Irgalmasok temploma

Szent Sebestyén-templom Pécsett
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 10.

Az Irgalmasok temploma (felszentelt nevén Szent Sebestyén-templom) katolikus templom Pécs belvárosában, a Széchenyi téren.

Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom
VallásKeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyePécsi egyházmegye
VédőszentSzent Sebestyén
Püspök(ök)Felföldi László
Pap(ok)Morvay Imre Pió
Építési adatok
Építése1727
Stílusklasszicizmus
Felszentelés1727
FelszentelőBachich Péter
Alapadatok
Torony1
Elérhetőség
TelepülésPécs
Hely7621 Pécs,
Széchenyi tér 3-5.
Elhelyezkedése
Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom (Pécs)
Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom
Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 43″46.075096°N 18.228680°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 43″46.075096°N 18.228680°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A középkorban a területen a johanniták ispotályos gyógyító rendje telepedett le. A török hódítás után az erkölcsi jogutódlás címén a szintén gyógyító kapucinusok települtek le. Az itt álló sarokházat a pálosoktól vették át 1698-ban (akik a Király utcába települtek át), az épületet hamarosan lebontották.

A mai épületcsoport építése az 1700-as években kezdődött meg Nesselrode Ferenc pécsi püspök támogatásával. A templom építésének pontos dátuma nem ismert, de azt tudni, hogy 1725-ben a templomgondnok feljelentést tett egy ácsmester ellen, illetve hogy 1727-ben Bachich Péter boszniai püspök szentelte fel. 1734-ben építették hozzá a mai Irgalmasok utcája vonalába kiugró kápolnát. Az 1739–1740-es pestisjárvány idején a kapucinus kórház jelentős szolgálatot tett. Az 1744-es tűzvész alkalmával a templom és a zárt udvaros rendház is leégett.

II. József rendeket eltörlő rendelkezése a kapucinus rendet is érintette (noha a város a meghagyását kérte a rend gyógyításban és iskolai tanításban nyújtott szolgálataiért). A kolostorból lakóház lett, földszintjén vendéglő nyílt. A király halála után a kapucinus rend nem tért vissza, viszont Krautsack János György tímár- és molnármesternek köszönhetően 1795-ben a Szent János gyógyító irgalmas rend települt a kapucinusok elhagyott birtokába. 1797-ben Krautsack külön kórházi szárnyat építtetett, mely előbb 24, később 40 ágy férőhellyel rendelkezett. A mai Kossuth teret is magába foglaló kertbe méhészetet telepítettek.[1]

Az épület

szerkesztés

Az eredeti, egyhajós dongaboltozatos templom és rendház barokk stílusban épült. Intarziás faoltárai kivételes művészi értéket képviselnek. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja, felette a Szentháromságot ábrázoló festmény található. Az oltár festményeit 1750 környékén festette Paulus Antonius Senser eszéki festőművész. Az 1734-ben épült kegykápolna rokokó oltárral rendelkezik, az oltárkép Szűz Mária és Szent Anna kompozícióját ábrázolja, festője ismeretlen. A templom Krautsack végrendelete alapján már ekkoriban is rendelkezett orgonával.

A templom jelenlegi eklektikus formájába 1887 és 1891 között került Kirstein Ágoston építész tervei alapján. A kapu fölötti háromszög alatt található a rend jelvénye, a gránátalma. (Ekkor épült meg a templom mellett álló Gránátalma Patikamúzeum emelete is.) Az emeleti részt attika díszíti, a homlokzaton íves záródású fülkében elhelyezett Mária-szobrot Kis György készítette. A templom rossz állapotú tornyát teljesen megújították, 3 új harang került bele.

A templom belsejét 1908-ban újították meg. A freskókat Graits Endre festette 1908-ban. Az irgalmasrend megalapítója, Istenes Szent János domborművét Mayer Ede szobrászművész, az új 19 regiszteres orgonát a pécsi Angster-gyár készítette. A templom nyugati oldalán négyzetes kápolna van.

A következő átfogó felújításra 1936-ban került sor, ekkor a festmények és a fafaragmányok is restauráláson estek át, illetve két új festmény is készült.

A freskókat 2012-ben restaurálták. A templomban Angster-orgona található, ezt szintén ekkor cserélték le, ahogy a templom kívülről is megújult, illetve energetikai korszerűsítésen is átesett a templom.

A templom kőpadlózata alatt 18-19. századi pécsi családok, illetve a rend tagjai temetkeztek. Itt nyugszik a kórházat alapító Krautsack János György is. A kriptát 1990-ben tárták fel.[2]

A templom előtt áll az eozinmázas, ökörfejes Zsolnay-kút.

  1. Ács-Sánta Magdolna: A pécsi Gránátalma gyógyszertár 200 éves története. Gyógyszerészet – XLII. évfolyam 6. szám pp. 332-336. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 1998. június. (Hozzáférés: 2017. május 30.) ISSN 0017-6036
  2. Retro90: Húsz éve derült fény a pécsi titokra, 2010. május 12.[halott link]