Hollai Imre

(1928–2017) magyar diplomata, külügyminiszter-helyettes

Hollai Imre (Újpest, 1925. június 22.Budapest, 2017. november 22.[1]) magyar kommunista diplomata, hírszerző tiszt, majd külügyminiszter-helyettes, az ENSZ Közgyűlés elnöke az 1982-83-as ülésszak idején. Ez utóbbi posztot mindeddig (2023) egyetlen magyar diplomataként tölthette be.

Hollai Imre
Született1925. január 22.
Újpest
Elhunyt2017. november 22. (92 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyar nagykövet Görögországban (1964–1970)
  • magyar nagykövet Cipruson (1964–1970, Magyarország athéni nagykövetsége)
  • magyar nagykövet az ENSZ-nél, New Yorkban (1974. június 13. – 1980. május 30.)
  • magyar nagykövet Görögországban (1984–1989)
  • magyar nagykövet Cipruson (1984–1989, Magyarország athéni nagykövetsége)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem Lenin Intézete (–1951)
SablonWikidataSegítség

Élete és pályafutása szerkesztés

Szülei, Hollai Béla és Putz Emma korán elváltak, apját gyakorlatilag nem is ismerte. Anyjával, három testvérével és mostohaapjával öten éltek egy 8-10 négyzetméteres volt mosókonyhában. Amikor anyja munkanélküli lett, két alkalommal is ideiglenesen állami gondozásba kellett adnia őt, így egy-egy időszakra nevelőszülőkhöz került Jászalsószentgyörgyre illetve Berhidára. Újpestre, családjához visszakerülve kitűnő eredménnyel végezte el a nyolc elemit, majd 1939-ben tanonc lett.[2]

1943-ban szerezte meg a műszerész szakképzettséget, majd ebben a szakmában dolgozott 1949-ig. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1949-ben felvették a Magyar Külügyminisztériumba, ahol rövid ideig diplomáciai futár volt, utána a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nemzetközi kapcsolatok osztályának politikai munkatársa, majd helyettes vezetője lett. 1951-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézetét, majd egyéves pártiskolán tanult. Orosz és angol nyelvismeretet szerzett. 1955 és 1960 között beosztott diplomata, majd első beosztott volt Magyarország New York-i állandó ENSZ képviseletén, egyidejűleg hírszerző tiszt volt.[3]

1960-ban az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője lett. 1964-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövet lett. 1964 és 1970 között az athéni magyar nagykövetséget vezette, egyúttal Ciprusra is akkreditálva volt. Ezután a Külügyminisztériumban lett csoportfőnök, majd külügyminiszter-helyettes (1970-74).[3]

1974-ben a New York-i állandó magyar ENSZ képviselet vezetője lett nagyköveti rangban, ezt a posztot 1980-ig töltötte be. 1980-ban újra külügyminiszter-helyettes lett, közben az 1982-83-as időszakra megválasztották az ENSZ közgyűlés elnökének, majd 1984-től újra az athéni nagykövetséget vezette. 1989-ben vonult nyugállományba.[3]

2015. november 25-én, 91. életévében, Hollai Imre nagy érdeklődéssel követett előadást tartott a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaságban, aminek a tiszteletbeli elnöki tisztét is betöltötte. Az ENSZ legnagyobb eredményének értékelte, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja között a megalakulás óta eltelt 70 évben nem volt háború.[4]

Művei szerkesztés

2010-ben kötetet jelentetett meg az ENSZ közgyűlési elnöki poszt eléréséhez vezető útjáról.[5]

Elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Elhunyt Hollai Imre. [2017. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 26.)
  2. Hollai 8-29. o.
  3. a b c d Gecsényi 187. o.
  4. http://jaszitarsasag.hu/?p=318
  5. Hollai

Források szerkesztés

  • Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  
  • Hollai: Hollai, Imre. Út az elnökséghez. Ad Librum Kiadó (2010). ISBN 978-615-501-456-7