Hosszútóthy László

(1588-90–1647-8) katolikus püspök

Hosszútóti Hosszútóthy László (Szarkaháza, 1590 körül – Szepeshely?, 1647. december 28. vagy 1648. január 13.) püspök.

Hosszútóthy László
Született 1590
Zarkaháza
Elhunyt 1647. december 28. (56-57 évesen)
Szepeshely
Munkássága
Felekezet római katolikus egyház

Hivatal Erdély püspöke
Hivatali idő 1631–1633
Elődje Szentandrásy István
Utódja Simándi István

Hivatal Nagyvárad püspöke
Hivatali idő 1633–1646
Elődje Lósy Imre
Utódja Kisdy Benedek

Hivatal Vác püspöke
Hivatali idő 1646–1648
Elődje Kopcsányi Mihály
Utódja Püsky János
Hosszútóthy László a Catholic Hierarchy-n

ÉletújaSzerkesztés

Édesapja, Hosszútóthy György isztambuli követ, fivére, Hosszútóthy István Rudolf magyar király tanácsosa. 1606. január 16-án Rudolftól a szepesi prépostságot kapta azzal a kikötéssel, hogy folytassa megkezdett tanulmányait. Grácban filozófiát és teológiát, 1611. június 23-tól a Ferdinandeumban fizikát hallgatott, tudását Rómában tökéletesítette. 1614. november 2-án pappá szentelték, átvette a prépostságot. Bethlen Gábor hadai elől 1619-ben Podolinba, majd Nagyszombatba menekült, 1623-ban tért vissza székhelyére, ahol ekkor Beczkóy Jakab élvezte a prépostság jövedelmeit. Állandó pénzzavarában 1630. június 26-án Pázmány Pétertől megkapta a liptói prépostságot. 1631. június 7. és 1633. október 24. között erdélyi püspök, de ez csupán cím maradt, nem járt Erdélyben. 1633. október 24-től 1646. április 23-ig váradi püspök. VIII. Orbán pápa 1639. december 19-én erősítette meg. 1642-ben újjáépíttette a villámcsapástól elpusztult prépostsági épületeket; I. Rákóczi György hadai elől Podolinba menekült, ahonnan 1646 januárjában tért vissza Szepeshelyre. Visszakövetelte a lefoglalt egyházi javakat, megindította az ellenreformációt. Királyi követ is volt az erdélyi fejedelem udvarában.

1646. április 3-tól váci püspök, 1647-ben a Lengyelországban járt határkiigazító bizottság tagja. 1648-ban hunyt el. Sírja a szepesi prépostság templomában található Szapolyai sírja és az olvasóemelvény között.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Budapest–Kolozsvár, Szent István Társulat–Verbum, 2009.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.