Wikipédia

Horger Antal

(1872–1946) nyelvész, pedagógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 1.

Horger Antal Albert (írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás[1]) (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.[2]) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927–1928-ban.[3]

Horger Antal
1914 előtt
1914 előtt
SzületettHorger Antal Albert
1872. május 28.
Lugos
Elhunyt1946. április 14. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanyelvész,
egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Halál okaDilatatív kardiomiopátia
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-3-22)
A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat.

Életútja és munkássága

szerkesztés
 
Horger Antal sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-3-22

Horger Antal 1872-ben született az erdélyi Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, 1892-től egyúttal a Lugosi Népbank igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Sorkatonai szolgálatát követően, 1896-tól a Brassói Főreáliskola helyettes, 1898-tól véglegesített tanára. Az 1907-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett 1914-ben, amikor is a Budapesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.

A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a szegedi egyetem professzoraként 1925. március 30-án a Szegedi Új Nemzedék napilap előző napi számában megjelent kritika[4] hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontját, miszerint a Szeged című lap március 25-ei, szerdai számában megjelent Tiszta szívvel című verse[5] miatt az egyetemet elvégezheti, de tanári oklevelet nem kaphat, nehogy „ilyen istentelen, hazafiatlan szemléletre oktathassa az ifjúságot”.[6][7] Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.

Magánélete

szerkesztés

Még brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen Dajbukát) Szidóniát (1875–1916), akitől 1916. január 2-án megözvegyült.[8] Házasságuk gyermektelen maradt. 1921-ben Budapesten ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, Siklóssy Andor özvegyét.[9] Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele költözni Szegedre. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1922. november 15-én felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját.[10] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát 1937-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900–1966).[11]

Munkái

szerkesztés
Könyvei
  • Ráskai Lea nyelvjárása. Budapest: Traunfellner ny. 1897.  
  • Erdélyi Lajos – Horger Antal – Szemkő Aladár: Nyelvjárási tanulmányok II. Budapest: Athenaeum. 1904. = Nyelvészeti Füzetek, 13.  
  • Hétfalusi csángó népmesék. Gyűjtötte és jegyz. ellátta Horger Antal. Budapest: Athenaeum. 1908. = Magyar Népköltési Gyűjtemény, új folyam 10.  
  • Egy ismeretlen magyar hangtörvény. Budapest: Athenaeum. 1911. = Nyelvészeti Füzetek, 65.  
  • A nyelvtudomány alapelvei: Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest: Kókai. 1914.  
  • Magyar szavak története: Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest: Kókai. 1924.  
  • Általános fonetika, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Kókai. 1929.  
  • A magyar igeragozás története. Szeged: Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete. 1931. = Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae – Sectio Phil.-Historica, 2.  
  • A magyar nyelvjárások. Budapest: Kókai. 1934.  
Fontosabb tanulmányai
  • A halmágyi nyelvjárás-sziget. Nyelvtudományi Közlemények, XXXI. évf. (1901) 365–423. o.
  • A csángó nép és csángó név eredete. Erdélyi Muzeum, XXII. évf. 2. sz. (1905) 65–80. o. , 3. sz. 125–137. o
  • A háromszéki nyelvjáráshoz. Nyelvtudományi Közlemények, XXXVII. évf. (1907) 307–323. o.
  • Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Nyelvtudományi Közlemények, XXXIX. évf. (1909) 275–293., 383–417. o.
  • A szláv o~ magyar a kérdése. Nyelvtudományi Közlemények, XLI. évf. (1911) 113–144. o.

Emlékezete

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1978. 567. o.  
  2. ↑ Halotti anyakönyve. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  3. ↑ Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai
  4. ↑ Egy megszivlelendő erkölcsi prédikáció. Szegedi Uj Nemzedék, VII. évf. 72. sz. (1925. március 29.) 5. o.
  5. ↑ József Attila: Tiszta szivvel. Szeged, VI. évf. 69. sz. (1925. március 25.) 5. o.
  6. ↑ [1] A híres Horger Antal-ügy: hogyan is történt valójában?
  7. ↑ József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)
  8. ↑ Halotti anyakönyve. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  9. ↑ Házassági anyakönyv. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  10. ↑ Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen. [2013. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 12.)
  11. ↑ Házassági anyakönyv. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  12. ↑ (2024. augusztus 14.) WGSBN Bulletin 4, #11 (angol nyelven) (PDF) 4 (11), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.) 

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horger_Antal&oldid=28013104”