Horger Antal
Horger Antal Albert (írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás[1]) (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.[2]) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927–1928-ban.[3]
Horger Antal | |
![]() | |
1914 előtt | |
Született | Horger Antal Albert 1872. május 28. Lugos |
Elhunyt | 1946. április 14. (73 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, egyetemi tanár |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Halál oka | Dilatatív kardiomiopátia |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34-3-22) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat. | |
Életútja és munkássága
szerkesztésHorger Antal 1872-ben született az erdélyi Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, 1892-től egyúttal a Lugosi Népbank igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Sorkatonai szolgálatát követően, 1896-tól a Brassói Főreáliskola helyettes, 1898-tól véglegesített tanára. Az 1907-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett 1914-ben, amikor is a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.
A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a szegedi egyetem professzoraként 1925. március 30-án a Szegedi Új Nemzedék napilap előző napi számában megjelent kritika[4] hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontját, miszerint a Szeged című lap március 25-ei, szerdai számában megjelent Tiszta szívvel című verse[5] miatt az egyetemet elvégezheti, de tanári oklevelet nem kaphat, nehogy „ilyen istentelen, hazafiatlan szemléletre oktathassa az ifjúságot”.[6][7] Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.
Magánélete
szerkesztésMég brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen Dajbukát) Szidóniát (1875–1916), akitől 1916. január 2-án megözvegyült.[8] Házasságuk gyermektelen maradt. 1921-ben Budapesten ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, Siklóssy Andor özvegyét.[9] Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele költözni Szegedre. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1922. november 15-én felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját.[10] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát 1937-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900–1966).[11]
Munkái
szerkesztés- Könyvei
- Ráskai Lea nyelvjárása. Budapest: Traunfellner ny. 1897.
- Erdélyi Lajos – Horger Antal – Szemkő Aladár: Nyelvjárási tanulmányok II. Budapest: Athenaeum. 1904. = Nyelvészeti Füzetek, 13.
- Hétfalusi csángó népmesék. Gyűjtötte és jegyz. ellátta Horger Antal. Budapest: Athenaeum. 1908. = Magyar Népköltési Gyűjtemény, új folyam 10.
- Egy ismeretlen magyar hangtörvény. Budapest: Athenaeum. 1911. = Nyelvészeti Füzetek, 65.
- A nyelvtudomány alapelvei: Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Kókai. 1914.
- Magyar szavak története: Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest: Kókai. 1924.
- Általános fonetika, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Kókai. 1929.
- A magyar igeragozás története. Szeged: Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete. 1931. = Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae – Sectio Phil.-Historica, 2.
- A magyar nyelvjárások. Budapest: Kókai. 1934.
- Fontosabb tanulmányai
- A halmágyi nyelvjárás-sziget. Nyelvtudományi Közlemények, XXXI. évf. (1901) 365–423. o.
- A csángó nép és csángó név eredete. Erdélyi Muzeum, XXII. évf. 2. sz. (1905) 65–80. o. , 3. sz. 125–137. o
- A háromszéki nyelvjáráshoz. Nyelvtudományi Közlemények, XXXVII. évf. (1907) 307–323. o.
- Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Nyelvtudományi Közlemények, XXXIX. évf. (1909) 275–293., 383–417. o.
- A szláv o~ magyar a kérdése. Nyelvtudományi Közlemények, XLI. évf. (1911) 113–144. o.
Emlékezete
szerkesztés- Nevét őrzi az 574691 Horgerantal kisbolygó.[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1978. 567. o.
- ↑ Halotti anyakönyve. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
- ↑ Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai
- ↑ Egy megszivlelendő erkölcsi prédikáció. Szegedi Uj Nemzedék, VII. évf. 72. sz. (1925. március 29.) 5. o.
- ↑ József Attila: Tiszta szivvel. Szeged, VI. évf. 69. sz. (1925. március 25.) 5. o.
- ↑ [1] A híres Horger Antal-ügy: hogyan is történt valójában?
- ↑ József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)
- ↑ Halotti anyakönyve. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
- ↑ Házassági anyakönyv. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
- ↑ Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen. [2013. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 12.)
- ↑ Házassági anyakönyv. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
- ↑ (2024. augusztus 14.) WGSBN Bulletin 4, #11 (angol nyelven) (PDF) 4 (11), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
További információk
szerkesztés- A Horger-per: kétszer is rálőttek a szegedi egyetem fura urára
- Horger 1925-ben (képpel)
- A gagyogó és a ragyogó Horger Antal (anyanyelvapolo.hu)
- Horgerné Daibukát Szidónia gyászjelentése
- Nagy szegedi nyelvészek, egyéniségek; szerk. Tóth Szergej, B. Székely Gábor, Galgóczi László; Generalia, Szeged, 2005 (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus kiadványai)