Heinrich Ewald
Heinrich Georg August Ewald (Göttingen, 1803. november 16. – Göttingen, 1875. május 4.) német teológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
| Heinrich Ewald | |
.jpg) | |
| Született | 1803. november 16.[1][2][3][4] Göttingen[5][4] |
| Elhunyt | 1875. május 4. (71 évesen)[1][2][3][4] Göttingen[6][4] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Halál oka | szívbetegség |
| Sírhelye | Bartholomäusfriedhof, Göttingen |
 | |
| Heinrich Ewald aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Ewald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésMár a gimnáziumban nagy érdeklődést tanúsított a keleti irodalom iránt. Szülővárosának egyetemén tanult, és már ezalatt kiadott egy művet Mózes első könyvének szerkezetéről (Die Composition des Genesis, 1823). 1823-ban tanár lett a wolfenbütteli gimnáziumban, 1827-ben a Göttingeni Egyetemen a bölcsészeti tudományoknak rendkívüli, 1831-ben rendes tanárának nevezték ki. 1835-ben a keleti nyelvészet tanára lett, Eichorn halála után ő taníthatta az Ószövetség kritikai exegesisét is. A héberen kívül az arab, perzsa, arámi és szanszkrit nyelveket is tanította. Több tanulmányi utat tett Franciaországban és Olaszországban a keleti nyelvészek kéziratainak tanulmányozására.
Nem tartozott a németországi teológiai pártok egyikéhez sem. Egyformán ellenezte a tübingeni szélsőbal teológiai irányt, valamint a Ernst Wilhelm Hengstenberg által vezetett túlzó jobboldali lutheránus mozgalmat. Egyike volt a göttingeni heteknek, akik tiltakoztak a hannoveri alkotmány hatályon kívül helyezése ellen, ezért 1837-ben megfosztották katedrájától, ezt követően Tübingenben lett tanár. Csak 1848-ban tért vissza Göttingenbe. Tagja volt egy ideig a német birodalmi gyűlésnek is.
Művei
szerkesztés- Kritische Grammatik der hebräischen Sprache (Lipcse, 1827)
- Hebräische Sprachlehre für Anfänger (Lipcse, 1874)
- Das hohe Lied u. der Prediger Salomos (Lipcse 1826)
- Die Dichter des Alten Bundes (Lipcse, 1837-54)
- Die Propheten des Alten Bundes (Stuttgart, 1840)
- Geschichte des Volkes Israel (Göttingen, 1843-59)
- Altertümer des Volkes Israel (Göttingen, 1866)
- Commentarius in Apocalypsin (Lipcse, 1828)
- Die drei ersten Evangelien (Göttingen, 1850)
- Die Sendschreiben des Apostels Paulus (Göttingen, 1857)
- Die Johanneischen Schriften (Göttingen, 1861-62)
- Sieben Sendschreiben des Neuen Bundes (Göttingen, 1870)
- Das Sendschreiben an die Hebräer und Jakobos Rundschreiben (Göttingen, 1870)
- Die Lehre der Bibel von Gott oder Theologie des Alten und neuen Bundes (Lipcse, 1871-78)
- Grammatica critica linguae linguae arabicae (Lipcse, 1831-33)
- De metris carminum arabicorum (Braunschweig, 1825)
- Über einige ältere Sanskritmetra (Göttingen, 1827)
- Abhandlungen zur orient. und biblischen Litteratur (Göttingen, 1832)
- Sprachwissenschaftliche Abhandlungen (Göttingen, 1861)
- Über die geschichtliche Folge der semitischen Sprachen (Göttingen, 1871)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d e f g h i Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven)
- ↑ Ewald, Heinrich, 2022. január 2.
Források
szerkesztés- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
