Főmenü megnyitása

A hortobágyi kényszermunkatábort a kommunista diktatúra hozta létre az 1950-es évek elején Magyarország keleti részén.

1950 és 1953 között mintegy tízezer embert telepítettek ki bírói ítélet nélkül.[1] Fegyveres őrizet mellett, embertelen körülmények között kellett kényszermunkát végezniük a Hortobágy, Nagykunság és Hajdúság környéki állami gazdaságokban.[2] A kitelepítettek az 1953-as amnesztiát követően sem térhettek vissza otthonaikba és kárpótlást sem kaphattak.[3]

1950. június 23-án megkezdődött deportálások a kommunista hatalom beteges félelmének jellemző példái voltak. Családok ezreit vitték 12 alföldi munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat (Dobi István, Rákosi Mátyás, Nagy Imre) a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott „biztonságosnak”. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s a lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet. Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaikban végezték egészen addig, amíg az első Nagy Imre-kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amivel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki.

TáborokSzerkesztés

Tábor neve[2] Fennállása[2]
  • Árkus
  • Borsós
  • Borzas-Mihályfalva
  • Ebes
  • Elep
  • Erzsébet-tanya
  • Kócspuszta
  • Kónya
  • Kormópuszta
  • Lászlómajor
  • Lenintanya
  • Tedej
  • 1950-1953
  • 1952-1953
  • 1950-1953
  • 1951-1953
  • 1951-1953
  • 1950-1953
  • 1950-1953
  • 1950-1953
  • 1950-1953
  • 1952-1953
  • 1950-1953
  • 1951-1953

JelenSzerkesztés

2000-ben a még életben lévő kényszermunkások létre hozták a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületét, amelynek ma 915 tagja van.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A kényszermunkatáborok áldozataira emlékeztek. Szent Korona Rádió, 2007. június 23. (Hozzáférés: 2010. március 27.)[halott link]
  2. a b c Táborok. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  3. Hortobágyi Kényszermunkatábor Története. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
  4. Bemutatkozás. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 27.)

SzakirodalomSzerkesztés

  • Beke Ferencné (dr. Barton Attila és Jeney Attila szerk.): Három év Hortobágy poklában (Kráter Kiadó, Pomáz, 2002) ISBN 963-9472-09-3

Külső hivatkozásokSzerkesztés