III. Lajos címzetes nápolyi király

Anjou és Touraine hercege, Maine és Provence grófja, címzetes nápolyi király
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

III. Lajos (franciául: Louis III d'Anjou), (Anjou hercege,[2] 1403. szeptember 25.[2]Cosenza,[2] 1434. november 15.[2]) Anjou és Touraine hercege, Maine és Provence grófja, címzetes nápolyi király 1417-től haláláig. Hosszú küzdelmet folytatott Aragóniai Alfonzzal Nápoly birtoklásáért, de a végső győzelem előtt váratlanul elhunyt.

III. Lajos

Anjou hercege
Provence grófja
Címzetes nápolyi király
Uralkodási ideje
1417 1434
ElődjeII. Lajos
UtódjaRené
Életrajzi adatok
UralkodóházValois-Anjou-ház
Született1403. szeptember 25.[1]
Angers[1]
Elhunyt1434. november 12. (31 évesen)[1]
Cosenza[1]
ÉdesapjaIII. Lajos címzetes nápolyi király
ÉdesanyjaAragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné
Testvére(i)
HázastársaMargit Savoya grófnője
Gyermekeinincsenek
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja, II. Lajos címzetes nápolyi király halála után örökölte annak címeit. 1419 márciusában V. Márton pápa Nápoly királyává koronázta. Lajos megnyerte magának Muzio Attendola zsoldoskapitányt (condottiere), akinek a segítségével tekintélyes zsoldoshadsereget állított fel, és Nápolyba hajózott meghódítani a királyságot. Mivel nápoly királynője, II. Johanna azonban nem őt, hanem V. Alfonz aragóniai királyt ismerte el utódának 1421-ben, Alfonz Nápolyba ment megvédeni az államot Lajos törekvései elől. Lajosnak sikerült ugyan a királyság egy részét meghódítania, de Aragóniai Alfonz jelentős területeket nem engedett az uralma alá. Milve Alfonz Johanna uralkodói hatalmát is magának kezdte követelni, 1423-ban Johanna – megmásítva korábbi döntését – Lajos jelölte ki utódnak, egyúttal kijelölte a Calabriai Hercegség kormányzójának. 1433 áprilisában Lajos is ki lett tagadva az örökségből, de még abban az évben (június folyamán) újra kijelölte utódjának Johanna.[2]

Lajos időközben meghódította a Nápolyi Királyság nagy részét, és épp Aragóniai Alfonz elűzését készítette elő, amikor váratlanul – Johanna előtt 2 hónappal – elhunyt. Örököse fivére, René lett.[2]

  1. a b c d Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven)
  2. a b c d e f Uralkodók és dinasztiák, i. m., 403–404. o.

További információk

szerkesztés