Huitzilac (község)

Huitzilac község Mexikó Morelos államának északnyugati részén. 2010-ben lakossága kb. 17 000 fő volt, ebből mintegy 4600-an laktak a községközpontban, Huitzilacban, a többi lakos a község területén található 67 kisebb-nagyobb településen élt. Legnagyobb települése nem a községközpont, hanem Tres Marías.

Huitzilac község (Municipio de Huitzilac)
Részlet a Lagunas de Zempoala Nemzeti Parkból
Huitzilac község címere
Adatok
Ország	Mexikó
Állam	Morelos
Székhely	Huitzilac
Terület	189,1 km²
Népesség
Teljes népesség	17 340 fő (2010) +/-
Népsűrűség	91,7 fő/km²
Elhelyezkedése
Huitzilac község elhelyezkedése Morelos államban

Fekvése

A Morelos állam északnyugati részén fekvő község teljes területe a Vulkáni-kereszthegységhez tartozik. A terület északról délre folyamatosan lejt (jóval 3000 m fölötti magasságból 1900 m alá), de északi és nyugati részén nem egyenletesen: itt kisebb-nagyobb hegyek teszik változatossá a felszínt, a község közepén pedig a Tres Marías vulkán nyúlik 3200 m fölé. Bár az év során elég sok csapadék hull, de időbeli eloszlása egyenetlen, így állandó vízfolyások a község területén nincsenek. Időszakos patakjai közül jelentősebbek az Agua de Cadena és az El Zorrillo. Huitzilac község 20%-át hasznosítják növénytermesztésre, a legelők 5%-ot tesznek ki, a terület legnagyobb részét pedig (70%-ot) erdők borítják.

Élővilág

A községben változatos az élővilág. Erdei főként azték jegenyefenyőből és más fenyőkből (például Pinus hartwegii, mexikói fehérfenyő, Montezuma-fenyő, Pinus teocote), magyaltölgyből és más tölgyekből (pl. Quercus barbinervis) valamint cédrusokból állnak. Lágyszárú növényei közül jellegzetesek az aggófüvek, a dáliák, az Arctostaphylos- és Calamintha-fajok, a Symphoricarpus microphylus valamint a Lopezia-, Castilleja- és gólyaorrfajok.

63 megfigyelt állatfaja közül endemikus faj például a Dendrortyx macroura nevű tyúkalakú és a Campylorhynchus megalopterus nevű verébalakú madár. A területről eltűnés fenyegeti a kis sólymot, emellett említésre méltó fajok még a Sorex saussurei nevű cickányféle, a Myotis yelifer és a Myotis californicus nevű denevérek, a floridai üreginyúl, a mexikói vattafarkúnyúl, a sziklai ürge, az aranyhasú mókus (más néven mexikói szürkemókus), a mexikói bozótpatkány, a szürkeróka, a hosszúfarkú menyét, a bűzösborzfélék, a hiúz, a fehérfarkú szarvas, az azték nyúl, az észak-amerikai macskanyérc, az oposszumfélék, a mexikói szelindekdenevér, a kilencöves tatu, a csörgőkígyók és a Neotomodon alstoni nevű egér.

Népesség

A község lakóinak száma a közelmúltban általában növekedett, bár volt olyan időszak is, amikor csökkent. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:

Év	Lakosság
1990	10 573
1995	13 589
2000	15 184
2005	14 815
2010	17 340

Települései

A községben 2010-ben 68 lakott helyet tartottak nyilván, de nagy részük igen kicsi: 35 településen 50-nél is kevesebben éltek. A jelentősebb helységek:

Település	Lakosság (2010)
Tres Marías	6160
Huitzilac (községközpont)	4568
Coajomulco	2089
Real Montecassino	364
Fraccionamiento Sierra Encantada	349
Huertas de San Pedro	179
Tetecuintla	164
María Candelaria	162
Cuacometla	147
San José de la Montaña	132
Monte Cristo	132
Monte Bello	126
Fierro del Toro	125
Tepextitla (El Cerrito)	123
Villa Suiza (Coto del Marqués)	122
Tlacotepec	117
Fraccionamiento Atlixtac	115
Los Olivos	109
Barrio Gualupita	107
San Martín Ajahuayo (El Reposo)	101