Idriss Déby
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Idriss Déby Itno (1952. június 18. – 2021. április 20.[4]) csádi katonatiszt, politikus, Csád hatodik elnöke. 1990-ben katonai puccsal ragadta magához a hatalmat, ezzel véget vetve Hissène Habré diktatúrájának. Sorra megnyerte az 1996-os, 2001-es, 2006-os, 2011-es és 2016-os választásokat, ezzel Csád addig leghosszabb ideig hatalmon lévő elnöke lett. 2021. április 20-án meggyilkolták az északi felkelők.
| Idriss Déby | |
 | |
| Született | 1952. június 18. Fada |
| Elhunyt | 2021. április 20. (68 évesen)[1][2] N’Djamena |
| Állampolgársága | csádi |
| Házastársa | Hinda Deby Itno |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Institut aéronautique et école de pilotage Amaury de la Grange |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | shot to the head |
| Sírhelye | Amdjarass |
| Csád 6. elnöke | |
| Hivatali idő 1990. december 2. – 2021. április 20. | |
| Előd | Hissène Habré |
| Utód | Mahamat Déby Itno |
 | |
| Idriss Déby aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Idriss Déby témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fiatalkora
szerkesztésIdriss Déby Berdoba faluban született, Abéchétől nem messze. Apja szegény pásztor volt.
Tanulmányait a Fadai École-ban kezdte meg, majd egy másik arab iskolában folytatta a tanulást. Abéchében szerezte meg diplomáját.
Ezután katonának állt. 1976-ban Franciaországba küldték továbbképzésre. 1979-ben tért vissza és ő volt az egyetlen aki hű maradt Félix Malloum elnökhöz, még azután is hogy megbuktatták.
Csád 1974 óta folyamatosan gyengült a muszlim lázadók miatt, akik a Tombalbaye-rendszer ellen keltek fel. 1982-ben Goukouni Oueddei elnököt lemondatta Hissène Habré.
1984-ben Déby a csádi hadsereg főparancsnoka lett, mivel vereséget mért a líbiai erőkre. 1987-ben francia segítséggel újabb vereséget mért Líbia hadseregére.
1989-ben ellentét alakult ki Habré és Déby között. Déby felelősnek tartotta Habrét a politikai gyilkosságok, bebörtönzések és embertelen kínzásokért.
Idriss Déby és a belügyminiszter, Hassan Djamous Líbiába menekültek, ahol Kadhafi fogadta őket. Sajnos Hassan Djamous megölték.
Mivel Habré több száz szudáni és libíai embert öletett meg, ezért Líbia és Szudán támogatták Débyt-t katonailag. 1989-ben novemberében kezdte meg a hadműveleteket Habré ellen.
1990. december 12-én Idriss Déby mindenféle ellenállás nélkül bevonult N'Djamena-ba és letaszította Habré-t. A nemzetközi bíróság Habré-t politikai bűnösnek találta.
Csád elnökeként – 1990-es évek
szerkesztésDéby Csád hatodik elnökeként vette át a hatalmat, majd az ötévente rendezett választásokkal mindig újraválasztották. Új alkotmányt fogadtak el. Az ország egységét (még mindig) gyöngítik az először Tombalbaye-ellenes, majd Habré-párti erők.
1992-ben Déby elődjével szemben megengedte, hogy több új párt is alakulhasson és indulhassanak a választásokon. Engedélyezte a politikai és munkás szakszervezetek működését.
Azonban a feszültség a levegőben nem enyhült. 1994-ben és 1995-ben a Habré-párti erők összecsaptak a kormánypárti erőkkel.
Déby az 1990-es évek közepétől helyreállította a kormány funkcióit és tárgyalt az IMF-fel.
1996-ban új alkotmányt fogadtak el, melyet népszavazással hagytak jóvá. Déby a következő választást 69%-kal megnyerte.
A 2000-es évek
szerkesztés
2001-ben újraválasztották, de itt már csak a szavazatok 62%-át szerezte meg. 2006-ban Déby és Omar el-Bashir megállapodtak a két ország közötti kölcsönös viszonyban. 2006-ban a Habré-párti felkelők megpróbálták kilőni az elnök gépét, sikertelenül. Az újabb választásokon az elnök 64%-ot szerzett. 2008-ban a lázadás felerősödött és elérték a fővárost, N'Djamenát. Néhány napos harc után a kormánypárti erők visszaszorították a felkelőket.
2011-ben Déby kinevezte Emmanuel Nadingart miniszterelnökké. 2014-ben ötszáz katonát küldött a Közép-afrikai Köztársaságba a lázadók leverése érdekében. Még ebben az évben Idriss Déby találkozott Barack Obamával is. 2019-ben Csád és Izrael diplomáciai megújításokat szorgalmazott.
Halála
szerkesztés2021 áprilisában Déby a líbiai határra utazott, hogy meglátogassa a csádi csapatokat, amelyek a térségben lévő lázadók ellen harcoltak. A lázadók ekkor támadást indítottak, melynek során Déby halálosan megsebesült.[5] Az ország vezetését katonai tanács vette át, amelynek élén Déby fia, Mahamat Idriss Déby áll.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ تشاد تعلن مقتل رئيسها إدريس ديبي الذي فاز أمس بولاية رئاسية سادسة. RT Arabic, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Chad President Idriss Deby dies on frontlines, army spokesman says. Reuters, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Tchad: Investiture - Les nouveaux engagements d'Idriss Deby. AllAfrica.com, 2011. augusztus 10.
- ↑ Chad President Idriss Deby killed on frontline, son to take over (angol nyelven). Reuters, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
- ↑ Bereznay, István: Meggyilkolták Csád elnökét, akit valószínűleg idén is újraválasztottak volna. Index, 2021. április 20. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
- ↑ A lázadók által megölt csádi elnök után a fia vette át a teljhatalmat. 24.hu, 2021. április 21. (Hozzáférés: 2021. május 2.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Idriss Déby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.