Ignaz Franz Platzer

Az „idősebb Platzernek” is nevezett Ignaz Franz Platzer (Ignác František Platzer Plzeň, 1717. július 16. – Prága 1787. szeptember 27. német-osztrák származású cseh építész, a késő barokk kiváló mestere, a Prága barokk arculatát meghatározó épületszobrászok egyike.

Ignaz Franz Platzer
Jan Nepomucky tumb3.JPG
Született 1717. július 16.
Plzeň
Elhunyt 1787. szeptember 27.
Prága
Állampolgársága cseh
Nemzetisége osztrák
Gyermekei Josef Platzer (1751–1806),
Ignaz Michael Platzer (1757–1826)
Foglalkozása szobrász, fafaragó
Iskolái Akademie der bildenden Künste (Bécs)
Sírhely Malostranský hřbitov
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignaz Franz Platzer témájú médiaállományokat.
Dobříš, díszkút
Józsefet eladják fivérei (1750–1775 között; Bode Múzeum, Berlin)

ÉleteSzerkesztés

Csehországi német kőfaragó fiaként született. Szülei még gyermekkorában áttelepültek Ausztriába. Szobrászatot a bécsi Művészeti Akadémián (Akademie der bildenden Künste) tanult, és pályakezdőként ott is dolgozott. 1744-ben Prágában települt le. Egy kőfaragó(?) lányát vette feleségül, és megalapította műhelyét, ami még jóval halála után is, egészen a 19. századig fennmaradt. A műhelyből messze földre szállítottak szobrokat, egyebek közt az ercsi Nagyboldogasszony-templomba is — Szentháromság-szoborcsoport (1967).[1] Mária Terézia meghívására 1773-ban három kompozíciót faragott a schönbrunni kastély parkjába. Ezek olyan jól sikerültek, hogy a császárnő udvari szobrásszá nevezte ki.

Sírja Prágában, a Kisoldali temetőben (Malostranský hřbitov) tekinthető meg.

Két fiából ugyancsak művész lett:

  • Platzer halála után a műhelyt Ignaz Michael Platzer (Ignác Michael Platzer, az „ifjabb Platzer”, 1757–1826) vitte tovább;[2] ő főleg épületszobrászként ismert;
  • Josef Platzer (1751–1806) építészként, belsőépítészként és festőművészként is alkotott.

MunkásságaSzerkesztés

Épületszobrászként számos egyházi és világi épületet díszített Prágában, illetve más cseh városokban. Önálló kompozíciói főleg mitológiai témájúak.

Jelentősebb munkái (erősen hiányos)Szerkesztés

BécsbenSzerkesztés

A prágai várbanSzerkesztés

  • Két, harcoló gigászokat ábrázoló szoborcsoportjának másolatai állnak az Első udvar bejáratát őrző talapzatokon (1768) — ezeket (bizonyára a nevek hasonlósága okán) egyes források[3][4] az ifjabb Platzernek tulajdonítják (ő 1768-ban még csak 11 éves volt),
  • A harmadik udvarban álló Sas kút (Orlí kašna) szobra (1762?). Az oszlopfő Niccolò Pacassi munkája; tetején a jóval későbbi gömbdíszt Jože Plečnik tervezte.
  • az elnöki palotának a harmadik udvarra néző homlokzatát díszítő szobrok,
  • A harmadik udvarának keleti oldalán álló régi királyi palota főkapuját díszítő puttószobrok,

Prága egyéb részeinSzerkesztés

Csehország más városaibanSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Платцер, Игнац Франтишек című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés