Főmenü megnyitása

Indali Gyula Felsőábrány, 1851. február 23.Budapest, 1880. június 29.) magyar költő, jogász, író, újságíró. Édesapja, Indali Péter (1824–1885) pedagógus volt.

Indali Gyula
Született 1851. február 23.[1]
Felsőábrány[1]
Elhunyt 1880. július 5. (29 évesen)[1]
Budapest[1]
SzüleiIndali Péter
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert (38-3-75)[1]

ÉletpályájaSzerkesztés

A Kolozsvári református kollégiumban tanult; Kolozsváron és Kassán jogot hallgatott. 1874-ben a brassói Nemere című hetilap szerkesztője lett. 1878-ban a kolozsvári egyetemen jogi doktorátust szerzett. Ezt követően joggyakornok volt Kolozsvárott. 1880-ban Budapestre költözött, s a törvényszéknél joggyakornoki volt. Mielőtt hivatalnoki tevékenységét megkezdte volna, eltűnt. Holttestét napok múlva fogták ki a Dunából. Temetésén Reviczky Gyula búcsúztatta.[2]

Verseit a korabeli folyóiratok (Kelet, Fővárosi Lapok, Hölgyfutár,Vasárnapi Ujság, A Hon,Magyarország (újság), Ország-Világ, Aradi Hírek, Új Idők) és antológiák közölték. A Keletben a Csalány álnevet használta. Légrády Mária 1937-ben néhány prózai munkáját is kiadta. Életrajzírója Both István egy félbehagyott drámáról és Heine fordításairól is tudott.[3]

Sírja a Kerepesi temetőben található (38-3-75). 1922 október 28.-án újratemetették közös sírba a nővérével.

MűveiSzerkesztés

  • Indali Gyula költeményei (Bevezetéssel sajtó alá rendezte Both István, Zilah, 1902)
  • Néhány verse olvasható a 'Századvégi költők' című antológiában (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Légrády Mária: Indali Gyula (kiadatlan verseit is közli, Budapest, 1937)
  • Krúdy Gyula: Hét bagoly (regény, Budapest, 1922)
  • Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 1997.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914.
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3