Himberg

település Ausztriában

Himberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 7828 lakosa volt.

Himberg
Himberg bei Wien.jpg
Himberg címere
Himberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – )
Irányítószám 2325
Körzethívószám 02235, 02234
Forgalmi rendszám BL
Népesség
Teljes népesség7375 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület47,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Himberg (Ausztria)
Himberg
Himberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 04′, k. h. 16° 26′Koordináták: é. sz. 48° 04′, k. h. 16° 26′
Himberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Himberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Himberg a Bruck an der Leitha-i járásban
 
A velmi kastély
 
A Szt. György-plébániatemplom
 
A velmi Szt. Miklós-plébániatemplom

Himberg a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Kalten Gang folyó mentén. Területének 5,9%-a erdő, 76% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést és településrészt egyesít: Gutenhof (32 lakos 2022-ben), Himberg (5537), Pellendorf (707), Velm (1552) és Fasanensee.

A környező önkormányzatok: északnyugatra Maria-Lanzendorf, északra Lanzendorf, északkeletre Zwölfaxing, keletre Rauchenwarth, délkeletre Ebergassing és Gramatneusiedl, délre Moosbrunn, délnyugatra Trumau, nyugatra Münchendorf és Achau.

TörténeteSzerkesztés

Himberget 1100 körül említik először. Nevét a Babenbergek egyik vazallusáról, Marquardus de Hintpergről kapta. 1243-ban Civakodó Frigyes osztrák herceg szerezte meg a falut és a hozzá tartozó várat. 1312-1315-ben Bernhard von Prambach passaui püspök utasítására két valdens eretneket égettek el máglyán Himbergben. 1320 körül a falu önálló egyházközséggé vált, 1365-ben pedig mezővárosi jogokat kapott.

Bécs 1529-es és 1683-as török ostromakor a település és vára elpusztult. I. Ferdinánd király a túlélőknek kárpótlásul a vásártartási jog mellett vámszedési jogot is adományozott. 1749-ben a polgárság 40 ezer guldenért megváltotta feudális kötelezettségeit és Himberg szabad mezővárossá vált. A vasutat az elsők között, 1846-ban vezették be Himbergbe a Bécs-Bruck an der Leitha vonal (a későbbi Ostbahn) megépítésével.

Az 1938-as Anschluss után kialakították Nagy-Bécset és Himberget is a főváros 23. kerületéhez csatolták. Önállóságát 1954-ben nyerte vissza és az akkor megalakított Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, Moosbrunn azóta a Bruck an der Leitha-i járás része. 1971-ben az addig önálló Velmet, egy évvel később pedig Pellendorfot Himberg önkormányzatához csatolták.

LakosságSzerkesztés

A himbergi önkormányzat területén 2022 januárjában 7828 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 88,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,2%-a római katolikusnak, 4,1% evangélikusnak, 2,7% ortodoxnak, 1% mohamedánnak, 19,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (91,7%) mellett a szerbek (2,8%), a horvátok (1,1%) és a magyarok (1%) alkották.

A népesség változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. György-plébániatemplom
  • az 1733-ban épült plébánia
  • a velmi Szt. Miklós-plébániatemplom
  • az 1800-ban épült velmi kastély

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Himberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.