Herselt

	Herselt
	A Szent Szerváciusz-templom
; Herselt címere	; Herselt zászlaja
	; Herselt helyzete Turnhout járásban
	; Herselt helyzete Turnhout járásban
	Becenév: A helyieket Hesseleir néven ismerik
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Antwerpen
Járás	Turnhout (járás)
Kerületei	2230 - Herselt; 2230 - Ramsel
Polgármester	Luc Peetermans (CD&V)
Irányítószám	2230
Körzethívószám	014 - 016 - 013
Rendszám	13013
	Népesség
Teljes népesség	14 521 fő (2020. jan. 1.)
Férfi	7241
Nők	7005
Népsűrűség	272 fő/km2
	Kor szerinti eloszlás (2008)
0–19	18,10
20–64	63,76
65 felett	18,14
Más nemzetiségűek	1,59
	Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	6,3 %
Átlagos éves jövedelem	15153
	Földrajzi adatok
Terület	52,32 km2
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 03′ 13″, k. h. 4° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 51° 03′ 13″, k. h. 4° 53′ 00″
	Herselt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herselt témájú médiaállományokat.

Herselt belga település Antwerpen tartomány Turnhout járásában, a tartomány déli határánál található. A településnek 14 000 lakosa van, területe 52,32 km², a népsűrűség 272 fő/km².

Története szerkesztés

A környéket először Kr. u. 8. században említették a jelenlegi nevén és a 9. században épült meg a jelenlegi Szent Szerváciusz-templom elődje.^[2] 1100 és 1199 között Wesemaal urai, majd 1400 - 1599 között a Merode család volt a környék hűbérura. 1500 - 1599 között a környéket számtalaszor feldúlták a spanyol, francia, holland, lotaringiai, rajna és osztrák seregek, pestisjárvány is pusztított. Herseltben és a környező falvak mindegyékében kb. 20 ház áll épen.

1740-ben alapították a szomszédos Ramselben az első téglagyárat. 1794-ben a környéket elfoglalták a francia seregek és 1798-ig tartották megszállásuk alatt. 1857-ben alapították meg a blaubergi parókiát, majd 1865-ben Ramsel önálló település lett. Az első világháború során Herselt és környéke jelentős károkat szenvedett, a városban 32 házat felgyújtottak, 29 lakost pedig meggyilkoltak a német csapatok.

A jelenlegi Herselt város 1977-ben Herselt, Ramsel, Blauberg és Bergom települések összeolvadásából alakult ki. Egyházilag a Zuiderkempen esperességhez és az antwerpeni püspökséghez tartozik.

Kultúra szerkesztés

A helyi nyelvjárásból ered a Potjèrkruiwagenkoers verseny neve. A potjèr agyagos földet jelöl, amelyből a helyiek téglát égettek. Az agyag kitermelése nehézkes munka volt, és két ember által húzott kordékon szállították a téglagyárba. A verseny során a kétfős csapatoknak egy kb. 70 kg-os kordét húzva kell megtenni kb. 4 km-t, miközben 13 különféle akadályt is le kell küzdeniük.^[3]

Alfons De Ridder nem itt született, de nyarait rendszeresen Blaubergben töltötte fiatalkorában. Később Willem Elsschot néven kezdett írni, író álnevét a Blauberghez tartozó Helschot erdőből alakította ki. De Verlossing című könyvében idézte fel gyermekkora nyarait. A blaubergi templom mellett található ma szobra, amelyet 1930-ban, 30 évvel eltűnése után avattak fel.

Herselt legismertebb lakója feltehetően Maurice Engelen, vagy másképpen Praga Khan. A Lords of Acid nevű bandájával Japánban és Amerikában koncerteztek. A Koninklijk Ballet van Vlaanderen (flamand királyi balett) felkérésére komponálta a "Not Strictly Rubens"^[4]^[5] zenéjét.

Herseltben található a Pels-D'Hondt vállalat, amelyik orgonák gyártására és restaurásálára specializálódott. A céget 1892-ben a szomszédos Wolfsdonk faluban alapították, de 1936. óta működik Herseltben.

Látnivalók szerkesztés

Szent Szerváciusz-templom
A plébánia, amelynek alapjait 1499-ben vetették meg
Hooilar közelében egy kis útmenti kápolna, ma műemlék
Szent Szerváciusz-kápolna
18. századi tanya a Molenvloed (malomáradó) mellett, amely a helyi tanyák jellegzetességeit jól megőrizte
Az Oude Baan-on (öreg út) található tanya
Az 1883-ban épült Engels kapelleke (angol kápolna)