Wikipédia

Horger Antal

(1872–1946) nyelvész, pedagógus

Horger Antal (teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás[1]) (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.[2]) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927-től 1928-ig.[3]

Horger Antal
1914 előtt
1914 előtt
Született Horger Antal Albert
1872. május 28.
Lugos
Elhunyt 1946. április 14. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész,
egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (34-3-22)
A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

ÉleteSzerkesztés

 
Horger Antal sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-3-22.

Horger Antal 1872-ben született Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, 1892-től egyúttal a Lugosi Népbank igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően 1896-tól a Brassói Főreáliskola helyettes tanára, 1898-tól véglegesített tanára. Az 1907-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett 1914-ben, amikor is a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.

Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen Dajbukát) Szidóniát (1875–1916), akitől 1916. január 2-án megözvegyült.[4] Házasságuk gyermektelen maradt. 1921-ben, Budapesten ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, Siklóssy Andor özvegyét.[5] Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele költözni Szegedre. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1922. november 15-én felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját.[6] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát 1937-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900–1966).[7]

A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.[8] Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.

MunkáiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Gulyás Pál: Magyar Írói Álnévlexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (567. oldal)
  2. ↑ Halotti anyakönyve. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  3. ↑ Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai
  4. ↑ Halotti anyakönyve. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  5. ↑ Házassági anyakönyv. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  6. ↑ Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen. [2013. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 12.)
  7. ↑ Házassági anyakönyv. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  8. ↑ József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)
  9. ↑ Horger Antal: Magyar szavak története -Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye (reprint: 2001.), Tinta Könyvkiadó

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horger_Antal&oldid=25797732”