Főmenü megnyitása

Hosszútóti Hosszútóthy László (Szarkaháza, 1590 körül – Szepeshely?, 1647. december 28. vagy 1648. január 13.) püspök.

ÉletújaSzerkesztés

Édesapja, Hosszútóthy György isztambuli követ, fivére, Hosszútóthy István Rudolf magyar király tanácsosa. 1606. január 16-án Rudolftól a szepesi prépostságot kapta azzal a kikötéssel, hogy folytassa megkezdett tanulmányait. Grácban filozófiát és teológiát, 1611. június 23-tól a Ferdinandeumban fizikát hallgatott, tudását Rómában tökéletesítette. 1614. november 2-án pappá szentelték, átvette a prépostságot. Bethlen Gábor hadai elől 1619-ben Podolinba, majd Nagyszombatba menekült, 1623-ban tért vissza székhelyére, ahol ekkor Beczkóy Jakab élvezte a prépostság jövedelmeit. Állandó pénzzavarában 1630. június 26-án Pázmány Pétertől megkapta a liptói prépostságot. 1631. június 7. és 1633. október 24. között erdélyi püspök, de ez csupán cím maradt, nem járt Erdélyben. 1633. október 24-től 1646. április 23-ig váradi püspök. VIII. Orbán pápa 1639. december 19-én erősítette meg. 1642-ben újjáépíttette a villámcsapástól elpusztult prépostsági épületeket; I. Rákóczi György hadai elől Podolinba menekült, ahonnan 1646 januárjában tért vissza Szepeshelyre. Visszakövetelte a lefoglalt egyházi javakat, megindította az ellenreformációt. Királyi követ is volt az erdélyi fejedelem udvarában.

1646. április 3-tól váci püspök, 1647-ben a Lengyelországban járt határkiigazító bizottság tagja. 1648-ban hunyt el. Sírja a szepesi prépostság templomában található Szapolyai sírja és az olvasóemelvény között.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Bp.-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 2009.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor