Hosszútóthy László

Hosszútóti Hosszútóthy László (Szarkaháza, 1590 körül – Szepeshely?, 1647. december 28. vagy 1648. január 13.) püspök.

Hosszútóthy László
Született	1590 Zarkaháza
Elhunyt	1647. december 28. (56-57 évesen) Szepeshely
Munkássága
Felekezet	római katolikus egyház
Hivatal	Erdély püspöke
Hivatali idő	1631–1633
Elődje	Szentandrásy István
Utódja	Simándi István
Hivatal	Nagyvárad püspöke
Hivatali idő	1633–1646
Elődje	Lósy Imre
Utódja	Kisdy Benedek
Hivatal	Vác püspöke
Hivatali idő	1646–1648
Elődje	Kopcsányi Mihály
Utódja	Püsky János
Hosszútóthy László a Catholic Hierarchy-n

Életúja

Édesapja, Hosszútóthy György isztambuli követ, fivére, Hosszútóthy István Rudolf magyar király tanácsosa. 1606. január 16-án Rudolftól a szepesi prépostságot kapta azzal a kikötéssel, hogy folytassa megkezdett tanulmányait. Grácban filozófiát és teológiát, 1611. június 23-tól a Ferdinandeumban fizikát hallgatott, tudását Rómában tökéletesítette. 1614. november 2-án pappá szentelték, átvette a prépostságot. Bethlen Gábor hadai elől 1619-ben Podolinba, majd Nagyszombatba menekült, 1623-ban tért vissza székhelyére, ahol ekkor Beczkóy Jakab élvezte a prépostság jövedelmeit. Állandó pénzzavarában 1630. június 26-án Pázmány Pétertől megkapta a liptói prépostságot. 1631. június 7. és 1633. október 24. között erdélyi püspök, de ez csupán cím maradt, nem járt Erdélyben. 1633. október 24-től 1646. április 23-ig váradi püspök. VIII. Orbán pápa 1639. december 19-én erősítette meg. 1642-ben újjáépíttette a villámcsapástól elpusztult prépostsági épületeket; I. Rákóczi György hadai elől Podolinba menekült, ahonnan 1646 januárjában tért vissza Szepeshelyre. Visszakövetelte a lefoglalt egyházi javakat, megindította az ellenreformációt. Királyi követ is volt az erdélyi fejedelem udvarában.

1646. április 3-tól váci püspök, 1647-ben a Lengyelországban járt határkiigazító bizottság tagja. 1648-ban hunyt el. Sírja a szepesi prépostság templomában található Szapolyai sírja és az olvasóemelvény között.

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.  
• PIM

További információk

• Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Budapest–Kolozsvár, Szent István Társulat–Verbum, 2009.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.