Iddhipáda
| 37 A MEGVILÁGOSODÁS DHAMMÁJA | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||
| 4 szatipatthána |
|||||||||
| 4 erőfeszítés |
4 Alap |
||||||||
| 5 képesség |
5 erősség | ||||||||
| 7 tényezők |
|||||||||
| 8 ösvényi tényező |
|||||||||
|
| |||||||||
| nézet ・ vita | |||||||||
Az iddhipáda (páli; szanszkrit. rddhipáda) szóösszetétel, amely az "erő" vagy "potencia" (iddhi; riddhi) és az "alap" vagy "alkotó" (páda) szavakból tevődik össze.[1] A buddhizmusban az "erő" egy sor spirituális vagy pszichikai erőre vonatkozik, amelyek közé tartoznak a teleportáció és egyéb testátalakulási formák. Magyar fordításai között szerepel a mágikus képességek[2] és a varázserő kifejezés is.[3] A buddhizmusban a megvilágosodáshoz vezető út gyakorlásában a spirituális erők másodlagosak a négy alap mentális tulajdonsággal szemben, amelyek a következők: a szándékon, az erőfeszítésen, a tudatosságon és a vizsgálódáson való koncentráció. Ez a négy alap mentális tulajdonság szükséges az üdvös mentális állapotok kifejlesztéséhez és az ártó tudatállapotok leküzdéséhez.[4]
A hagyományos buddhista irodalomban ez a négy mentális tulajdonság a közé a hét csoport közé tartozik, amelyek Buddha szerint megvilágosodáshoz vezetnek (Bódhipakkhija-dhamma).
A páli kánonban az iddhipádával kapcsolatos egyik legfontosabb forrás a Szamjutta-nikája, 51. szuttája.
A négy összetevő szerkesztés
AViraddha-szuttában (SN 51.2) a következő négy összetevő szerepel:
- "Szerzetesek, azok, akik elhanyagolták a spirituális erő négy alapját, azok elhanyagolták a nemes ösvényt, amely a szenvedés teljes megszüntetéséhez vezet. Azok, akik gyakorolták a spirituális erő négy alapját, azok gyakorolták a nemes ösvényt, amely a szenvedés teljes megszüntetéséhez vezet."[5]
A spirituális erő a következő négy dolgon történő koncentrációt (szamádhi) jelenti:
Kapcsolódó spirituális erők szerkesztés
Az alapok kifejlesztésével elérhető spirituális erőkkel kapcsolatban a Szamjutta-nikája 51.11 szuttája szerint a szintet elért gyakorló képes vízen járni (szerepel az Anguttara-nikájában is), milliófelé osztódni, majd újra egyesülni, óriássá és hangyaméretűvé változni, átsétálni hegyeken, elsüllyedni és megjelenni a földből, és vándorolni a különböző világok (létsíkok) között.[6]
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Lásd például: Rhys Davids & Stede (1921-25), 120-1. o. - "Iddhi" - http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:3204.pali Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ Oroszlánüvöltés a kerék forgatásáról. Buddhizmus.hu. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- ↑ MN 118 Ānāpānasati Sutta - A lélegzés tudatosságáról szóló tanítóbeszéd. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- ↑ Lásd például: négy helyes erőfeszítés.
- ↑ Bodhi (2000), 1718. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1727. o.
Források szerkesztés
- Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
- Brahm, Ajahn (2007). Simply this Moment!. Perth: Bodhinyana Monastery.
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - available at http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (1997). Iddhipada-vibhanga Sutta: Analysis of the Bases of Power (SN 51.20). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn51/sn51.020.than.html.