Az Idared egy amerikai almafajta, világszerte közkedvelt, de csökkenő jelentőségű.

Idared
almafajta
EredetAmerikai Egyesült Államok
Nemesítő neveUniversity of Idaho Agricultural Experiment Station
Nemesítés alapfajtáiJonathan, Wagener
Nemesítés éve1926-1935
Hazai elterjedtségeÁltalánosan elterjedt
Általános elterjedtségeVilágszerte elterjedt
Érési időszakoktóber eleje
Az Idared gyümölcse
Korszerű Idared ültetvény

Magyarországon széles körben elterjedt. Rendkívül jól tárolható, ezért fő funkciója a kései friss fogyasztási piac ellátása volt.

Gyümölcsének minősége erősen függ a termőhelyi és környezeti tényezőktől. Húsa fehéres, vajszínű, bőlevű, kemény, roppanós. Íze nem jellegzetes, de kellemes, harmonikus, nem túl savas.

Története szerkesztés

Az Amerikai Egyesült Államok Idaho államában jött létre a fajta a Jonathan és Wagener fajták keresztezésével, melyre 1926-ban került sor. Az Idared szelekcióját 1935-ben végezték, kereskedelmi forgalomba pedig 1942-ben került.

Magyarországon először Porpáczi Aladár telepítette, de a vizsgálatok során a gyümölcsök színeződését kedvezőtlennek találták, így a vele kapcsolatos vizsgálatok leálltak.

Új lendületet csak akkor nyertek, amikor a világpiacon kezdett meghatározó fajtává válni az Idared. Ekkor Tamássy István, Migend D. és Szabó Tibor honosították.

Mivel a fajta egyik legnagyobb előnye a hosszú eltarthatóság, az ULO (Ultra low oxygen) tárolás bevezetése jelentősen csökkentette értékét világpiaci szinten.

Ugyanakkor Magyarországon a modern tárolási rendszerek hiánya miatt továbbra is jelentős fajta maradt, arányának növekedése azonban nem várható.

Jellemzői szerkesztés

Gyümölcse szerkesztés

Gyümölcse nagy méretű, lapított, néha szabálytalan, ami időnként problémát jelent a gépi osztályozásnál.

Héja közepesen vastag, élénkpiros.

Húsát világos, fehéres vajszín jellemzi, kemény, roppanó, bőlevű.

Gyors puhulásra nem hajlamos, eltarthatósága kiváló.

Íze enyhén savanykás, harmonikus. Aromája és zamata közepes.

A nem megfelelően színeződött gyümölcsöknek sokszor a beltartalmi értékei is elmaradnak az elvárttól, ugyanakkor a korona külső részéről szüretelt, hosszú vesszőkön termett erősen színeződött gyümölcsök íze néha szintén kedvezőtlen, mivel a sok fény lehetővé teszi a gyors színeződést, amit nem követ megfelelő gyorsasággal a beltartalmi értékek változása, így az ilyen gyümölcsök sokszor túl korán betakarításra kerülnek.

Optimális fogyasztási érettségét 3-4 hónap tárolás után éri el.[1]

Sikeres fajtaként számos újabb almafajta kialakításában is felhasználták a nemesítők. Néhány példa:

Fája, hatásrendszere szerkesztés

Kezdetben erős vagy középerős növekedésű, mely a termőre fordulás után jelentősen mérséklődik. A korona kissé szétterülő, jól elágazódik. Virágainak nagy részét a hosszú vesszőin hozza. A korona folyamatos karbantartást, metszést igényel.

Termesztési jellemzők szerkesztés

Korán termőre forduló, bőtermő fajta.

Középkorai, elhúzódó virágzás jellemző rá, fagyra nem kifejezetten érzékeny, ritkán szenved fagykárt.

A korona ritkításán túl a gyümölcsritkítást is igényli. Ilyen esetben termésbiztonsága jó, hullásra nem hajlamos.

Az elhúzódó virágzás következtében érése is elhúzódó, többmenetes betakarítást igényel, mely jelentősen megnöveli a termesztés költségeit.

A betegségek közül a tűzelhalásra nagyfokú érzékenységet mutat. A lisztharmatra szintén érzékeny, de a Jonathannál kevésbé. A nektriás rákosodásra és a varasodásra kis mértékben hajlamos, sebgyógyulási intenzitása jó. A tárolási betegségekre nem, de a nyomásra érzékeny, így óvatos tárolást igényel.

Kis mértékben öntermékeny, vagy önmeddő.[2] Megporzó fajtát igényel.

Felhasználása szerkesztés

Sokoldalúan használható fajta. Legnagyobb előnye a kiváló tárolhatóság.

Az októberi szüretet követően megfelelő körülmények között minőségét akár a nyári hónapokig is megőrzi, ugyanakkor friss fogyasztásra csak 3-4 hónapnyi tárolás után válik ideálissá.

A friss fogyasztás mellett konyhai és élelmiszeripari célokra is felhasználható. A sűrítmény gyártás egyik főfajtája.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tóth Magdolna (szerk.). Az alma, Magyarország kultúrflórája. Budapest: Agroinform Kiadó (2013). ISBN 9789635029686 
  2. Idared. Orange Pippin. (Hozzáférés: 2017. november 1.)

Források szerkesztés

  • Dr. Pethő Ferenc. Alma. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1984). ISBN 0559001052605 
  • Soltész Miklós (szerk.). Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Budapest: Mezőgazda Kiadó (1998). ISBN 9639121487