Hidroxikarbamid

kémiai vegyület
(Hidroxi-karbamid szócikkből átirányítva)

A hidroxikarbamid (más néven hydroxyurea) csontvelőrák és retrovírusok elleni szer. A sarlósejtes szindróma[1] okozta érelzáródások fájdalmas rohamait csökkenti.

Hidroxikarbamid
IUPAC-név
hidroxikarbamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 127-07-1
PubChem 3657
ChemSpider 3530
DrugBank APRD00023
KEGG D00341
ChEBI 44423
ATC kód L01XX05
Gyógyszer szabadnév hydroxycarbamide
Gyógyszerkönyvi név Hydroxycarbamidum
SMILES
O=C(N)NO
InChI
1/CH4N2O2/c2-1(4)3-5/h5H,(H3,2,3,4)
InChIKey VSNHCAURESNICA-UHFFFAOYSA-N
UNII X6Q56QN5QC
ChEMBL 467
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CH4N2O2
Moláris tömeg 76,05 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
3-4 óra
Kiválasztás vese és tüdő
Terápiás előírások
Terhességi kategória D (USA)
Alkalmazás szájon át

A szer működésmódja még nem teljesen tisztázott. Lassítja a dezoxiribonukleidek előállítását a ribonukleotid reduktáz enzim gátlásával, ezzel a DNS, végső soron pedig a sejt osztódását.

Mellékhatások, ellenjavallatok szerkesztés

A leggyakoribb mellékhatás a betegek több mint 10%-ában jelentkező csontvelőszupresszió, mely neutropéniát,[2] retikulocitopéniát[3] vagy makrocitózist[4] okoz. Emiatt a kezelés megkezdése előtt és annak során kéthetente vér-, vese-[5] és májfunkció-ellenőrzést kell végezni. Csontvelőszupresszió esetén a kezelést abba kell hagyni: ilyenkor az rendszerint gyorsan megszűnik. Ezután kisebb dózissal folytatni lehet a kezelést.

A makrocitózis elfedheti az esetleges folsav- vagy B12-vitaminhiányt. A kezelés során célszerű folsavat is alkalmazni.

Lábszárfekélyes betegeknél a kezelést óvatosan kell végezni, mert a fekély rosszabbodhatik. A lábszárfekély a sarlósejtes szindróma gyakori szövődménye.

Hosszú távú kezelés során másodlagos leukémia kialakulásáról számoltak be, de nem világos, hogy ez a hidroxikarbamid vagy az alapbetegség következménye-e.

Élő vírus tartalmazó vakcinák esetén a szer – az immunrendszert gyengítő hatása miatt – felerősítheti a mellékhatásokat.

Állatkísérletek során a szer a magzatra nézve károsnak bizonyult, ezért terhes nők nem szedhetik. A szer átjut az anyatejbe, és a csecsemőt súlyosan károsítja.

2 évnél fiatalabb gyermekek esetén nincs a szerrel kapcsolatos tapasztalat, ezért a szer ellenjavallt.

Előállítás szerkesztés

1869-ben Dresler és Stein állította elő hidroxil-aminból és hidrogén-cianátból, és ez lényegében a mai napig így történik:

 

Előállítható etil-karbamátból hidroxil-aminnal:

 

Készítmények szerkesztés

Magyarországon:[6]

  • LITALIR 500 mg kemény kapszula

Nemzetközi forgalomban:[7]

  • Biosupressin
  • Cytodrox
  • Dacrodil
  • Droxia
  • Droxiurea
  • Gen-Hydroxyurea
  • Gidroxyurea
  • Hidrix
  • Hidroxicarbamida
  • Hydab
  • Hydrea
  • Hydreia
  • Hydrine
  • Hydroxycarbamide
  • Hydroxyurea
  • Hydura
  • Hydurea
  • Idrocet
  • Litaler
  • Litalir
  • Medroxyurea
  • Mylan-Hydroxyurea
  • Mylocel
  • Neodrea
  • Onco-Carbide
  • Oxeron
  • Oxyrea
  • Sterile Urea
  • Syrea
  • Ureax

Jegyzetek szerkesztés

  1. Hibás gén okozta betegség, melyben a vörös vértestek rugalmatlanná, ragadóssá és sarló alakúvá válnak. Az ilyen vörös vértestek elzárhatják az ereket.
  2. A neutrofilek alacsony szintje. A neutrofilek a fehér vérsejtek egy csoportja.
  3. A retikulociták alacsony szintje. A retikulociták a még kifejletlen vörös vértestek egyik csoportja.
  4. A vörös vértestek megnagyobbodása.
  5. A hidroxikarbamid elsősorban a vesén keresztül ürül ki a szervezetből.
  6. Hydroxycarbamide[halott link] (OGYI)
  7. Hydroxyurea (Drugs-About.com)

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydroxycarbamide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Az angol Wikipédiából: