Hohenau an der March

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 11.

Hohenau an der March (szlovákul Cáhnov) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2706 lakosa volt. Itt, a Thaya és a Morva folyók egyesülésénél található az osztrák-cseh-szlovák hármashatár.

Hohenau an der March
Hohenau an der March címere
Hohenau an der March címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2273
Körzethívószám02535
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség2738 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület23,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 16° 54′ 20″48.605556°N 16.905556°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 16° 54′ 20″48.605556°N 16.905556°E
Hohenau an der March weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenau an der March témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Hohenau an der March a Gänserndorfi járásban
 
A Szent kereszt feltalálása-plébániatemplom
 
A harangtorony

Hohenau an der March a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Thaya, illetve a Morva folyó jobb partján, a cseh és a szlovák határ mentén. Területének 8%-a erdő, 75% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település, illetve katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: délre Ringelsdorf-Niederabsdorf, délnyugatra Palterndorf-Dobermannsdorf, nyugatra Hausbrunn, északra Rabensburg, északkeletre Lanžhot (Csehország), keletre Morvaszentjános (Szlovákia).

Története

szerkesztés

Hohenaut 1043-1050 között alapították. Templomát 1148-ban említik először. 1359-ben már mezővárosként hivatkoznak rá. 1394-ben I. Johann von Liechtenstein földbirtokot vásárolt a területén, 1458-ra pedig már egész Hohenaut a Liechtensteinek uralták.

A lakosság a 19. század közepéig csak szlovákul beszélt, majd fokozatosan elnémetesedett. A két világháború között még szlovák nyelven miséztek és az idősebb hohenauiak közül néhányan még beszélik a nyelvet. A 19. században kisebb zsidó közösség alakult ki, főleg a Morvaországból Bécs közelébe költöző zsidókból. Az Anschluss után a közösség teljesen elpusztult, 1899-ben épített zsinagógájukat lebontották. 1944-1945-ben Hohenauban a Deutsche Ansiedlungsgesellschaft állami mezőgazdasági földbirtokkezelő vállalat dolgoztatott a földjein magyar zsidó kényszermunkásokat, köztük nőket és gyerekeket.

A Hohenau an der March-i önkormányzat területén 2020 januárjában 2706 fő élt. A lakosságszám 1934-ben érte el csúcspontját 4174 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 87,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 8,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 10,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (93,8%) mellett a csehek alkották 1,6%-kal.

A népesség változása:

2016
2 733
2018
2 738

Látnivalók

szerkesztés
  • a Szent kereszt feltalálása-plébániatemplom
  • az 1745-ben emelt harangtorony

Híres hohenauiak

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohenau an der March című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.