Neurotoxin

olyan mérgező vagy roncsoló vegyület, ami az idegszövetet károsítja
(Idegméreg szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

A neurotoxinok (nevük ókori görög szavakból származik: νευρών [nevron] "ideg"/"izom" és τοξικόν [toxikon] "méreg") az exogén kémiai idegrendszeri károsodást okozó toxinok (mérgek),[3] amelyek a fejlődő és az érett idegrendszeri szövetek funkcióit egyaránt károsan befolyásolják.[4] A neurotoxin kifejezést egyaránt használják a már veszélyes mennyiségben neurológiai mérgezést okozó endogén vegyületek osztályozására is.[3] Habár a neurotoxinok gyakran neurológiai pusztítást végeznek a szervezetben, kifejezetten az idegrendszer számára fontos idegi komponenseket támadják meg.[5] A legközönségesebb neurotoxinok közé tartozik az ólom,[6] az etanol,[7] a glutamát,[8] a nitrogén-monoxid,[9] a botulinum toxin,[10] a tetanusz toxin,[11] és a tetrodotoxin.[5] Ezek közül néhány anyag, például a nitrogén-monoxid és a glutamát nélkülözhetetlen a szervezet számára. Kizárólag túlzott mennyiségben vannak neurológiai veszélyei.
A neurotoxinok jellemzően képesek meggátolni az ionkoncentráció neuronvezérlését a sejtmembránon vagy a szinapszison keresztül.[12] A neurotoxin-kitettség patológiája magába foglalja a neuron excitotoxicitásának vagy apoptózisának vizsgálatát,[13] de gyakran a gliasejtek sérülését is.[14] A neurotoxin-kitettség makroszkopikus megnyilvánulása lehet a központi idegrendszer kiterjedt károsodása, mint az értelmi fogyatékosság,[4] a tartós memóriai gyengeség,[15] az epilepszia és az elmebaj.[16] Ezenkívül lehet a neurotoxin-mediált periférikus idegrendszer-károsodás, mint a neuropátia vagy a miopátia.[7][17]

Neurotoxinok számos organizmus közt előfordulhatnak, például a cianobaktériumokban,[1] amelyek nagy mennyiségben találhatók meg a folyók által partra sodort zöld habban.[2]
 
Ábra egy jellegzetes multipoláris idegsejtről (neuronról)

A társadalomban a neurotoxinoknak való kitettség nem újdonság, a civilizációk évezredek óta ki vannak téve a neurológiailag pusztító vegyületeknek. Egyik jelentős példa rá az ólommérgezés. A Római Birodalomban elterjedt az ólomcsövek használata a vízvezeték-hálózatok kiépítésekor. Ezen kívül ólomból készült edényekben ecettel forralták a bort, hogy édesebb legyen. E folyamatban az "ólomcukor" néven ismert édes, viszont rendkívül mérgező ólom-acetát keletkezett.[18] Az idegrendszer érzékeny természete miatt a neurotoxinok az emberi történelem részévé váltak.
Az idegszövetek az agyban és a gerincvelőben találhatók meg. Egy rendkívül bonyolult biológiai rendszerből áll, ami nagyban meghatározza az egyének egyedülálló tulajdonságait. Olyan mint bármely másik komplex rendszer a szervezetben, viszont már sokkal kisebb mértékű változásra is érzékeny, ami funkcionális zavarokhoz vezet. Az idegszövetek érzékenységét okozó tulajdonságok magukba foglalnak egy idegsejtekből álló nagy felületet; nagy lipid-tartalmat, ami visszatartja a lipofil toxinokat; egy nagy véráramlást az agyba, ami fokozott hatékonysággal véd a toxinoknak való kitettség ellen; és a neuronok kitartását az egyén életén át.[19] Ennek eredményeként az idegrendszerben számos védekező mechanizmus alakult ki, ami a belső és külső hatásoktól óv. Ilyen kialakult védekezőrendszer a vér-agy gát.

A vér-agy gát (angolul: Blood-Brain Barrier, BBB) a szervezet belső védelmének egyik kritikus példája, ami megakadályozza a toxinokat, és egyéb káros anyagokat, hogy elérjék a központi idegrendszer fő részét, az agyat.[20] Mivel az agy a tápanyagok bevitelét, és a selejtes anyagok kivitelét igényli, ezt perfúzióval, a vér útján teheti meg. Viszont a vér bejuttathat számos toxint is, amelyek jelentős mennyiségű sejt halálozásához vezetnek, ha elérik az idegszövetet. Így, az agyban lévő hajszálereket védősejteknek nevezett asztrociták veszik körül, amelyek kiszűrik a vérben lévő tápanyagokat, majd továbbítják az idegsejteknek, és így számos kártékony anyagtól elszigetelik az agyat.[20]

 
Asztrociták veszik körül az agy hajszálereit, ezzel képezik a vér-agy gátat

Ez a gát egy tömör, hidrofób réteget alkot az agyban lévő hajszálerek körül, ezzel megakadályozza a nagy, vagy hidrofil vegyületek bekerülését. A vér-agy gáthoz ráadásképp, az érhártyafonat egy védőréteget nyújt, ezzel akadályozza a toxinok felszívódását az agyban. Az érhártyafonatok a szövetek vaszkularizált rétegei, megtalálhatók a harmadik, a negyedik, és az oldalsó agykamrákban, ezek felelősek az agy-gerincvelői folyadék termeléséért.[21] Fontos, hogy az ionok, a tápanyagok, és a nehézfémek (például ólom) szelektív szakaszain (az agyban és a gerincvelőben) szigorúan szabályzott környezetet tartanak fenn az érhártyafonatok.[20][21]

 
Érhártyafonat

Bizonyos neurotoxinok, amelyek hidrofób tulajdonságúak és aprók, vagy képesek blokkolni az asztrociták funkcióit, behatolhatnak az agyba, és maradandó károsodást okoznak benne. A modern időkben, a tudósok és az orvosok nagy kihívás előtt állnak, hogy azonosítani és kezelni tudják a neurotoxinokat, ennek eredményeképp egyre többen érdeklődnek a neurotoxikológia és a klinikai vizsgálatok iránt.[22] A klinikai neurotoxikológia területe mégis virágzik, utat törnek a környezeti neurotoxinok felismerésében, így ma már 750-1000 potenciálisan neurotoxikus vegyületet tudnak osztályozni.[19] Annak a kritikus jelentőségnek következtében, hogy felfedjék a közönséges környezetben lévő neurotoxinokat, egyedi protokollokat dolgozott ki az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency, röviden EPA), hogy felmérjék és megállapítsák a különböző vegyületek neurotoxikus hatásait (USEPA 1998). Emellett az in vitro-rendszerek használata is megnőtt, mivel ezek már sokkal fejlettebbek voltak a korábbiaknál. A fejlődésre példaként, ezek könnyen kezelhetőek, egységes környezetűek, és megszüntették a szisztémás anyagcsere szennyező hatásait.[22] Az in vitro rendszerek viszont hibákat mutattak, mivel nehéz volt az idegrendszer bonyolultságát (például a támogató asztrociták és idegsejtek közti kölcsönhatásokat a vér-agy gátnál) megfelelően reprodukálni.[23] Ami még jobban bonyolította a neurotoxinok in vitroban történő kivizsgálását, hogy a neurotoxicitást és a citotoxicitást nehéz megkülönböztetni, az idegek és a vegyületek közvetlen érintkezését nem lehet megfigyelni sem in vivoban, sem pedig in vitroban. Emellett a sejtek vegyszerekkel való reagálását nem pontosan mutatja a különbséget neurotoxinok és citotoxinok között. Viszont a reagálás során a tünet oxidatív stressz, vagy csontvázszerű elváltozás.[24]

Alkalmazásai az idegtudományban

szerkesztés

Bár a kémiai tulajdonságaik és funkcióik változatosak, közös tulajdonságuk, hogy valamilyen mechanizmussal járnak, és ezzel megzavarják, vagy teljesen megsemmisítik a szükséges komponenseket az idegrendszeren belül. Viszont kísérletek kimutatták, hogy a neurotoxinok nagyon hasznosak lehetnek az idegtudományok területén. Mivel a legtöbb élőlény idegrendszere egyrészt rendkívül összetett, másrészt elengedhetetlen a túléléshez, természetes célponttá vált a ragadozók számára. A méregtermelő organizmusok gyakran a ragadozók elleni védekezésre, vagy az áldozataik leterítésére használnak neurotoxinokat. Ezek a mérgek pont az ilyen célokra alakultak ki, máshoz nem is köthetők.[25] Az efféle neurotoxinok gondoskodnak a hatékonyságról, vagyis az idegrendszer egyes elemeit pontosan és eredményesen veszik célba. A neurotoxinok egyik korai példái radioaktív tetrodotoxinon alapultak, ezzel elemezték először a nátrium-csatornákat, majd mikor pontosan kimérték azok koncentrációját az idegek membránjainak mentén.[25]

Az aktivitás mechanizmusa

szerkesztés

Mivel a neurotoxinok negatív hatással vannak az idegrendszerre, számos mechanizmusuk az idegek sejtek közti folyamatainak akadályozására szolgál. Ezek a gátolt folyamatok a membrán depolarizációs mechanizmusai során terjedhetnek, blokkolják az idegek közti kommunikációt. A neurotoxinok megakadályozzák az idegsejteknek, hogy a várt introcelluláris feladataikat elvégezzék, vagy hogy átvihessék a jelet egy szomszédos sejtnek, szisztémás idegrendszeri bénulást okoznak. A botulinum toxin esetében az idegszövetek elhalnak.[12][26] A tünetek észlelése után a neurotoxin különböző toxinok között változhat, a botulinum toxin órák alatt,[17] az ólom évek alatt.[27]

Neurotoxin osztályozása Neurotoxin
Na csatorna-inhibitorok Tetrodotoxin[5]
K csatorna-inhibitorok Tetraetil-ammónium[28]
Cl csatorna-inhibitorok Klorotoxin,[29]
Ca csatorna-inhibitorok Konotoxin[30]
A szinaptikus vízhólyagmegjelenés inhibitorai Botulinum toxin,[31] tetanusz toxin[32]
Receptor inhibitorok Bungarotoxin[33]

Nyílméreg[34]

Receptor agonisták 25I-NBOMe[35]

JWH-018[36]

Vér-agy gát inhibitorok Alumínium,[37] higany[38]
Citoszkeleton interferencia Arzén,[39] ammónia[40]
Ca-mediált citotoxicitás Ólom[41]
Többszörös hatások Etanol[42][43]
Endogén neurotoxin-források Nitrogén-monoxid,[44] glutamát[45]

Inhibitorok, akadályok

szerkesztés

Nátriumcsatorna

szerkesztés
Tetrodotoxin
szerkesztés
 
A gömbhal egy jól ismert tetrodotoxin-termelő állat

A tetrodotoxin (TTX) a Gömbhalfélékhez tartozó organizmusok által termelt méreganyag. Tetrodotoxint termel például a gömbhal, a holdhal, és a sünhalfélék.[46] A gömbhal kedvelt étel Japánban, a tetrodotoxin a májában, az ivarmirigyében, petefészkében, a beleiben és a bőrében termelődik.[5][47] A tetrodotoxin fogyasztása halálos lehet, sok országban a mérgezések egyik gyakori formájává vált. Leggyakoribb tünetei közé tartozik a peresztézia, (gyakran a szájban és a végtagokban korlátozódik), az izomgyengeség, a hányinger, az étvágytalanság és a hányás.[46] A tünetek a szervezetbe kerülés után fél órán belül jelentkeznek.[48] Az elsődleges mechanizmus, amellyel a TTX toxikusnak mondható, hogy az idegsejt-kommunikáció működőképességét csökkenti azáltal, hogy lebénítja a nátrium-csatorna funkcióit. Ez a gátlás nagy hatással van a nátrium-csatornák TTX-érzékeny (TTX-s) részhalmazára, amely történetesen nagyban felelős a nátrium áramlásáért.[5]
A nátrium-csatornáknak van egy TTX-nek ellenálló formája, amelynek korlátolt érzékenysége van tetrodotoxinra. Ezek tömegesen fordulnak elő a kis átmérőjű axonokban mint például a nocicepciós idegsejtekben.[5] Ha a tetrodotoxint jelentős mennyiségben juttatják be a szervezetbe, az megköti az idegek nátrium-csatornáit, és csökkenti a membránok nátriumáteresztő-képességét. Ez egy kifejezetten hatásos értékküszöböt eredményez a szükséges serkentő jeleknek annak érdekében, hogy növelje a posztszinaptikus idegek teljesítményét.[5] A magasabb limitű jelátvitel a posztszinaptikus idegek csökkent ingerlékenységéhez vezet, amely később a mozgást és az érzékelést is lassítja, ezzel bénulást és halált okozva. Habár az asszisztált lélegeztetés megnövelheti a túlélés esélyét a tetrodotoxin bejutása után is, jelenleg még nem létezik rá antitoxin, ellenszer. Az acetilkolin-eszteráz Neosztigmin, vagy a muszkarin acetilkolin antagonista Atropin (ami a paraszimpatikus tevékenységeket akadályozza) használata viszont eléggé megsokszorozza a szimpatikus idegek aktivitását, ezzel is javítva az esélyt a tetrodotoxin-mérgezés túlélésére.[46]

Káliumcsatorna

szerkesztés
Tetraetil-ammónium
szerkesztés

A tetraetil-ammónium (TEA) egy vegyület, amit -számos neurotoxinhoz hasonlóan- először az idegrendszerre kifejtett káros hatásairól ismertek fel. Az irányító sejtekre gyakorolt pusztítása miatt a károsítás módjában a nyílméreghez hasonló.[49]

Kloridcsatorna

szerkesztés
Klorotoxin
szerkesztés

A klorotoxin (ClTX) a skorpióméregben található aktív vegyület, főként azért mérgező, mert képes meggátolni a klorid-csatornák vezetőképességét.[29] Halálos mennyiségű klorotoxin lenyelése az ioncsatorna átszakadása miatt bekövetkező bénuláshoz vezet. A botulinum toxinhoz hasonlóan a klorotoxinnak is jelentős gyógyászati fontossága van. Bebizonyították, hogy a ClTX a gliómák agy egészséges idegszöveteibe történő beszivárgását is képes meggátolni, ezzel jelentős mértékben csökkenti a tumorok ártalmas hatásait.[50][51]

Szinaptikus vízhólyag megjelenése

szerkesztés
Botulinum toxin
szerkesztés

A Botulinum Toxin (BTX) egy neurotoxin-csoport, amelynek nyolc különböző vegyülete létezik, ezekre BTX-A, B, C, D, E, F, G és H néven hivatkoznak. Ezeket a Clostridium botulinum nevű baktérium állítja elő, izombénulást okoznak.[52] Érdemes megjegyezni, hogy a BTX viszonylag közönséges terápiás szer, amit a disztónia, és egyéb görcsöléses rendellenességek kezelésére használnak[10][52] annak ellenére, hogy a legmérgezőbb ismert anyag.[17] Mivel a toxin biológiailag nagyon aktív, becsülten 1μg/testsúlykg dózis már elegendő, hogy elégtelen légzéstérfogatot idézzen elő és fulladásos halált eredményezzen.[12] Nagy toxicitásának köszönhetően a BTX antitoxinjainak kifejlesztése egy aktív ága lett a kutatásoknak. Kimutatták, hogy a kapszaicin (a chili paprika csípősségéért felelős vegyület) képes megkötni a TRPV1 receptort a kolinerg idegeken, így gátolja a BTX hatásait.[17]

Tetanusz toxin
szerkesztés

A vér-agy gát

szerkesztés
Alumínium
szerkesztés

A higany képes arra, hogy átmenjen a vér-agy gáton, átvándoroljon az agyba, és pusztítást végezzen a központi idegrendszerben. A higany számos különböző vegyületben előfordul, bár csak a metil-higany (CH3Hg+), a dimetil-higany (Hg(CH3)2) és a dietil-higany (Hg(C2H5)2) okoz jelentős neurológiai károsodást. A dietil-higanyt és a dimetil-higanyt tekintik a valaha felfedezett legerősebb neurotoxinoknak. A metil-higany általában tengeri ételek fogyasztása útján kerül a szervezetbe, mivel hajlamos az organizmusokban való feldúsulásra. Ismeretes, hogy a higany-ionok meggátolják az aminosav- és a glutamát szállítást, ez potenciálisan excitotoxikus hatásokhoz vezet.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neurotoxin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Sivonen K (1999
  2. Scottish Government 2011
  3. a b Spencer 2000
  4. a b Olney 2002
  5. a b c d e f g Kiernan 2005
  6. Lidsky 2003
  7. a b Heaton 2000
  8. Choi 1987
  9. Zhang 1994
  10. a b Rosales 1996
  11. Simpson 1986
  12. a b c Arnon 2001
  13. Dikranian 2001
  14. Deng 2003
  15. Jevtovic-Todorovic 2003
  16. Nadler 1978
  17. a b c d Thyagarajan 2009
  18. Hodge 2002
  19. a b Dobbs 2009
  20. a b c Widmaier 2008
  21. a b Martini 2009
  22. a b Costa 2011
  23. Harry 1998
  24. Gartlon 2006
  25. a b Adams 2003
  26. Brocardo 2011
  27. Lewendon 2001
  28. Haghdoost-Yazdi 2011
  29. a b DeBin 1993
  30. McClesky 1987
  31. Garcia-Rodriguez 2011
  32. Williamson 1996
  33. Dutrere 2006
  34. Koller 1988
  35. Rutgrere 2012
  36. Roller 1994
  37. Banks 1988
  38. Aschner 1990
  39. DeFuria 2006
  40. Konopacka 2009
  41. Bressler 1999
  42. Lovinger 1989
  43. Leonard 1986
  44. Garthwaite 1988
  45. Choi 1990
  46. a b c Chowdhury 2007
  47. Ahasan 2004
  48. Lau 1995
  49. Standfield 1983
  50. Deshane 2003
  51. Soroceanu 1998
  52. a b Brin 1998

Hivatkozások

szerkesztés
  • Adams, Michael E., and Baldomero M. Olivera (1994) "Neurotoxins: Overview of an Emerging Research Technology." Trends in Neuroscience, 17 (4): 151–55.
  • Ahasan, H A M N, A. A. Mamun, S. R. Karim, M. A. Baker, E. A. Gazi, and C. S. Bala (2004) "Paralytic Complications of Puffer Fish (Tetrodotoxin) Poisoning." Singapore Medical Journal, 73 (42.2): 73–74.
  • Arnon, Stephen S., Robert Schechter, Thomas V. Inglesby, Donald A. Henderson, John G. Bartlett, Michael S. Ascher, Edward Eitzen, Anne D. Fine, Jerome Hauer, Marcelle Layton, Scott Lillibridge, Michael T. Osterholm, Tara O'Toole, Gerald Parker, Trish M. Perl, Philip K. Russell, David L. Swerdlow, and Kevin Tonat (2001) "Botulinum Toxin as a Biological Weapon." The Journal of the Americal Medical Association, 285 (8): 1059–069.
  • Aschner, M., and J. Aschner (1990) "Mercury Neurotoxicity: Mechanisms of Blood-brain Barrier Transport." Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 14 (2): 169–76.
  • Banks, William A., and Abba J. Kastin (1989) "Aluminum-Induced Neurotoxicity: Alterations in Membrane Function at the Blood-Brain Barrier." Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 13: 47–53.
  • Baum-Baicker, Cynthia (1985) "The Health Benefits of Moderate Alcohol Consumption: A Review of the Literature." Drug and Alcohol Dependence, 15 (3): 207–27.
  • Beckman, J. S. (1990) "Apparent Hydroxyl Radical Production by Peroxynitrite: Implications for Endothelial Injury from Nitric Oxide and Superoxide." Proceedings of the National Academy of Sciences, 87 (4): 1620–624.
  • Bergamini, Carlo M., Stefani Gambetti, Alessia Dondi, and Carlo Cervellati (2004) "Oxygen, Reactive Oxygen Species and Tissue Damage." Current Pharmaceutical Design, 10 (14): 1611–626.
  • Bernier, Brian E., Leslie R. Whitaker, and Hitoshi Morikawa (2011) "Previous Ethanol Experience Enhances Synaptic Plasticity of NMDA Receptors in the Ventral Tegmental Area." The Journal of Neuroscience, 31.14: 5305–212.
  • Bisset, Norman G (1992) "War and Hunting Poisons of the New World. Part 1. Notes on the Early History of Curare." Journal of Ethnopharmacology, 36 (1): 1–26.
  • Blanco, Ana M., Soraya L. Valles, Maria Pascual, and Consuelo Guerri (2005) "Involvement of TLR4/Type I IL-1 Receptor Signaling in the Induction of Inflammatory Mediators and Cell Death Induced by Ethanol in Cultured Astrocytes." The Journal of Immunology, 175: 6893–899.
  • Bleich, S (2003) "Hyperhomocysteinemia as a New Risk Factor for Brain Shrinkage in Patients with Alcoholism." Neuroscience Letters, 335 (3): 179–82.
  • Bonfoco, E (1993) "Apoptosis and Necrosis: Two Distinct Events Induced, Respectively, by Mild and Intense Insults with N-Methyl-D-Aspartate or Nitric Oxide/Superoxide in Cortical Cell Cultures." Proceedings of the National Academy of Sciences 92.16 (1995): 7162–166.
  • Bradbury MW, Deane R. Permeability of the blood±brain barrier to lead. [Review]. Neurotoxicology, 14: 131–6.
  • Brender, J., L. Suarez, M. Felkner, Z. Gilani, D. Stinchcomb, K. Moody, J. Henry, and K. Hendricks (2006) "Maternal Exposure to Arsenic, Cadmium, Lead, and Mercury and Neural Tube Defects in Offspring." Environmental Research, 101 (1): 132–39.
  • Bressler J, Kim KA, Chakraborti T, Goldstein G (1999) Molecular mechanisms of lead neurotoxicity. [Review]. Neurochem Res, 24: 595–600.
  • Brin, Mitchell F (1997) "Botulinum Toxin: Chemistry, Pharmacology, Toxicity, and Immunology." Muscle & Nerve, 20 (S6): 146–68.
  • Brocardo, Patricia S., Joana Gil-Mohapel, and Brian R. Christie (2011) "The Role of Oxidative Stress in Fetal Alcohol Spectrum Disorders." Brain Research Reviews, 67 (1–2): 209–25.
  • Brookes, N (1988) "Specificity and Reversibility of the Inhibition by HgCl of Glutamate Transport in Astrocyte Cultures." Journal of Neurochemistry, 50 (4): 1117–122.
  • Buzanska, L., B. Zablocka, A. Dybel, K. Domanska-Janik, and J. Albrecht (2000) "Delayed Induction of Apoptosis by Ammonia in C6 Glioma Cells." Neurochemistry International, 37: 287–97.
  • Carmichael WW, Biggs DF, Gorham PR (1975). „Toxicology and pharmacological action of Anabaena flos-aquae toxin”. Science 187 (4176), 542–544. o. DOI:10.1126/science.803708. PMID 803708. 
  • Carmichael WW, Gorham PR (1978). „Anatoxins from clones of Anabaena flos-aquae isolated from lakes of western Canada." Mitt. Infernal. Verein. Limnol”. , 21, 285–295. o. 
  • Chan, H. M. (2011) "Mercury in Fish: Human Health Risks." Encyclopedia of Environmental Health: 697–704.
  • Choi, D (1988) "Calcium-mediated Neurotoxicity: Relationship to Specific Channel Types and Role in Ischemic Damage." Trends in Neurosciences, 11 (10): 465–69.
  • Choi, D. W., and S. M. Rothman (1990) "The Role of Glutamate Neurotoxicity in Hypoxic-Ischemic Neuronal Death." Annual Review of Neuroscience, 13 (1): 171–82.
  • Choi, Dennis W (1987) "Ionic Dependence of Glutamate Neurotoxicity." The Journal of Neuroscience, 7 (2): 369–79.
  • Chowdhury, F. R., H A M. Nazmul Ahasan, A K M. Mamunur Rashid, A. Al Mamun, and S. M. Khaliduzzaman (2007) "Tetrodotoxin Poisoning: a Clinical Analysis, Role of Neostigmine and Short-term Outcome of 53 Cases." Singapore Medical Journal, 48 (9): 830–33.
  • Choi, Dennis W., Margaret Maulucci-Gedde, and Arnold R. Kriegstein (1987) "Glutamate Neurotoxicity in Cortical Cell Culture." The Journal of Neuroscience, 7 (2): 357–68.
  • Chu, Jennifer, Ming Tong, and Suzanne M. Monte (2007) "Chronic Ethanol Exposure Causes Mitochondrial Dysfunction and Oxidative Stress in Immature Central Nervous System Neurons." Acta Neuropathologica, 113 (6): 659–73.
  • Clancy, Barbara, Barbara L. Finlay, Richard B. Darlington, and K.j.s. Anand (2007) "Extrapolating Brain Development from Experimental Species to Humans." NeuroToxicology, 28 (5): 931–37.
  • Costa, Lucio G., Gennaro Giordano, and Marina Guizzetti (2011) In Vitro Neurotoxicology: Methods and Protocols. New York: Humana.
  • Coyle, Joseph T., and Robert Schwarcz. "Lesion of Striatal Neurons with Kainic Acid Provides a Model for Huntington's Chorea." Nature, 246: 244–46.
  • Cruz, Lourdes J., and Baldomero M. Olivera (1987) "Calcium Channel Antagonists ω-Conotoxin Defines a New High Affinity Site." The Journal of Biological Chemistry, 14 (261): 6230–233.
  • Davis, S., S. P. Butcher, and R. Morris (1992) "The NMDA Receptor Antagonist D-2-amino-5phosphonopentanoate (D-AP5) Impairs Spatial Learning and LTP in Vivo at Lntracerebral Concentrations Comparable to Those That Block LTP in Vitro." The Journal of Neuroscience, 12 (1): 21–34.
  • Dawson, V. L. (1991) "Nitric Oxide Mediates Glutamate Neurotoxicity in Primary Cortical Cultures." Proceedings of the National Academy of Sciences, 88 (14): 6368–371.
  • Debin, John A., John E. Maggio, and Gary R. Strichartz (1993) "Purification and Characterization of Chlorotoxin, a Chloride Channel Ligand from the Venom of the Scorpion." The American Physiological Society, pp. 361–69.
  • DeFuria, Jason, and Thomas B. Shea (2007) "Arsenic Inhibits Neurofilament Transport and Induces Perikaryal Accumulation of Phosphorylated Neurofilaments: Roles of JNK and GSK-3β." Brain Research, 1181: 74–82.
  • Defuria, Jason (2006) "The Environmental Neurotoxin Arsenic Impairs Neurofilament Dynamics by Overactivation of C-JUN Terminal Kinase: Potential Role for Amyotrophic Lateral Sclerosis." UMI, pp. 1–16.
  • Deng, Wenbin, and Ronald D. Poretz. "Oligodendroglia in Developmental Neurotoxicity." NeuroToxicology 24.2 (2003): 161–78.
  • Deshane, Jessy, Craig C. Garner, and Harald Sontheimer (2003) "Chlorotoxin Inhibits Glioma Cell Invasion via Matrix Metalloproteinase-2." The Journal of Biological Chemistry, 278 (6): 4135–144.
  • Devlin JP, Edwards OE, Gorham PR, Hunter NR, Pike RK, Stavric B (1977). „Anatoxin-a, a toxic alkaloid from Anabaena flos-aquae NRC-44h”. Can. J. Chem. 55 (8), 1367–1371. o. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/v77-189. (Hozzáférés: 2014. május 31.) 
  • Dikranian, K (2001) "Apoptosis in the in Vivo Mammalian Forebrain." Neurobiology of Disease, 8 (3): 359–79.
  • Dixit A, Dhaked RK, Alam SI, Singh L (2005). „Military potential of biological neurotoxins”. Informa Healthcare 24 (2), 175–207. o. DOI:10.1081/TXR-200057850. 
  • Dobbs, Michael R (2009) Clinical Neurotoxicology. Philadelphia: Saunders-Elsevier.
  • Dutertre, S., and R. Lewis (2006) "Toxin Insights into Nicotinic Acetylcholine Receptors." Biochemical Pharmacology, 72 (6): 661–70.
  • Garcia-Rodriguez, C., I. N. Geren, J. Lou, F. Conrad, C. Forsyth, W. Wen, S. Chakraborti, H. Zao, G. Manzanarez, T. J. Smith, J. Brown, W. H. Tepp, N. Liu, S. Wijesuriya, M. T. Tomic, E. A. Johnson, L. A. Smith, and J. D. Marks (2011) "Response Re: 'Neutralizing Human Monoclonal Antibodies Binding Multiple Serotypes of Botulinum Neurotoxin' by Garcia-Rodriguez Et Al., PEDS, 2011;24:321–331." Protein Engineering Design and Selection, 24 (9): 633–34.
  • Garthwaite, John, Sarah L. Charles, and Russel Chess-Williams (1988) "Endothelim-derived Relaxing Factor Release on Activation of NMDA Receptors Suggests Role as Intercellular Messenger in the Brain." Nature, 336 (24): 385–88.
  • Gartlon, J., A. Kinsner, A. Balprice, S. Coecke, and R. Clothier (2006) "Evaluation of a Proposed in Vitro Test Strategy Using Neuronal and Non-neuronal Cell Systems for Detecting Neurotoxicity." Toxicology in Vitro, 20 (8): 1569–581.
  • Gil-Mohapel, Joana, Fanny Boehme, Leah Kainer, and Brian R. Christie (2010) "Hippocampal Cell Loss and Neurogenesis after Fetal Alcohol Exposure: Insights from Different Rodent Models." Brain Research Reviews, 64 (2): 283–303.
  • Griffith, Harold R., and G. Enid Johnson (1942) "The Use Of Curare In General Anesthesia." Anesthesiology, 3 (4): 418–420.
  • Haghdoost-Yazdi, Hashem, Ayda Faraji, Negin Fraidouni, Mohadeseh Movahedi, Elham Hadibeygi, and Fatemeh Vaezi (2011) "Significant Effects of 4-aminopyridine and Tetraethylammonium in the Treatment of 6-hydroxydopamine-induced Parkinson’s Disease." Behavioural Brain Research, 223: 70–74.
  • Harry, G. J., Melvin Billingsley, Arendd Bruinink, Iain L. Campbell, Werner Classen, David C. Dorman, Corrado Galli, David Ray, Robert A. Smith, and Hugh A. Tilson (1998) "In Vitro Techniques for the Assessment of Neurotoxicity." Environmental Health Perspectives, 106: 131–58.
  • Häussinger, Dieter (2006) "Low Grade Cerebral Edema and the Pathogenesis of Hepatic Encephalopathy in Cirrhosis." Hepatology, 43 (6): 1187–190.
  • Heaton, Marieta Barrow, J. Jean Mitchell, and Michael Paiva (2000) "Amelioration of Ethanol-Induced Neurotoxicity in the Neonatal Rat Central Nervous System by Antioxidant Therapy." Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 24 (4): 512–18.
  • Hensley, K. (1994) "A Model for β-Amyloid Aggregation and Neurotoxicity Based on Free Radical Generation by the Peptide: Relevance to Alzheimer Disease." Proceedings of the National Academy of Sciences, 91 (8): 3270–274.
  • Herbert, M. R. (2006) "Autism and Environmental Genomics." NeuroToxicology, pp. 671–84. Web.
  • Hodge, A. Trevor (2002) Roman Aqueducts and Water Supply. London: Duckworth.
  • How, C (2003) "Tetrodotoxin Poisoning." The American Journal of Emergency Medicine, 21 (1): 51–54.
  • Hue, Bernard, Steven D. Buckingham, David Buckingham, and David B. Sattelle (2007) "Actions of Snake Neurotoxins on an Insect Nicotinic Cholinergic Synapse." Invertebrate Neuroscience, 7 (3): 173–78.
  • Iadecola, Constantino (1997) "Bright and Dark Sides of Nitric Oxide in Ischemic Brain Injury." Trends in Neurosciences, 20 (3 : 132–39.
  • Jacob, Reed B., and Owen M. McDougal (2010) "The M-superfamily of Conotoxins: a Review." Cellular and Molecular Life Sciences, 67: 17–27.
  • Jevtovic-Todorovic, Vesna, Richard E. Hartman, Yukitoshi Izumi, Nicholas D. Benshoff, Krikor Dikranian, Charles F. Zorumski, John W. Olney, and David F. Wozniak (2003) "Early Exposure to Common Anesthetic Agents Causes Widespread Neurodegeneration in the Developing Rat Brain and Persistent Learning Deficits." The Journal of Neuroscience, 23 (3): 876–82.
  • Jones, K. (1973) "Pattern Of Malformation In Offspring Of Chronic Alcoholic Mothers." The Lancet, 301 (7815): 1267–271.
  • Kiernan, Matthew C., Geoffrey K. Isbister, Cindy S.-Y. Lin, David Burke, and Hugh Bostock (2005) "Acute Tetrodotoxin-induced Neurotoxicity after Ingestion of Puffer Fish." Annals of Neurology, 57 (3): 339–48.
  • King, Steven W., John Savory, Michael R. Wills, and H. J. Gitelman (1981) "The Clinical Biochemistry of Aluminum." Critical Reviews in Clinical Laboratory Sciences, 14 (1): 1–20.
  • Konopacka, Agnieszka, Filip A. Konopacki, and Jan Albrecht (2009) "Protein Kinase G Is Involved in Ammonia-induced Swelling of Astrocytes." Journal of Neurochemistry, 109: 246–51.
  • Lafon-Cazal, Mireille, Sylvia Pietri, Marcel Culcasi, and Joel Bockaert (1993) "NMDA-dependent Superoxide Production and Neurotoxicity." Nature, 364 (6437): 535–37.
  • Lasley SM, Green MC, Gilbert ME (1999) "Influence of exposure period on in vivo hippocampal glutamate and GABA release in rats chronically exposed to lead." Neurotoxicology, 20: 619–29.
  • Lau, F. L., C. K. Wong, and S. H. Yip (1995) "Puffer Fish Poisoning." Emergency Medicine Journal, 12 (3): 214–15.
  • Leonard, B. E. (1986) "Is Ethanol a Neurotoxin?: the Effects of Ethanol on Neuronal Structure and Function." Alcohol and Alcoholism, 21 (4): 325–38.
  • Lewendon, G., S. Kinra, R. Nelder, and T. Cronin (2001) "Should Children with Developmental and Behavioural Problems Be Routinely Screened for Lead?" Archives of Disease in Childhood, 85: 286–88.
  • Lidsky, Theodore I. (2003) "Lead Neurotoxicity in Children: Basic Mechanisms and Clinical Correlates." Brain. 126 (1): 5-19. Online.
  • Liu, Kuang-Kai, Mei-Fang Chen, Po-Yi Chen, Tony J F. Lee, Chia-Liang Cheng, Chia-Ching Chang, Yen-Peng Ho, and Jui-I Chao (2010) "Alpha-bungarotoxin Binding to Target Cell in a Developing Visual System by Carboxylated Nanodiamond." Nanotechnology, 19 (20): 205102.
  • Liu, Yuan, Suzanne McDermott, Andrew Lawson, and C. Marjorie Aelion (2010) "The Relationship between Mental Retardation and Developmental Delays in Children and the Levels of Arsenic, Mercury and Lead in Soil Samples Taken near Their Mother’s Residence during Pregnancy." International Journal of Hygiene and Environmental Health, 213 (2): 116–23.
  • Lorenzo, A. (1994) " β-Amyloid Neurotoxicity Requires Fibril Formation and Is Inhibited by Congo Red." Proceedings of the National Academy of Sciences, 91 (25): 12243–2247.
  • Lotti, Marcello, and Angelo Moretto (1989) "Organophosphate-Induced Delayed Polyneuropathy." Toxicological Reviews, 24 (1) (2005): 37–49.
  • Lovinger, D., G. White, and F. Weight. "Ethanol Inhibits NMDA-activated Ion Current in Hippocampal Neurons." Science, 243 (4899): 1721–724.
  • Martinez-Finley, Ebany J., Samantha L. Goggin, Matthew T. Labrecque, and Andrea M. Allan (2011) "Reduced Expression of MAPK/ERK Genes in Perinatal Arsenic-exposed Offspring Induced by Glucocorticoid Receptor Deficits." Neurotoxicology and Teratology, 33 (5): 530–37.
  • Martini, Frederic, Michael J. Timmons, and Robert B. Tallitsch (2009) Human Anatomy. San Francisco: Pearson/Benjamin Cummings.
  • Matsuoka, Masato, Hideki Igisu, Kazuaki Kohriyama, and Naohide Inoue (1991) "Suppression of Neurotoxicity of Ammonia by L-carnitine." Brain Research, 567 (2): 328–31.
  • McCleskey, E. W. (1987) "Omega-conotoxin: Direct and Persistent Blockade of Specific Types of Calcium Channels in Neurons but Not Muscle." Proceedings of the National Academy of Sciences, 84 (12): 4327–331.
  • Meldrum, B., and J. Garthwaite (1990) "Excitatory Amino Acid Neurotoxicity and Neurodegenerative Disease." Trends in Pharmacological Sciences, 11 (9): 379–87.
  • Metcalf JS and Codd GA (2009) "Cyanobacteria, neurotoxins and water resources: Are there implications for human neurodegenerative disease?" Informa Healthcare, 10(s2): 74–78.
  • Mitchell, J.Jean, Michael Paiva, and Marieta Barrow Heaton (1999) "The Antioxidants Vitamin E and β-Carotene Protect Against Ethanol-Induced Neurotoxicity in Embryonic Rat Hippocampal Cultures." Alcohol, 17 (2): 163–68.
  • Moore RE (1977). „Toxins from blue-green algae”. BioScience 27 (12), 797–802. o. DOI:10.2307/1297756. JSTOR 1297756. 
  • Montecucco, C. (1986) "How Do Tetanus and Botulinum Toxins Bind to Neuronal Membranes?"Trends in Biochemical Sciences 11.8: 314–17.
  • Morris, Stephanie A., David W. Eaves, Aleksander R. Smith, and Kimberly Nixon (2009) "Alcohol Inhibition of Neurogenesis: A Mechanism of Hippocampal Neurodegeneration in an Adolescent Alcohol Abuse Model." Hippocampus: NA.
  • Nadler, J. Victor, Bruce W. Perry, and Carl W. Cotman (1978) "Intraventricular Kainic Acid Preferentially Destroys Hippocampal Pyramidal Cells." Nature, 271 (5646): 676–77.
  • National Center for Environmental Assessment (2006) "Toxicological Reviews of Cyanobacterial Toxins: Anatoxin-a" NCEA-C-1743
  • Norenberg, M. D., K. V. Rama Rao, and A. R. Jayakumar (2004) "Ammonia Neurotoxicity and the Mitochondrial Permeability Transition." Journal of Bioenergetics and Biomembranes, 36 (4): 303–07.
  • Olivera, Baldomero M., Lourdes J. Cruz, Victoria De Santos, Garth LeCheminant, David Griffin, Regina Zeikus, J. Michael McIntosh, Robert Galyean, and Janos Varga (1987) "Neuronal Calcium Channel Antagonists. Discrimination between Calcium Channel Subtypes Using .omega.-conotoxin from Conus Magus Venom." Biochemistry, 26 (8): 2086–090.
  • Olney, John W. (2002) "New Insights and New Issues in Developmental Neurotoxicology." NeuroToxicology, 23 (6): 659–68.
  • Pirazzini, Marco, Ornella Rossetto, Paolo Bolognese, Clifford C. Shone, and Cesare Montecucco (2011) "Double Anchorage to the Membrane and Intact Inter-chain Disulfide Bond Are Required for the Low PH Induced Entry of Tetanus and Botulinum Neurotoxins into Neurons." Cellular Microbiology: No. Print.
  • Rabe, Ausma, Moon He Lee, Judy Shek, and Henryk M. Wisniewski (1982) "Learning Deficit in Immature Rabbits with Aluminum-induced Neurofibrillary Changes." Experimental Neurology, 76 (2): 441–46.
  • Radio, Nicholas M., and William R. Mundy (2008) "Developmental Neurotoxicity Testing in Vitro: Models for Assessing Chemical Effects on Neurite Out-growth." NeuroToxicology, 29: 361–276.
  • Rocha, R. A., J. V. Gimeno-Alcaniz, Raymond Martín–Ibanez, J. M. Canals, D. Vélez, and V. Devesa (2011) "Arsenic and Fluoride Induce Neural Progenitor Cell Apoptosis." Toxicology Letters, 203: 237–44.
  • Roed, A. (1989) "The Effects of Tetraethylammonium during Twitch and Tetanic Stimulation of the Phrenic Nerve Diaphragm Preparation in the Rat." Neuropharmacology, 28 (6): 585–92.
  • Rosales, Raymond L., Kimiyoshi Arimura, Satoshi Takenaga, and Mitsuhiro Osame (1996) "Extrafusal and Intrafusal Muscle Effects in Experimental Botulinum Toxin-A Injection." Muscle & Nerve, 19 (4): 488–96.
  • Rothman, S., J. Thurston, and R. Hauhart (1987) "Delayed Neurotoxicity of Excitatory Amino Acids In Vitro." Neuroscience, 22 (2): 471–80.
  • Schlesinger, Edward B. (1946) "Curare A Review of Its Therapeutic Effects and Their Physiological Basis." The American Journal of Medicine, 1 (5): 518–30.
  • Scottish Government Blue-Green Algae (Cyanobacteria) in Inland Waters: Assessment and Control of Risks to Public Health Hozzáférés ideje: 15 December 2011.
  • Siebler, M., H. Koller, C. Schmalenbach, and H. Muller (1988) "GABA Activated Chloride Currents in Cultured Rat Hippocampal and Septal Region Neurons Can Be Inhibited by Curare and Atropine." Neuroscience Letters, 93 (2–3): 220–24.
  • Simpson, L. L. (1986) "Molecular Pharmacology of Botulinum Toxin and Tetanus Toxin." Annual Review of Pharmacology and Toxicology, 26 (1): 427–53.
  • Sivonen K (1999) "Toxins produced by cyanobacteria" Vesitalous, 5: 11–18.
  • Soroceanu, Liliana, Yancey Gillespie, M. B. Khazaeli, and Harold Sontheimer (1998) "Use of Chlorotoxin for Targeting of Primary Brain Tumors." Cancer Research, 58: 4871–879
  • Spencer PS, Schaumburg HH, Ludolph AC (Eds) (2000) Experimental and Clinical Neurotoxicology. Oxford University Press, Oxford, pp. 1310.
  • Stanfield, Peter R (1983) "Tetraethylammonium Ions and the Potassium Permeability of Excitable Cells." Reviews of Physiology, Biochemistry & Pharmacology, 97: 1–49.
  • Stewart I, Seawright AA, Shaw GR (2008). „Cyanobacterial poisoning in livestock, wild mammals and birds – an overview” (PDF). Cyanobacterial Harmful Algal Blooms: State of the Science and Research Needs 619, 613–637. o. DOI:10.1007/978-0-387-75865-7_28. 
  • Taffe, M. A., R. W. Kotzebue, R. D. Crean, E. F. Crawford, S. Edwards, and C. D. Mandyam (2010) "From the Cover: Long-lasting Reduction in Hippocampal Neurogenesis by Alcohol Consumption in Adolescent Nonhuman Primates." Proceedings of the National Academy of Sciences, 107 (24): 11104–1109.
  • Takadera, Tsuneo, Risa Suzuki, and Tetsuro Mohri (1990 "Protection by Ethanol of Cortical Neurons from N-methyl-d-aspartate-induced Neurotoxicity Is Associated with Blocking Calcium Influx." Brain Research, 537(1–2): 109–14.
  • Thyagarajan, B., N. Krivitskaya, J. G. Potian, K. Hognason, C. C. Garcia, and J. J. McArdle (2009) "Capsaicin Protects Mouse Neuromuscular Junctions from the Neuroparalytic Effects of Botulinum Neurotoxin A." Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics, 331 (2): 361–71.
  • Tymianski, Michael, Milton P. Charlton, Peter L. Carlen, and Charles H. Tator (2003) "Source Specificity of Early Calcium Neurotoxicity in Cultured Embryonic Spinal Neurons." The Journal of Neuroscience, 13 (5): 2095–104.
  • Tsetlin, V.I, and F. Hucho (2004) "Snake and Snail Toxins Acting on Nicotinic Acetylcholine Receptors: Fundamental Aspects and Medical Applications." FEBS Letters, 557 (1–3): 9–13.
  • USEPA (United States Environmental Protection Agency) (1998) Health Effects Test Guidelines. OPPTS 870.6200. Neurotoxicity screening battery. Washington DC, USEPA.
  • Vahidnia, A., G.B. Van Der Voet, and F.A. De Wolff (2007) "Arsenic Neurotoxicity A Review." Human & Experimental Toxicology, 26 (10) : 823–32.
  • Walton, J. (2006) "Aluminum in Hippocampal Neurons from Humans with Alzheimer's Disease." NeuroToxicology, 27 (3): 385–94.
  • Widmaier, Eric P., Hershel Raff, Kevin T. Strang, and Arthur J. Vander (2008) Vander's Human Physiology: the Mechanisms of Body Function.' Boston: McGraw-Hill Higher Education.
  • Williamson, Lura C., Jane L. Halpern, Cesare Montecucco, J. E. Brown, and Elaine A. Neale (1996) "Clostridial Neurotoxins and Substrate Proteolysis in Intact Neurons." The Journal of Biological Chemistry, 271 (13): 7694–699.
  • Wood S. A., Rasmussen J. P., Holland P. T., Campbell R., Crowe A. L. M. (2007). „First Report of the Cyanotoxin Anatoxin-A from Aphanizomenon issatschenkoi (cyanobacteria)”. Journal of Phycology 43 (2), 356–365. o. DOI:10.1111/j.1529-8817.2007.00318.x. 
  • Yamada, Kiyofumi, Tomoko Tanaka, Daiken Han, Kouji Senzaki, Tsutomu Kameyama, and Toshitaka Nabeshima (1999) "Protective Effects of Idebenone and α-tocopherol on β-amyloid-(1–42)-induced Learning and Memory Deficits in Rats: Implication of Oxidative Stress in β-amyloid-induced Neurotoxicity In vivo." European Journal of Neuroscience, 11 (1): 83–90.
  • Yan, Shi Du, Xi Chen, Jin Fu, Ming Chen, Huaijie Zhu, Alex Roher, Timothy Slattery, Lei Zhao, Mariko Nagashima, John Morser, Antonio Migheli, Peter Nawroth, David Stern, and Ann Marie Schmidt (1996) "RAGE and Amyloid-β Peptide Neurotoxicity in Alzheimer's Disease." Nature, 382 (6593): 685–91.
  • Yang, X (2007) Occurrence of the cyanobacterial neurotoxin, anatoxin-a, in New York State waters ProQuest. ISBN 978-0-549-35451-2.
  • Zhang, J., V. Dawson, T. Dawson, and S. Snyder (1994) "Nitric Oxide Activation of Poly(ADP-ribose) Synthetase in Neurotoxicity." Science, 263 (5147): 687–89.