A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún. obszerváns ágából kiindult reform eredményeként született. Megalakulása Matteo da Bascio testvér nevéhez fűződik, aki társaival együtt vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, még külsőben is utánozva Szent Ferencet.[2]

Kapucinus rend (Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum)
Capuchinos de Paraguay.JPG
Escudo2TC.gif

Rövidítés OFMCap
Egyéb nevek kisebb testvérek
Mottó Pax et bonum (Béke és áldás)
Alapító

Assisi szent Ferenc[1]

rend újító: Matteo da Bascio (Serafini, da Bascio)
Alapítva 1525
Jóváhagyva 1528
Típus koldulórend, pápai jogú
Tevékenység igehirdetés, pasztoráció, missziók

Minister generalis Roberto Genuin
Székhelye Róma, Via Piemonte 70.
Elhelyezkedése
a rend központja (Róma)
a rend központja
a rend központja
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 54′ 36″, k. h. 12° 29′ 34″
A Kapucinus rend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapucinus rend témájú médiaállományokat.

E reformág tagjai szakállt és csuhájukon hegyes csuklyát, kapucnit hordtak, azaz caputium-ot viseltek – innen származik a kapucinus elnevezés. Nagyobb hangsúlyt kapott életükben a csöndes, imádságos visszavonultság, ugyanakkor – ha a körülmények úgy kívánták – működtek mint betegápolók, tábori lelkészek, népszónokok és hittérítők is.

TörténetSzerkesztés

KezdetekSzerkesztés

A rendet 1525 körül alapították, amikor Matteo da Bascio (wd) (1495-1552) ferences szerzetes – akit az itáliai Marche régióban szenteltek pappá – meg volt győződve arról, hogy a korabeli ferencesek által vezetett életmód nem az, amit Szent Ferenc elképzelt. Szeretett volna magányosan és bűnbánattal visszatérni az eredeti életmódhoz, ahogyan rendje alapítója gyakorolta.[3] Elöljárói megpróbálták elnyomni az elképzeléseit, így Matteo és első társai kénytelenek voltak elrejtőzni az egyházi hatóságok elől, akik le akarták tartóztatni őket vallási kötelességeik elhagyása miatt. Matteo és barátai végül a kamalduli szerzeteseknél találtak menedéket.[3]

1528-ban Caterina Cibò, Camerino hercegnőjének közvetítésével Matteo megszerezte VII. Kelemen pápa jóváhagyását, aki bullájával lefektette a rend jogi alapját.[3]

Kezdetben Matteo követőivel remete életmódot élt, Szt. Ferenc nyomán, hiszen az év felét ő is remeteségben töltötte. Később, az 1536-os rendi káp­talanon – maradva a Szt. Ferenc-i hűségben – en­gedtek a szigorú remeteség­ből.[4]

A rend terjedését akadályozta III. Pál dekrétuma (1537), mely szerint Itália határain túl tilos volt; XIII. Gergely bullája (1573) azonban megszüntette ezt az akadályt, és a rend hamarosan elterjedt mindenfelé.[5]

KésőbbiekSzerkesztés

A 16. században a kapucinusok száma már mintegy 14 ezer szerzetes volt.[3] A közösség végleges önállóságát azonban csak 1619-ben nyerte el. Ekkor V. Pál külön generális vezetése alá helyezte őket.[5]

A rend tagjainak száma tovább nőtt az 1600-as és az 1700-as évek közepe között. Végül elérték a 34 ezer fő szerzetest.[3] Ezek voltak azok az évek is, amikor a rend módosította néhány kezdeti jellemzőjét, de közben hű maradt a radikális szegénység fogadalmához.[3] Nagyon aktívak voltak a missziókban is: például, amint Pellegrino da Forlì beszámol róla, az agrai indiai érsekséget 1703 óta a rendre bízták.[3]

Az újkori forradalom és a szekularizáció sokat ártott a rendnek, mindazonáltal mind az öt világrészben elterjedt.[5]

20-21. századSzerkesztés

A világszéles létszámuk a következőképp változott: [6]

  • 1950-ben 13 268
  • 1960-ban 14 576
  • 1970-ben 13 677
  • 1980-ban 11 622
  • 1992-ben 11 238
  • 2000-ben 10 831
  • 2010-ben 10 771

2018 júniusában világszerte 10 480 ezer kapucinus élt, akik közül 7070 pap volt, akik a világ 108 országában éltek és dolgoztak [7]

Kontinensenként a létszámuk (2018. jún.) :[7]

  • Afrika: 1357;
  • Dél-Amerika: 1657;
  • Észak-Amerika: 664;
  • Ázsia-Óceánia: 2339;
  • Nyugat-Európa: 3500;
  • Közép-Kelet-Európában: 769.

MagyarországonSzerkesztés

Magyarországon 1674-ben telepedtek meg a felvidéki, bazini kolostor alapításával.[8] Mórra a feljegyzések tanúsága szerint 1695-ben érkezett a kolostort szervező rend megbízottja.[9]

1935-ben az országban négy rendházuk volt: Budapest, Mór, Tata-tóváros, Máriabesnyő településeken.[10]

2020 táján két rendházuk működik, Móron és Budán.[8]

ÉletmódjukSzerkesztés

Magyarországon az életük reggel fél hétkor olvasmányos imaórával kezdődik, azt elmélkedés követi. Ezután a reggeli dicséret következik, délelőtt pedig a ház körüli munkák.[4]

Délben közös imádság, délután mindenki végzi az evangelizáló küldetését.[4]

Este 6 órakor közös szentmisén vesznek részt, majd esti dicséretet tartanak, vacsora után pedig testvéri együttléttel telik az idő. Este 10 órakor térnek nyugovóra. A kompletóriumot - a nap imaösszegzését - mindenki egyénileg végzi.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia - Magyar Kapucinus Delegáció (Hozzáférés: 2015. december 9.)
  2. KAPUCINUS KISEBB TESTVÉREK (Hozzáférés: 2015. december 9.)
  3. a b c d e f g THE HISTORY OF THE CAPUCHINS
  4. a b c d Új Ember, 2003-11-23 / Kapucinusok, három műszakban
  5. a b c Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Kapucinusok (1914)
  6. Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum: STATICA DELL'ORDINE DEI FRATI MINORI CAPPUCCINI
  7. a b Analecta Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum statisztikai adatai
  8. a b kapucinus honlap
  9. Szabad Föld, 1992-02-18 / 7. szám / 11. o./ Kapucinusok, újult szolgálatban
  10. Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)