Főmenü megnyitása

Az Ikarus 303 az Ikarus gyár 1959-ben kifejlesztett távolsági autóbusztípusa.

Ikarus 303
A Budapesti Ipari Vásáron
A Budapesti Ipari Vásáron
Gyártási adatok
Gyártó Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, Egyedi Gyáregység
Gyártásban 1959–1963
Legyártva9 db
Típus távolsági
Utasparaméterek
Szállítható személyek száma50+1 fő
Ülőhelyek száma37+1 db
Méretek
Hosszúság8660 mm
Szélesség2500 mm
Magasság2660 mm
Műszaki adatok
Maximális sebesség80 km/h
Motor JÁFI K-625
Csepel D-414
Működési elv dízel[1]
Hengerszám JÁFI: 6
Csepel: 4
Hengerelrendezés JÁFI: V
Csepel: soros
TeljesítményJÁFI: 88 kW
Csepel: 70[2] kW
Sebességváltó 5+1 mechanikus[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikarus 303 témájú médiaállományokat.

ElőzményekSzerkesztés

Már az ötvenes évek közepén megjelent a gyár mérnökei között egy ötlet az Ikarus 31-es típus kiváltására. Ezek a tervek, egy Ikarus 33-as típusjelű járműről szóltak, amely alapvetően a 31-es méretkategóriájában készült volna, hozzá hasonlóan önhordó karosszériával, ám nem orrmotoros, hanem az Ikarus 55-ösnél is megszokott, farmotoros elrendezéssel. Ez a 33-as típus lényegében az 55-ös - későbbi terminológiával élve - midi változata lett volna, annak jellegzetes hátfalát is megörökölve.[4]

TörténeteSzerkesztés

Az Ikarus 33-asból végül nem lett semmi, ám a típus terveiből kiindulva a mérnökök elkezdték fejleszteni az Ikarus 303-as típust, amelynek tervezői olyan mérnökök, mint Finta László, Michelberger Pál vagy Oszetzky Károly lettek.[5] Az új jármű - rendeltetése szerint - végül szöges ellentéte lett az Ikarus 33-asnak, mivel az inkább a „szuperluxus” kategóriába esett.[4]

Az autóbusz bemutatópéldányai egy sor kiállítást megjártak, ahol mindig nagy sikernek örvendtek. Ott voltak az 1959-es és 1960-as BNV-n, illetve az 1960-as Lipcsei Vásáron is.[1]

A típusból összesen 9 db készült, amelyek folyamatosan egyre jobb minőséggel és mégis egyre olcsóbb előállítási költséggel rendelkeztek. Mindazonáltal mégsem bírta elérni azt az árvonalat, amiért a hatvanas években tömegével kerültek volna elő a vásárlók, ráadásul a főegységek - pl.: az egyedi JÁFI motor - előállítása és utánpótlása is nehézségeket okozott, így végül az előremutató típus nem került sorozatgyártásra.[1]

Megjelenése, konstrukciójaSzerkesztés

A jármű egy sor újdonsággal, akkor még „luxusnak” titulált felszereléssel rendelkezett. Ez volt az első magyar jármű, amelyet légrugóval gyártottak, de ezen kívül felszerelték borulókerettel és biztonsági kormányoszloppal és szervokormánnyal is.[6] Az ablakok elrendezése pedig a korban szokatlanul nagy világosságot adott az utastérnek, mivel gyakorlatilag minden irányba, nagy üvegfelületeken lehetett kilátni.[4]

A járműhöz a JÁFI végül egy egyedi, V6-os 120 lóerős, erőforrást tervezett, amelyet a busz hátuljában, döntve helyeztek el.[2] Azonban egyes példányokat a Csepel Művek jól bejáratott, négyhengeres D-414-es motorjával építettek.[4]

Jellemző volt még a típusra - a Finta László - által képviselt visszafogottság a formatervezést illetően. A korábbi buszokhoz képest sokkal kevesebb díszítéssel rendelkezett, amely egyfajta eleganciát adott a járműnek. Azonban a busz oldalán vastagon futó, a homlokfaltól hátfalig tartó, krómozott elemekkel elválasztott, a busz alapszínétől eltérő csík egy különleges egyediséget biztosított a típus számára.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Az Ikarus évszázados története 81. oldal
  2. a b Ilyen Ikarusokat ritkán lát az ember. origo.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  3. Ikarus 303. delpestibusz.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  4. a b c d Az Ikarus évszázados története 80. oldal
  5. Kísérleti Ikarus autóbuszok - Boszorkánykonyha. retromobil.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  6. Ezek a valaha készült legszebb Ikarus buszok!. omnibusz.blog.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.)

ForrásokSzerkesztés

  • Az Ikarus évszázados története: Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története. Budapest: Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. 2008. ISBN 9789639005853