brittanica Ridgway, 1882
  • Certhia familiaris caucasica Buturlin, 1907
  • Certhia familiaris corsa Hartert, 1905
  • Certhia familiaris daurica Domaniewski, 1922
  • Certhia familiaris familiaris Linnaeus, 1758
  • Certhia familiaris japonica Hartert, 1897
  • hosszúfarkú fakúsz (Certhia familiaris macrodactyla) C. L. Brehm, 1831
  • Certhia familiaris persica Zarudny & Loudon, 1905
  • Certhia familiaris tianschanica Hartert, 1905[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborolró[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm.[5] Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.

ÉletmódjaSzerkesztés

A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.[5]

SzaporodásaSzerkesztés

A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2019. december 4.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés