Hippursav
|
|
IUPAC-név |
Benzoilaminoecetsav
|
Más nevek |
Hippursav, N-Benzoilglicin, Benzoil-glikokoll, Benzamidoecetsav
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
495-69-2
|
PubChem |
464
|
ChemSpider |
451
|
SMILES |
---|
O=C(O)CNC(C1=CC=CC=C1)=O |
|
InChI |
---|
1S/C9H9NO3/c11-8(12)6-10-9(13)7-4-2-1-3-5-7/h1-5H,6H2,(H,10,13)(H,11,12) |
|
InChIKey |
QIAFMBKCNZACKA-UHFFFAOYSA-N
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
C9H9NO3
|
Moláris tömeg |
179,17 g/mol
|
Olvadáspont |
187 - 188 °C
|
Forráspont |
240 °C (bomlik)
|
Veszélyek
|
EU osztályozás |
nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
|
R mondatok |
nincs[1]
|
S mondatok |
nincs[1]
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A hippursav (görög hippos, ló, ouron, vizelet) szerves sav, amely főként a lovak és más növényevő állatok vizeletében található, de az emberből is naponta 1-2,5 g távozik a vizelettel.[2]
- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Merck) (németül)
- ↑ Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Szerk. Otto-Albrecht Neumüller–a magyar kiad. főszerk. Polinszky Károly. A 7. német kiadás alapján készült kiegészített magyar kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 490. o. ISBN 963 10 3813 0