Főmenü megnyitása

I. (Utószülött) János (Vincennes, 1316. november 15. – Vincennes, 1316. november 19.) a középkori Franciaország és Navarra királya (szintén I. János néven), X. (Civakodó) Lajos és Magyarországi Klemencia fia, Navarrai Johanna féltestvére volt. A tizenharmadik Capeting-uralkodó volt, az egyetlen, aki már születése előtt viselte Franciaország királyi címét, és emiatt az egyetlen, aki ezt a címet egész életében viselte.Uralma a legrövidebb volt a francia királyok között.[1] Noha a mai történetírás egyértelműen királyként tekint rá, az ő korában ez nem volt egészen egyértelmű, csak II. (Jó) János trónra lépésétől kezdve, miként második királyként hivatkoztak rá.[2]

I. János
John I of France.jpg

Ragadványneve Utószülött János
Franciaország királya
Uralkodási ideje
1316. november 14. 1316. november 19.
Elődje X. Lajos
Utódja V. Fülöp
Életrajzi adatok
Uralkodóház Capeting
Született 1316. november 14.
Párizs
Elhunyt 1316. november 19.
(5 naposan)
Párizs
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
Édesapja X. Lajos francia király
Édesanyja Magyarországi Klemencia
Vallás római katolikus
I. János címere
I. János címere
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.

Atyja június 5-én bekövetkezett halála után született, ám alig öt napig élt. A Capetingek közül egyedülálló módon Jánosnak keresztelték. Ekkor nagybátyja, az addig régensként uralkodó Hosszú Fülöp örökölte a trónt.

A legendaSzerkesztés

A középkori Európában meglehetősen magas volt a csecsemőhalandóság, így János halálának oka sokféle lehetett, mégis, már nem sokkal ezt követően mérgezésről kezdett el terjedni a szóbeszéd.[3] Ezt azzal támasztották alá, hogy sok embernek érdekében állhatott a gyermek halála, és az apja is váratlanul halt meg. A halál okát mind a mai napig nem ismerjük.

Jóval komolyabb problémát vetett fel, hogy a Capetingek hosszú sora megszakadt. Az uralkodóház történetében most először fordult elő, hogy az apát nem a legidősebb fiú követi a trónon. Mivel már maga X. Lajos is úgy halt meg, hogy nem hagyott hátra élő fiúutódot, a trónöröklés kérdésessé vált. Így aztán eldöntötték, hogy megvárják Magyarországi Klemencia özvegy királyné szülését, s arra az időre Lajos öccsét, Poitiers-i Fülöpöt nevezték ki régensnek. Miután a gyermek János meghalt, Fülöp a száli frankok törvényére hivatkozva királlyá koronáztatta magát, és ezzel elütötte Lajos lányát, Johannát a francia tróntól.[4]

János haláláról az idők folyamán számos bizonyíthatatlan szóbeszéd terjedt el, melyeket legjobban Maurice Druon foglalja össze regényciklusában, Az elátkozott királyokban. Eszerint Jánost egy idegen csecsemővel helyettesítették, így nem ő esett áldozatul a hatalomvágyó Fülöp, jobban mondva Fülöp nagyravágyó anyósa, gyilkosságának. Az is táplálhatta ezt a hiedelmet, hogy míg a százéves háborúban elszenvedett poitiers-i vereség során foglyul ejtett II. Jánost a britek rabságban tartották (13561360), egy bizonyos itáliai, Giannino Baglioni, X. Lajos fiának adta ki magát.

Baglionit Cola di Rienzo támogatta és segítette a kezdet kezdetén, hogy franciaországi hátország kiépítésével saját római pozícióit erősítse. Rienzo 1354-es halála után két évvel János fel is lépett trónkövetelőként. Először Magyarországra ment, ahol Nagy Lajos elismerte Civakodó Lajos fiának – Klemencia révén saját unokatestvérének –, de az avignoni pápa, IV. Ince már nem volt erre hajlandó 1360-ban. Baglionit végül bebörtönözték Nápolyban, ahol 1363-ban halt meg.

SzármazásaSzerkesztés

Utószülött János családfája
Utószülött János
(Párizs, 1316. november 15.–
Párizs, 1316. november 19.)
francia király
Apja:
Civakodó Lajos
(Párizs, 1289. október 4.–
Vincennes, 1316. június 5.)
francia király
Apai nagyapja:
Szép Fülöp
(Fontainebleau, 1268–
Fontainebleau, 1314. nov. 29.)
francia király
Apai nagyapai dédapja:
Merész Fülöp
(1245. április 20.–1285. október 5.)
francia király
Apai nagyapai dédanyja:
Aragóniai Izabella
(1247 körül –1271. január 28.)
Apai nagyanyja:
I. Johanna
(Bar-sur-Seine, 1271. január 14.–
Vincennes, 1305. április 4.)
navarrai királynő
Apai nagyanyai dédapja:
Kövér Henrik
(12447 körül –1274. július 22.)
navarrai király
Apai nagyanyai dédanyja:
Blanche d'Artois
(1248 körül –1302. május 2.)
Anyja:
Magyarországi Klemencia
(Nápoly, 1293 körül –
Párizs, 1328. október 12.)
Anyai nagyapja:
Martell Károly
(Nápoly, 1271. szeptember 8.–
Nápoly, 1295. augusztus 19.)
magyar trónkövetelő
Anyai nagyapai dédapja:
Sánta Károly
(1254 körül –1309. május 5.)
nápolyi és szicíliai király
Anyai nagyapai dédanyja:
Magyarországi Mária
(1257 körül –1323. március 25.)
Anyai nagyanyja:
Ausztriai Klemencia
(Bécs, 1262. január 22.–
1293. február 7.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Ausztriai Rudolf
(1218. május 1.–1291. július 15.)
német király
Anyai nagyanyai dédanyja:
Gertrud von Hohenberg
(1225 körül –1281. február 16.)

ForrásokSzerkesztés

  1. Noha 1830-ban XIX. Lajos mindösszesen 20 percig uralkodott, a trónöröklés szabálytalansága miatt ezt hivatalosan nem ismerik el.
  2. Giesey, Ralph E.. Le rôle méconnu de la Loi Salique: La succession royale, XIVe-XVIe siècles.. Paris: Les Belles Lettres [2007] 
  3. János, Haász: Aki egész életében király volt, hacsak túl nem élte a halálát (magyar nyelven). index.hu, 2018. február 11. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  4. 9 uralkodó a középkorból, aki csak néhány pillanatra tudhatta magáénak a hatalmat (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2018. június 4. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
Előző uralkodó:
X. (Civakodó) Lajos
Franciaország királya
1316
 
Következő uralkodó:
V. (Hosszú) Fülöp
Előző uralkodó:
I. (Civakodó) Lajos
Navarra uralkodója
1316
 
Következő uralkodó:
II. (Hosszú) Fülöp