Hercz Péter

Hercz Péter (Nagyvárad, 1954. február 6.) magyar operaénekes (basszbariton).

Hercz Péter
Horváth László felvétele
Életrajzi adatok
Született	1954. február 6. (70 éves) Nagyvárad
Pályafutás
Hangszer	énekhang
Hang	bariton
Tevékenység	énekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercz Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia ének és opera szakán végezte 1986–ban. 1981-től a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekeseként számos főszerepben aratott nagy sikert (Donizetti: Don Pasquale – címszerep, Rossini: A sevillai borbély – Bartolo, Puccini: Gianni Schicchi – címszerep, Tosca – Scarpia, Verdi: Nabucco – Zaccaria, Macbeth – Banco, Falstaff – Falstaff, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – címszerep stb.) Sikerrel szerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Spanyolországban és Budapesten.

A Magyar Televízióban a Kérő szerepét énekelte Horváth Ádám rendezésében a Kodály Zoltán: Székely fonó 1992-ben készült felvételén, 1995–ben Kürthy András rendezésében az Uberto szerepét Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló című operából, 2009-ben a Komtur szerepét a Kasper Hosten rendezte Juan című mozifilmben.

2007-től Budapesten él.

Kritikusi vélemények

• Sevillai borbély (Kolozsvár, 1985): „Hercz Péter Bartolo doktorként tett tanúbizonyságot nem mindennapi tehetségéről. Mit eredményezett ez? Nos azt, amit talán kevesen vártak egy még pályája kezdetén álló, debütáló diáktól: felszabadult komédiázást. Lett is ebből a spontán, de mindvégig a jó ízlés keretei között megmaradó, szívből jövő és szívet-lelket gyönyörködtető komédiázásból olyan siker, amilyenhez hasonlót régen láttunk.” (Fehérvári László – Igazság)
• A kékszakállú herceg vára (Kolozsvár, 1992): „A Kékszakállú szerepében Hercz Péter kiváló teljesítményének tapsolhatott a közönség. Megfogalmazásában a megszokottnál kevésbé hideg, leendő boldogságát féltő férj volt a Kékszakállú. Alakításának nagy érdeme az e mű esetében rendkívül fontos jó szövegkiejtés.” (Morvay István – Szabadság)
• Macbeth (Kolozsvár, 1994 r. Kürthy András): „Külön ki kell emelnünk Hercz Péter alakítását Banquo szerepében. Minden regiszterben kiegyenlített technikájával, gyönyörű hangszínével Hercz Péter kiemelkedő helyen áll a nemzetközi operajátszásban.” (Cristina Monica Damian – Adevărul de Cluj)
• Szerelmi bájital (Budapest, 1997 r. Kürthy András): „Hercz Péter kiváló hanggal és biztos énektudással, figyelemre méltó színészi képességeit is megcsillogtatja. Pazar alakítást nyújt Dulcamara szerepében, a kabarék és a színházak sokat tanulhatnának tőle.”(Kiszler Ferenc - Mai Nap)
• Macbeth (Budapest, 1998 r. Kürthy András): “Hangilag legszebbnek Hercz Péter Banquoját találtam. Basszusa sötét színű, felhangdús, vivőerős és minden fekvésben kiegyenlítetten szól.” (Kertész Iván – Népszava)
• Mozart/Salieri: Schauspieldirektor/Prima la musica poi le parole (Liège, 1999) „Az előadás egyik fénypontja Hercz Péter remek alakítása: gyönyörű hangszín, bravúros éneklés és felsőfokú színészi játék! Szívesen látnánk sűrűbben operaházainkban.” (Serge Julémont – Le Matin)
• Nabucco (Gyula, 2000 r. Kürthy András): „Magas színvonalú énekhanggal és drámai alakítással különösen Hercz Péter emelkedik ki Zakariás szerepében, a népét vezető, szinte megszállott prófétaként” (Ezsiás Erzsébet – Kis Újság)
• Hamupipőke (Kolozsvár, 2000): „Hercz Péter mint Don Magnifico: telitalálat! Hercz Péter játéka humorral telített, ötletes gaggekkel gazdagítja a szerep lehetőségeit, ugyanakkor hangi szempontból is átlagon felülien uralja a nehéz partitúrát.” (Morvay István – Szabadság)
• Don Pasquale (Kolozsvár, 2000): „Az előadás szíve-lelke Hercz Péter a címszerepben, nem csoda, hogy számos operaház, ahol eddig bemutatkozott Don Pasqualeként, többször is felkérte vendégszereplésre. Olyan humor-tartalékot dob Hercz Péter ebbe a szerepbe, amely mosolyt csal még annak az arcára, aki ezt az operát nagyon jól ismeri. Minden gesztusa, mozdulata telitalálat, már megjelenése, a rendetlen hálóing, a kicsüngő hózentráger kicsalja a nézőből a nevetést. Kitűnő zenei megoldások közül emeljük ki a hadaró duett páratlan virtuozitását” (Morvay István – Szabadság)
• A sevillai borbély (Amszterdam, 2001): „Hercz Péter buffó rendkívüli hangjával és remek színészi játékával gyönyörködtetett. Rossini mester neki írta Bartolo szerepét!” (Monique Hoogeween – De Stem)
• Don Giovanni (Gödöllő, 2007 r. Kürthy András): "Remek partnerre talált Hercz Péter személyében, aki - negyedszázados operai működéssel a háta mögött - rutinosan könnyed Leporellót teremt. Ez a Hercz-féle kedves csirkefogó méltó szolgája a szoknyabolond lovagnak. Szeretne persze gazdája nyomába jutni, de eredendő gyávasága megakadályozza ebben. Hercz nevéhez fűződik az este legszínvonalasabb jelenete, a Regiszteráriát tán még sosem hallottam ennyire precíz és kifejező előadásban" ( - zéta - Café Momus)