Hibrid könyvtár

A hibrid könyvtár könyvtárosok körében használt kifejezés azon könyvtárak leírására, amelyekben egyaránt szerepel tradicionális, nyomtatott könyvtári és elektronikus forrás is.

ÁttekintésSzerkesztés

A hibrid könyvtárak a hagyományos nyomtatott termékeket, mint például a könyv vagy a magazin, és az elektronikus formájú dokumentumokat, mint például a letölthető hangoskönyvek, elektronikus folyóiratok, e-könyvek is tárolják. A hibrid típusú könyvtár az új norma a legtöbb köz- és felsőoktatási könyvtárban.

A „hibrid könyvtár” kifejezést először valószínűleg Chris Rusbridge használta egy cikkében a D-lib magazine számára, 1998-ban.[1]

A hibrid könyvtárak az 1990-es években tudtak fejlődni igazán, amikor az elektronikus források könnyebben elérhetővé váltak a könyvtárak számára.

A hibrid könyvtár az új norma a levéltárosok körében is. A digitalizálás megváltoztatta a történelmi tárgyak tárolási módját. A levéltárosok manapság digitális technológiát használnak arra, hogy tartósítsanak olyan dokumentumokat, amelyeket a múltban csak mikrofilmmel tudtak. Mikrofilm helyett digitális módszerekkel teszik lehetővé az online elérést a kutatók számára.[2]

A hibrid könyvtárak megjelenésével új problémák merültek fel a szerzői jogokkal kapcsolatban a könyvtárak számára. A bonyolult és folyamatosan változó szerzői jogok az Egyesült Államokban és az Európai Unión belül is kihívást jelentett rengeteg könyvtárnak. Biztosra kellett menniük, hogy a felhasználók jogosan használják ezeket a digitális eszközöket.[3]

A hibrid könyvtárak olvasóinak a könyvtár képzett személyzete segít abban a mérhetetlen mennyiségű információban navigálni, amely a digitális korban elérhető. Ezek a könyvtárosok az elektronikus médiával és a nyomtatott formával kapcsolatban is kiképzést kapnak.

A hibrid könyvtárak nehézségeSzerkesztés

A digitális szakadék miatt szembe kerül néhány problémával a hibrid könyvtár. Csak akkor lesz hasznos bármilyen fejlődés az informatikában, ha tudjuk, hogy kell azt használni. A digitális szakadék kifejezés az informatikai tudással rendelkező emberek és az ezzel nem rendelkező személyek közötti szakadékot jelenti.[4]

A legtöbb könyvtár manapság hibrid. A könyvtárak különböző forrású és formátumú dokumentumokat tárolnak. Néhány gyakori forma például elektronikus folyóiratok, nyomtatott tanulmányok, CD és DVD. A hibrid könyvtárak főbb alkotói között említhetjük a felhasználói felületeket, gyűjteményeket, kezelő- és keresőrendszereket.[5] A legfőbb komponens az a kezelő-, illetve keresőrendszer, amelyet úgy terveztek, hogy különböző gyűjteményekben és különböző szolgáltatóknál tudjon keresni. A kezelőfelületet általánosan érthetővé és egyszerűvé kell tenni a használók számára.

GyűjteményekSzerkesztés

A gyűjtemény gyarapítása is kihívás a hibrid könyvtáraknak. A gyűjtési folyamat hasonló a hagyományos könyvtárak módjaihoz. A könyvtáraknak oda kell figyelniük az üzemeltetők jogi szerződéseire az adatbázissal kapcsolatban. Ha a könyvtár archiválni akarná az elektronikus forrásait, akkor jogi problémákkal, például szellemi tulajdon, kerülne szembe.

A digitális média megőrzéseSzerkesztés

Bármely új digitális technológia kapcsán, amely kapcsolatban áll a digitális információtárolással, a legfőbb probléma a tartósság. A digitálisan tárolt média, mint a lemezek és kazetták, veszítenek a minőségükből az idő múlásával. Legnagyobb kérdés a digitális megőrzéssel, hogy mit és mennyit kellene eltárolni. Ahhoz, hogy a digitális megőrzés költségkímélő legyen, a különböző digitális médiákat szabványosítani kell. Ezt a következő három módon tudjuk megvalósítani.[6]

Technológiai megőrzés, emuláció, átcsoportosításSzerkesztés

A technológiai megőrzés esetén a hardveren és a szoftveren elérhető információt is megőrizzük. Ez nem feltétlenül költséghatékony, mert az így mentett adatváltozásokat, illetve újításokat is jegyezni kell.

Az emulációnál az emulátorprogram lemásolja az adat hardver- és szoftververzióját, és az eredeti formájukban jeleníti meg azt.

Az átcsoportosításnál a hagyományosan kezelt dokumentumot átalakítjuk digitális formátummá.

ForrásokSzerkesztés

  1. Towards the Hybrid Library. www.dlib.org. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  2. Malinconico, S. Michael (2002. október 1.). „Digital preservation technologies and hybrid libraries”. Information Services & Use 22 (4), 159–174. o. DOI:10.3233/isu-2002-22403. ISSN 1875-8789.  
  3. Oppenheim, Charles (2000. október 1.). „Legal issues for information professionals VI: copyright issues in digitisation and the hybrid library”. Information Services & Use 20 (4), 203–209. o. DOI:10.3233/isu-2000-20404. ISSN 1875-8789.  
  4. Choemprayong, Songphan (2006. január 19.). „Closing Digital Divides: The United States' Policies”. Libri 56 (4). DOI:10.1515/libr.2006.201. ISSN 0024-2667.  
  5. Arms, William Y., Edward A. (1997. február 1.). „An Architecture for Information in Digital Libraries”. D-Lib Magazine 3 (2). DOI:10.1045/february97-arms. ISSN 1082-9873.  
  6. Fourie, Ina (2003. december 1.). „Introduction to Digital Libraries20035G.G. Chowdhury and Sudatta Chowdhury. Introduction to Digital Libraries. London: Facet Publishing 2002. 384 pp., ISBN 1856044653 £34.95 (softback)”. Online Information Review 27 (6), 454–454. o. DOI:10.1108/14684520310510136. ISSN 1468-4527.