Histrio histrio

A Histrio histrio a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának horgászhalalakúak (Lophiiformes) rendjébe, ezen belül a csáposhal-félék (Antennariidae) családjába tartozó faj.

Histrio histrio
A mexikói-öbölből kifogott fiatal példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Paracanthopterygii Rend: Horgászhalalakúak (Lophiiformes) Alrend: Antennarioidei Család: Csáposhal-félék (Antennariidae) Alcsalád: Antennariinae Nem: Histrio Fischer, 1813 Faj: H. histrio
Tudományos név
Histrio histrio (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Antenarius mesogallicus (Valenciennes, 1837) Antennarius barbatulus (Eydoux & Souleyet, 1850) Antennarius biocellatus (non Cuvier, 1817) Antennarius gibbus (Mitchill, 1815) Antennarius hispidus (non Bloch & Schneider, 1801) Antennarius histrio (Linnaeus, 1758) Antennarius inops Poey, 1881 Antennarius laevigatus (Cuvier, 1817) Antennarius lioderma Bleeker, 1864 Antennarius nesogallicus (Valenciennes, 1837) Antennarius nitidus Bennett, 1827 Antennarius raninus (Tilesius, 1809) Cheironectes laevigatus Cuvier, 1817 Cheironectes pictus vittatus Richardson, 1844 Cheironectes raninus (Tilesius, 1809) Chironectes arcticus Düben & Koren, 1846 Chironectes barbatulatus Eydoux & Souleyet, 1850 Chironectes barbatulus Eydoux & Souleyet, 1850 Chironectes gibbus (Mitchill, 1815) Chironectes histrio (Linnaeus, 1758) Chironectes laevigatus Cuvier, 1817 Chironectes nesogallicus Valenciennes, 1837 Chironectes pictus Valenciennes, 1837 Chironectes sonntagii Müller, 1864 Chironectes sontagii Müller, 1864 Chironectes tumidus (Osbeck, 1765) Chironectes variegatus Rafinesque, 1814 Histiophryne bigibba (non Commerson, 1798) Historio gibbus (Mitchill, 1815) Histrio jagua Nichols, 1920 Histrio pictus (Valenciennes, 1837) Histrio raninus (Tilesius, 1809) Lophius calico Mitchill, 1818 Lophius cocinsinensis Shaw, 1812 Lophius geographicus Quoy & Gaimard, 1825 Lophius gibba Mitchill, 1815 Lophius gibbus Mitchill, 1815 Lophius histrio Linnaeus, 1758 Lophius histrio marmoratus Bloch & Schneider, 1801 Lophius laevigatus (Cuvier, 1817) Lophius laevis Latreille, 1804 Lophius pelagicus Banks, 1962 Lophius raninus Tilesius, 1809 Lophius tumida Osbeck, 1765 Lophius tumidus Osbeck, 1765 Peterophryne gibbo (Mitchill, 1815) Pterophryne gibba (Mitchill, 1815) Pterophryne historio (Linnaeus, 1758) Pterophryne histrio (Linnaeus, 1758) Pterophryne laevigata (Cuvier, 1817) Pterophryne laevigatus (Cuvier, 1817) Pterophryne picta (Valenciennes, 1837) Pterophryne ranina (Tilesius, 1809) Pterophryne tumida (Osbeck, 1765) Pterophryne variegatus (Rafinesque, 1814) Pterophrynoides gibbus (Mitchill, 1815) Pterophrynoides histrio (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Histrio histrio témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Histrio histrio témájú kategóriát.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

A Histrio histrio mind a három nagy óceánban megtalálható. Az Indiai-óceánban a következő helyeken vannak állományai: Afrika legdélibb része és ettől keletre, egészen Indiáig, Srí Lankáig, Réunionig és Mauritiusig, beleértve a közbeeső Madagaszkár tengerparti vizeit és a Vörös-tengert is. A Csendes-óceán nyugati részén Japántól Új-Zélandig fordul elő, míg ugyanez óceán keleti részén, az elterjedési területe csak alig ismert. Az Atlanti-óceánban Kanadától Uruguayig, valamint a norvégiai Vardøtól (Düben & Koren 1846), egészen Nyugat-Afrikáig található meg.

Megjelenése

Ez a hal elérheti a 20 centiméteres hosszúságot is. Az állat bőre pettyezett zöld, számos húsos nyúlvánnyal, amelyek igen jól álcázzák a Sargassum nevű barnamoszat-mezőkben, ahol inkább szokott tartózkodni. A „csalibotja” gömb alakú, számos vékony nyúlvánnyal. Testén, ahol nincsenek nyúlványok, bőre sima. A hátúszóján 3 tüske és 11-13 sugár van, míg a farok alatti úszóján nincs tüske, viszont 6-13 sugár látható.

Életmódja

Habár Norvégiánál is észlelték, a Histrio histrio általában szubtrópusi hal, amely 0-50, általában 0-2 méteres mélységekben él. A korallzátonyokat is felkeresi, azonban a Sargassum-mezőket kedveli. Magányos, ragadozó halfaj. Tápláléka kisebb halak és kis rákok.

Szaporodása

A Histrio histrio ikrákkal szaporodik. Az ikrák, tutajszerű zselatinos masszában vannak. Ez szabadon lebeg a vízben.

Felhasználása

Ennek a halnak nincs ipari mértékű halászata. Az akváriumokban kedvelt hal.

Fogyasztása néha Ciguatera mérgezést okozhat.

Képek

• 
  Jól álcázza magát
• 
  Rajzok a
• 
  halról

Források

• Histrio histrio (Linnaeus, 1758) Fishbase
• Histrio Fishbase
• Pietsch, T.W. and D.B. Grobecker, 1987. Frogfishes of the world. Systematics, zoogeography, and behavioral ecology. Stanford University Press, Stanford, California. 420 p.
• Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 237.
• Randall, J.E., Allen, G.R. & R.C. Steene. 1997: Fishes of the Great Barrier Reef and Coral Sea. Crawford House Press. Pp. 557.