Hohenruppersdorf

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Hohenruppersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 936 lakosa volt.

Hohenruppersdorf
A Szent kereszt-plébániatemplom
A Szent kereszt-plébániatemplom
Hohenruppersdorf címere
Hohenruppersdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2223
Körzethívószám02574
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség910 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület21,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′, k. h. 16° 39′Koordináták: é. sz. 48° 27′, k. h. 16° 39′
Hohenruppersdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenruppersdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Hohenruppersdorf a Gänserndorfi járásban
 
A városháza és a Fekete Sas-fogadó

Hohenruppersdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon. legfontosabb folyóvize a Klein-Harras-Bach. Területének 29,6%-a erdő, 51,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Sulz im Weinviertel, keletre Spannberg, délkeletre Ebenthal, délre Matzen-Raggendorf, nyugatra Gaweinstal.

Története szerkesztés

Hohenruppersdorf első említése 1170-ből származik. Ekkor a Kuenring nemzetségé volt, de később az osztrák hercegek birtokává vált. 1324-ben mezővárosi jogokat és bizonyos privilégiumokat kapott: nemeseknek tilos volt megtelepedniük és a polgárok maguk választhatták a bírójukat. 1383-ban IV. Albert herceg egy erdőt adományozott a mezővárosnak, amelynek fájával egy téglaégető kemencét működtettek.

Háborús időkben a lakosok az erődített templomban kerestek menedéket. 1460 Gamarett Fronauer rablólovag a templomot is elfoglalta, 1463-ban Heinrich von Liechtenstein fosztotta ki a települést. Hogy a mezőváros gazdasága magához térhessen, I. Miksa császár 1494-ben két vásár megtartását engedélyezte évente. 1663-ban egy török betörés idején Hohenruppesdorfot jelölték ki menedékhelyül. 1705-ben Rákóczi kurucai négy polgárt megöltek és elhajtották a lakosok jószágait. A 17. században több alkalommal pestis pusztított a településen, az 1679/80-as járványban 68-an haltak meg.

1755-ben a hohenruppersdorfi polgárok hat éves gyűjtés eredményeképpen 48 ezer guldenért mentességet vásároltak maguknak a hadiadók alól. 1805-ben és 1809-ben francia, 1866-ban porosz katonák szállták meg a mezővárost.

1819-ben két további éves vásár megtartását engedélyezték a hatóságok. Az 1830-as években 300 család (1489 fő), valamint 50 ló, 320 tehén, 300 birka, 300 disznó és 40 kecske lakott a településen. A polgárok főleg mezőgazdaságból és bortermelésből éltek.

A második világháború végén Hohenruppersdorf több napra a frontvonalba került és többször gazdát cserélt. A harcokban 31 civil vesztette életét és 120 ház súlyosan megrongálódott.

Lakosság szerkesztés

A hohenruppersdorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 936 fő élt. A lakosságszám 1900 óta alapvetően csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,5%-a római katolikusnak, 2,7% mohamedánnak, 4,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (96,3%) mellett a törökök (1,7%) és a horvátok (1%) alkották.

A népesség változása:

2016
903
2018
910

Látnivalók szerkesztés

 
A Szentháromság-oszlop
  • a Szent kereszt-plébániatemplom
  • az egybeépült városháza/Fekete Sas-fogadó
  • az 1713-ban emelt Szentháromság-oszlop
  • 17-19. századi polgárházak

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohenruppersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.