Holló Gyula

(1890–1973) belgyógyász, orvos, tüdőgyógyász, egyetemi tanár

Holló Gyula, 1908-ig Herzl[3] (Temesvár, 1890. október 23.New York, 1973. július 20.)[4] orvos, belgyógyász, tüdőgyógyász.

Holló Gyula
SzületettHerzl Gyula
1890. október 23.[1]
Temesvár
Elhunyt1973. július 20. (82 évesen)[2]
New York
Állampolgársága
HázastársaWeil Elza
(h. 1916–1973)
SzüleiHerzl József
Treichlinger Paula
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1913, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Herzl József (1854–1932) és Treichlinger Paula (1869–1943) gyermekeként született temesvári zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosa állami fiúgimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1913-ban szerzett oklevelet. 1913 és 1915 között a budakeszi Erzsébet Szanatórium alorvosaként működött, majd 1918-ig a Budapesti Tudományegyetem I. számú Belklinika gyakornoka volt. Időközben kitört az első világháború, ahol katonaorvosként frontszolgálatot teljesített. Az 1910-es évek végén a budafoki Weisz Manfréd Tüdőbeteg Szanatóriumában működött. 1921-től 1930-ig a budapesti Charité Poliklinika Tüdőbeteg Osztályának főorvosa, illetve osztályvezető főorvosa volt. Ezt követően saját magángyógyintézetét vezette, majd a zsidótörvények után felszámolta kórházát és az USA-ba emigrált. A New York-i Goldwater Memory Hospital Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa lett. A tüdőbetegségek, elsősorban a tbc kóroktanával, korai felismerésével és gyógyításával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős módszert dolgozott ki a szervezet sav–bázis-egyensúlyának a vizsgálatára és az úgynevezett alveoláris CO2 meghatározására. A róla elnevezett Holló-próba évtizedekig használt diagnosztikai segédeszköz volt. A két világháború között számos ismert betege volt, többek között Bartók Béla, Berény Róbert, Kosztolányi Dezső, Füst Milán, Karinthy Frigyes és Szigeti József. A Bartókkal való kapcsolata a zeneszerző haláláig fennmaradt. Tagja volt a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének.

Házastársa dr. Weil Elza (1892–1979) orvos volt, Weil Sámuel és Neumann Paulina lánya, akit 1916. május 2-án Budapesten vett nőül.[5]

Főbb művei szerkesztés

  • A felnőtt kor chronikus gümős tüdőbetegségeinek klinikai és diagnosztikai kettéosztása. Isolált phthisis és juvenilis typusu tüdőgümőkór. Kismonográfia. (Budapest, 1920)
  • Vizsgálatok a szervezet sav–basis-egyensúlyáról. 1–6. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archivum, 1924)
  • A gümőkór immunitástana (Budapest, 1925)
  • A tüdőgümőkórra gyanús mellkasi fájdalmak differenciáldiagnosztikája (Therapia, 1925)
  • Hogyan kezdődik a tüdővész? (Therapia, 1927)
  • A tüdő- és mellhártya betegségei (A gyakorló orvos könyvtára. 7. Budapest, 1928)
  • Tüdőgangréna esete gyors, spontán gyógyulással. Koppenstein Ernővel. (Therapia, 1928)
  • A tüdő nem specifikus beszűrődéseiről. Bársony Tivadarral. (Therapia, 1929)
  • A tüdőgümőkór. Gyakorlati áttekintés. (Budapest, 1930)
  • Impressziók a német gümőkórellenes küzdelemről (Therapia, 1931)
  • A thoracoplastika kérdésének jelenlegi állása. – A mediastinum mozgékonyságának vizsgálata féloldali bronchuselzárással. Laub Lászlóval. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének munkálatai. Budapest, 1936)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06406.htm, Holló Gyula, 2017. október 9.
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 32479/1908. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 1066. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 18. oldal 27. sor
  4. Dr. Holló Gyula elhunyt”, Népszabadság, 1973. július 24., 8. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 25.) 
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 286/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 25.)

Források szerkesztés