Üröm (növénynemzetség)
Az üröm (Artemisia) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Tubuliflorae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Újabb rendszerezők az őszirózsafélék Asteroideae alcsaládjának Anthemideae nemzetségcsoportjába sorolják.[1]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fekete üröm (Artemisia vulgaris)
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hazai fajok: | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Üröm témájú médiaállományokat és Üröm témájú kategóriát. |
Nevének eredete
szerkesztésAz üröm szó a baskír, tatár nyelvekben meglévő erem, a kazak izen, és csuvas arăm/erĕm szavak rokona.[2][3]
Jellemzői
szerkesztésA növénynemzetségbe egyéves, kétéves és évelő fajok egyaránt tartoznak csakúgy, mint lágy szárú és cserjés növények. A többévesek lombhullatók vagy örökzöldek. A „The Plant List” adatbázisában 474 érvényes Artemisia-fajt tartanak nyilván.[4] Számos faj megtörve erős, aromás illatú, kesernyés ízű, leginkább a bennük levő szeszkviterpén-laktonoktól (pl. abszintin, szantonin). Fűszer- és gyógynövényeket egyaránt találunk közöttük (pl. fehér üröm, fekete üröm, tárkony, egynyári üröm).
Száruk és leveleik fehéres vagy szürkés árnyalatúak, s gyakran ezüstösen selymes, rásimuló szőrzettel borítottak. A levélállás szórt, leveleik két-háromszorosan szeldeltek, ritkán épek, legfeljebb csúcsuk háromhasábú.
A virágok kétivarúak, a kevés virágból álló fészekvirágzat kicsi (alig 5 mm), gömbös, vagy tojásdad. A sugárvirágok hiányoznak a fészekből. A fészekvirágzatok legtöbbször összetett, hajtáscsúcsi virágzatot (fürtöt vagy füzéres bugavirágzatot) alkotnak.
A virágok önmegporzással vagy szélmegporzással porzódnak. A pollenszemek nyújtott ellipszoid vagy gömbszerű alakúak, trikolporátak (a három csírahasítékban 1-1 pórus is van). A hasítékok hosszúak, az exine sexine-része egyenlítői irányban megvastagodott, a sarkoknál vékonyabb. Pollenje az egyik legerősebb allergén. Kevesebb pollent termel, mint a parlagfű, és azzal ellentétben nem képes kaszálás után további virágzásra. Veszélyességét fokozza a hosszan tartó pollenszórás, ami júliustól októberig tart.
Elterjedése
szerkesztésAz ürömfajok főleg az északi félgömb mérsékelt övében élnek sztyeppeken és félsivatagos tájakon, lokális szempontból pedig száraz helyeken, sziklagyepekben, lösz- és homokpusztákon, szikeseken és sós tengerpartokon fordulnak elő. Gyakran társulásalkotó növények, de egyes fajaik a száraz vidékeken a vegetáció uralkodó elemei.
Magyarországon őshonos a bárányüröm, az egynyári üröm, a fehér üröm, a fekete üröm, a mezei üröm, a selymes üröm, a seprűüröm, a sziki üröm, a sziklai üröm; illetőleg honos a tárkony és az ürömcserje (istenfa) is, de utóbbiak emberi közreműködéssel kerültek ide.
Fajok
szerkesztésNem teljes a lista. A fajról szóló információk addig szerepelnek itt, amíg önálló szócikkük elkészül.
- Artemisia abrotanum – Ürömcserje ~ Istenfa, abrutüröm,[5] Az istenfának több elnevezése ismert: Ciprusfű, ebruta, istenfű, istenfa, Isten fája, abrutüröm, ürömcserje, seprőruta, istenfácska. Latin nevei még: Artemisia abrotanum, Artemisia elatior, Artemisia herbacea, Artemisia paniculata[6]
- 100–120 cm magas, fásodó tövű, erős illatú félcserje. Már az ókorban epe- és májgyógyszert készítettek belőle. Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – temetőkben, kertekben dísznövényként vagy sövényként ültetik; gyakran kivadul. Őshazája nem ismert.[7][8]
- Artemisia absinthium – Fehér üröm[5]
- Artemisia alaskana
- Artemisia alba – Sziklai üröm[5]
- Magyarországon őshonos, a Dunántúli-középhegység és a Mecsek szubmediterrán faja: sziklagyepekben, löszös vagy homokos talajon él. Mutatós levelei miatt sziklakerti, kerti dísznövényként ültetik.[8][9]
- Artemisia aleutica
- Artemisia alpina (Artemisia caucasica) – Kaukázusi üröm[5]
- Artemisia annua – Egynyári üröm[5]
- Kínában évezredek óta használt gyógynövény, a malária ellenszere, újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel artemisinin nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat – kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt.[10]
- Artemisia apiacea – Kétnyári üröm[5]
- Artemisia arborescens – Óriás üröm ~ Mediterrán üröm[5]
- 100–120 cm magas faj.[8]
- Artemisia arbuscula
- Artemisia arctica
- Artemisia armeniaca – Szürke üröm[5]
- Artemisia argyi – Argyus-üröm[11]
- Erős illatú növény, a keleti orvoslás belsőleg elsősorban nőgyógyászati betegségekben vérzéscsillapításra, külsőleg pedig az akupunktúrás terápia részét képző moxibuszció alapanyagaként reumatikus és paralízis jellegű betegségek gyógyításában használja.[forrás?] Kínában a növény préselt levével színezik a csingtuan () nevű édességet.[12]
- Artemisia australis
- Artemisia austriaca – Selymes üröm ~ Osztrák üröm[5]
- Artemisia biennis
- Artemisia bigelovii
- Artemisia californica
- Artemisia campestris – Mezei üröm[5]
- Artemisia cana
- Artemisia capillaris
- Artemisia carruthii – Carruth-üröm[13]
- Artemisia cina – lásd Seriphidium cinum
- Artemisia douglasiana – Douglas-üröm[13]
- Artemisia dracunculus – Tárkony[5] ~ Sárkányürömforrás?
- Artemisia filifolia
- Artemisia franserioides
- Artemisia frigida – Havasi üröm[5]
- A Mongólia területén élő mintegy 60 Artemisia-faj közül ez a faj sokszor uralkodó a száraz sztyeppek vegetációjában.[7]
- Artemisia furcata
- Artemisia globularia
- Artemisia glomerata
- Artemisia gmelinii – „Nyárifenyő” magyar elnevezését nem tartja szerencsésnek a Priszter-szótár.[5]
- Artemisia herba-alba – Pusztai üröm ~ Sivatagi üröm[5]
- Észak-Afrika félsivatagos területeitől egészen Iránig elterjedt faj. Érdekessége, hogy a nyári aszály idején az alsó leveleit ledobja és csak a szárazságtűréshez alkalmazkodott külsejű (xeromorf), felső levelei asszimilálnak tovább.[7]
- Artemisia kauaiensis
- Artemisia japonica
- Artemisia laciniata – Szeldeltlevelű üröm ~ Sallangos üröm[5]
- Artemisia lindleyana
- Artemisia longifolia
- Artemisia ludoviciana – Gyopáros üröm[5]
- Artemisia macrobotrys
- Artemisia maritima – Tengerparti üröm[5]
- Szantoninban gazdag ürömfaj.[8]
- Artemisia mauiensis
- Artemisia michauxiana – Michaux-üröm[13]
- Artemisia nesiotica
- Artemisia nova
- Artemisia packardiae – Packard-üröm[13]
- Artemisia palmeri – Palmer-üröm[13]
- Artemisia papposa
- Artemisia parryi – Parry-üröm[13]
- Artemisia pattersonii – Patterson-üröm[13]
- Artemisia pedatifida
- Artemisia pontica – Bárányüröm[5]
- Artemisia porteri
- Artemisia pratensis
- Artemisia princeps
- Artemisia pycnocephala
- Artemisia pygmaea
- Artemisia rigida
- Artemisia rothrockii
- Artemisia santonicum – Sziki üröm[5]
- A magyarországi szikeseken társulásalkotó növény.[9]
- Artemisia scoparia – Seprűüröm[5]
- Artemisia scopulorum
- Artemisia senjavinensis
- Artemisia serrata
- Artemisia stelleriana
- Artemisia suksdorfii
- Artemisia tilesii – Tilesius-üröm[13]
- Artemisia tridentata – Háromfogú üröm[5]
- Az Egyesült Államok délnyugati részének sivatagjaiban elterjedt, 2 m magas félcserje, amit ott „sagebrush”-nak neveznek.[7]
- Artemisia tripartita
- Artemisia umbelliformis – Nemes üröm[5]
- Artemisia verlotorum
- Artemisia vulgaris – Fekete üröm[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Watson et al
- ↑ Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár
- ↑ TPL
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Priszter
- ↑ http://naturportal.hu/gyogynovenyek/abruturom
- ↑ a b c d Urania
- ↑ a b c d Magyar Nagylexikon
- ↑ a b Biológiai Lexikon
- ↑ Híradás a Washingtoni Egyetem kutatóinak kísérleteiről (index.hu, 2008. november 24.)
- ↑ (2013) „A TCM (Traditional Chinese Medicine) fontosabb gyógynövényei a magyarországi alternatív gyógyászatban”. Gyógyszerészet LVII (3), 151. o. ISSN 0017–6036.
- ↑ Liu, Zat: Shanghai food tour: Quest for the best qingtuan. CNN Travel, 2011. március 31. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c d e f g h Pollen Library
Források
szerkesztés- Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- Biológiai Lexikon: szerk.: Straub F. Brúnó: „üröm (Artemisia)”, Biológiai Lexikon, 4.kötet, S–Z (magyar nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó, 398. o.. ISBN 963 05 0533 9 (4. kötet), ISBN 963 05 0529 0 (összkiadás) (1978)
- Magyar Nagylexikon: szerk.: Bárány Lászlóné: „üröm (Artemisia)”, Magyar Nagylexikon, 18.kötet, Unh–Z (magyar nyelven). Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 69. o.. ISBN 963 9257 19 2 (18. kötet), ISBN 963 05 6611 7 (összkiadás) (2004)
- Pollen Library: Sagebrush, Wormwood (Artemisia) (angol nyelven) (HTML). Pollen Library. Pollen.com, c/o IMS Health Incorporated, 1 IMS Drive, Plymouth Meeting, PA 19462. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- Priszter: Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára (magyar nyelven). Budapest: Mezőgazda Kiadó, 189., 263., 306. o. (1999). ISBN 963 9121 22 3
- TPL: Artemisia (angol nyelven) (HTML). The Plant List (2010), Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- Urania: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II., Fordította: Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Lektor: Simon Tibor. (magyar nyelven), Budapest: Gondolat, 312–313. o. (1976). ISBN 963 280 083 4
- Watson et al: Linda E. Watson, Paul L. Bates, Timothy M. Evans, Matthew M. Unwin, James R. Estes (2002. szeptember 26.). „Molecular phylogeny of Subtribe Artemisiinae (Asteraceae), including Artemisia and its allied and segregate genera”. BMC Evolutionary Biology 2002 2 (17). doi:10.1186/1471-2148-2-17. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
