Főmenü megnyitása

II. Alfonz (Coimbra, 1185. április 23. – Coimbra, 1223. március 25.) vagy ragadványnevén Kövér Alfonz, (portugál nevén: Dom Afonso II O Gordo) Portugália harmadik királya volt. Alfonz I. Sancho portugál király és felesége Dulcia Berengár aragóniai infánsnő ötödik gyermekeként született. Anyja révén IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf unokája volt. Kövérségét valószínűleg fiatalkori betegsége okozta, emiatt képtelen volt csapatai vezetésére. 1211-ben követi apját a trónon.

II. Alfonz
II. Portugáliai Alfonz
AfonsoII-P.jpg

Ragadványneve „A kövér”
Portugál Királyság királya
II. Portugáliai Alfonz
Uralkodási ideje
1211. március 26. 1223. március 25.
Elődje I. Sancho
Utódja II. Sancho
Életrajzi adatok
Uralkodóház Burgundiai-ház
Született 1185
Coimbra, Portugália
Elhunyt 1223 (38 évesen)
Coimbra, Portugália
NyughelyeAlcobaçai kolostor
Édesapja I. Sancho portugál király (1154–1211)
Édesanyja Dulcia Berengár aragóniai infánsnő (1160–1198)
Házastársa Kasztíliai Urraca (1186-1220)
Gyermekei
Shield of the Kingdom of Portugal (1139-1247).png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Alfonz témájú médiaállományokat.
Azulejo Kövér Alfonz életének fontosabb jeleneteivel
1. A dominikánusok és franciskánusok betelepítése
2. Konfliktusa a pápával
3.
4. A központi hatalom megerősítése
5. A ferencesek mártíromsága Marokkóban
6. Beja városának visszafoglalása a móroktól

UralkodásaSzerkesztés

Uralkodása első éveiben II. Alfonz és lánytestvérei, Mafalda, Sancha és Teresa infánsnők valamint a velük szimpatizáló nemesek között heves hatalmi viszály bontakozott ki.

Ennek az volt az oka, hogy I. Sancho végrendeletében lányainak a királynői cím mellé jelentős városokat – Montemor-o-Velhót, Seiát és Alenquert – adományozott a hozzájuk tartozó falvakkal, földekkel és jövedelmekkel. II. Alfonz azonban tartott attól, hogy az infánsnők férjei révén a birtokok kasztíliai vagy leóni kezekbe jutnak, és ezzel veszélyeztetik a Portugál Királyság területi egységét, ezért elkobozta az infánsnők birtokait.

Elődeinek háborúpárti politikájával szemben II. Alfonz a békére törekedett szomszédaival, és inkább az ország gazdasági megszilárdítását, társadalmi rendjének fejlesztését helyezte előtérbe. Megegyezett a szomszédos Galicia és a Leóni királyság uralkodóival a határvonalakról. Nem indított önálló területszerző hadjáratokat a félsziget déli, muzulmán fennhatóságú területeire sem, bár 1212-ben a portugál sereg kasztíliai, aragóniai, navarrai és francia szövetségesek oldalán kitüntette magát a VIII. Alfonz kasztíliai király győzelmével végződő Las Navas de Tolosa-i csatában, amit a muszlim almohádok hanyatlásának kezdetének tekintünk. 1217-ben nemesemberek egy csapata a lisszaboni püspök vezetésével visszahódította a móroktól Alcácer do Sal városát.

Az első írott törvénygyűjteményt is Alfonz adta ki olyan témákkal mint a magántulajdon, 'polgári jogok' és pénzverés joga. Követeket küldött több európai országba, hogy élénkítsék a kereskedelmi kapcsolatokat.

Bevezette a földtulajdonra jogosultság vizsgálatát, amivel kihívta maga ellen az egyházat és a többi földbirtokost. Nagyapja, I. Alfonz idején ugyanis a katolikus egyház rendjei tekintélyes földbirtokokat és kiváltságokat kaptak az ország függetlenségének elismeréséért cserébe, és erre alapozva az egyház világi hatalma túlzottan megerősödött: jóformán önálló állammá vált az államon belül.

Az egyház földtulajdonjogainak és adómentességeinek felülvizsgálata a Vatikán és Portugália diplomáciai összetűzéshez vezetett. Ennek eredményeképpen 1219-ben a bragai érsek III. Honorius pápa jóváhagyásával kiközösítette II. Alfonz királyt és udvarát a római katolikus egyházból. Végül békét kötött a pápával. Ebben ugyan megígérte, hogy visszaállítja az egyház kiváltságait, de 1223-ban anélkül halt meg, hogy ezt az ígéretét beváltotta volna.

A konfliktust néhány hónappal később, utódja, Kegyes Sancho uralkodása alatt sikerült feloldani; ekkor helyezhették II. Alfonzot végső nyugalomra az alcobaçai kolostorban. A portugál uralkodók hosszú sorában ő volt az első olyan, akit a ciszterci apátság panteonjában temettek el.

CsaládjaSzerkesztés

II. Alfonz 1208-ban vette feleségül Kasztíliai Urracát (1186-1220), VIII. Alfonz kasztíliai király lányát. Öt gyermekük született:

Törvénytelen gyermekei:

    • János Alfonz (? -1234)
    • Péter Alfonz (1210-?)

ForrásokSzerkesztés

  • Britannica Hungarica Világenciklopédia I. kötet, Tizenötödik kiadás, Magyar Világ Kiadó, Budapest ISBN 963-7815-81-3
  • Révai nagy lexikona Az Ismeretek Enciklopédiája I. kötet, Hasonmás kiadás Babits Kiadó 1993. ISBN 963-15-3206-2
  • A Pallas nagy lexikona Az összes ismeretek enciklopédiája I. kötet, Budapest Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1893.
  • http://mek.niif.hu/02100/02100/02100.doc Gyurkovics Zoltán (szerk.): A Capetingek genealógiája

és heraldikája


Előző uralkodó:
I. Sancho
Portugália királya
12111223
 
Következő uralkodó:
II. Sancho