Hét megvilágosodási tényező

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 27.
37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
  4
szatipatthána
 
  4
erőfeszítés
4
Alap
 
5
képesség
5
erősség
  7
tényezők
  
  8
ösvényi tényező
 
nézetvita

A hét megvilágosodási tényező neve páliul szatta boddzshanga.[1] Kifejlesztésük, gyakorlásuk elvezet a megszabaduláshoz. A hét megvalósulási tényező:

  1. éberség, tudatosság (szati[2])
  2. valóság-vizsgálat, a valóság tanulmányozása (dhamma-vicsaja[3])
  3. erő, állhatatosság (vírja[4])
  4. elragadtatás, öröm (píti[5])
  5. nyugvás, elnyugvás (passzaddhi[6])
  6. összpontosítás (szamádhi[7])
  7. felülemelkedett egykedvűség (upekkha[8])

Páli irodalom

szerkesztés

A Szutta-pitaka részét alkotó Szamjutta-nikájában a boddzshangák üdvösségre, világi tényezőkre utalnak, amelyek a megvilágosodás felé vezetnek. Az Abhidhammában és a páli magyarázószövegekben a boddzshangák inkább a megvilágosodással kapcsolatos természetfeletti tényezőkre utalnak.[9]

Szutta-pitaka

szerkesztés

Egy a Szamjutta-nikájában található párbeszéd szerint (címe: "Bhikkhu Sutta" - SN 46.5):

[Bhikkhu:] "Tiszteletreméltó Úr, azt mondják, hogy a 'megvilágosodás tényezői, a megvilágosodás tényezői.' Milyen értelemben mondják, hogy a megvilágosodás tényezői?"
[Buddha:] "Megvilágosodáshoz vezetnek, bhikkhu. Ezért mondják, hogy a megvilágosodás tényezői...."[10]

A buddhista meditáció közben lehet elmélkedni a hét megvilágosodási tényezőn, illetve azok ellentét párjain: az öt akadály (érzéki vágy, ellenérzés, tompaság és tunyaság, izgatottság és nyugtalanság, kétely).[11] Ezen felül van egy Samjutta-nikája szútra, ami a megvilágosodási tényezők kifejlesztésével foglalkozik. Ezek mellett megjelenik a négy brahma-vihara (szerető kedvesség, együttérzés, együttérző öröm, egykedvűség).[12]

A Szamjutta-nikájában lévő "Tűz párbeszédben" a Buddha kijelenti, hogy a tudatosság mindig hasznos, viszont amikor valakinek a tudata lomha, akkor ki kell fejlesztenie a vizsgálódás, az energia és az öröm megvilágosodási tényezőit. Ha viszont a tudat izgatott, akkor a nyugalom, koncentráció és egykedvűség tényezőit kell fejleszteni. .[13]

A Szamjutta-nikája szerint egyszer, amikor a Buddha nagyon beteg volt, megkérte a tiszteletreméltó Mahacsundát, hogy szavalja el a hét megvilágosodási tényezőt neki. Ezáltal gyógyult meg a Buddha.[14]

Az Abhidhamma és más magyarázó szövegek

szerkesztés

A Viszuddhimagga szövegeinek egyik része azokat a képességeket tárgyalja, amelyek a megértés eléréséhez és fenntartásához szükségesek (dhjána). Buddhagósza a következőképpen azonosítja be a boddzshangákat:

  • "Erős tudatosságra ... van szükség mindig...."
  • "Amikor lomha a tudata túl laza energiával, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedve a vizsgálódással..." (például dhamma-vicsaja, virija, piti).
  • "Amikor a sok energiától túl izgatott a tudata, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedves a nyugalommal..." (például passzaddhi, szamádhi, upekkha).[15]

Meditáció

szerkesztés
A megvilágosító tényezők és akadályok kiegyensúlyozása
  • Öröm vagy megszakítás (pīti)
  • Vizsgálódás (dhamma vicsaja)
  • Energia (virija)
lustaság és tunyaság(thina-middha)
tapasztalása esetén
tudatosság visszaszerzése
  • Tudatosság (szati)
a kiegyensúlyozó tényező
  • Relaxáció (passzaddhi)
  • Koncentráció (szamádhi)
  • Egykedvűség (upekkha)
nyugtalanság és aggodalom
tapasztalása esetén
(uddhaccsa-kukkuccsa)
a tudatosság visszanyeréséért

A meditáció során minden bizonnyal mindenki szembekerül az öt akadállyal (páli: pancsa nivaranáni). Ezek közül az egyik a lustaság és tunyaság (páli: thina-middha), amely lelkesedéstől mentes, kicsi vagy semennyi összeszedettségű. A másik a nyughatatlanság és aggodalom (uddhaccsa-kukkuccsa), amely során nem tud megnyugodni a tudat.

A fent említettek alapján, a "Tűz párbeszéd"ben (SN 46.53), ajánlatos örömöt vagy megszakítást, vizsgálódást és energiát alkalmazni amikor lustaságot vagy tunyaságot érzünk. Amennyiben nyughatatlanság vagy aggodalom lép fel lazítást, koncentrációt és egykedvűséget kell gyakorolni. A tudatosság folyamatosan jelen kell hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk figyelni a fizikális és mentális változásokat, amelyek történhetnek üdvös vagy ártó irányban.[13]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. satta bojjhaṅgā
  2. sati
  3. dhamma-vicaya
  4. viriya
  5. pīti
  6. passadhi
  7. samādhi
  8. upekkhā
  9. Bodhi (2000), p. 1499.
  10. Bhikkhu Sutta (SN 46.5), trans. Bodhi (2000), p. 1574. See also Walshe (1985), n. 265.
  11. Van például egy párbeszéd, ami ezeket az ellentétpárokat mutatja be - lásd Szatipatthána-szutta. Több ilyen jellegű összehasonlításhoz - lásd SN 46.31 - 46.40 (Bodhi, 2000, pp. 1501, 1589-94).
  12. SN 46.54, más néven Mettaasahagata Sutta (CSCD) vagy Metta Sutta (SLTP) vagy Metta.m Sutta (PTS Feer). Lásd: Bodhi (2000), pp. 1607-11; Walshe (1985), sutta 59, pp. 71-73.
  13. a b "Tűz párbeszéd" (Aggi-szutta, SN 46.53) (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).
  14. Gilana Sutta (SN 46.16) (Piyadassi, 1999; Piyadassi, n.d.).
  15. Buddhagósza & Nyánamoli (1999), pp. 129, 131. Lásd még: SN 46.53 (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).

Külső hivatkozások

szerkesztés