Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Európa nagy részén (az északi területek kivételével) és Nyugat-Ázsiában honos, de sokfelé behurcolták. Magyarországon a Dunántúlon nem ritka, és az Alföldön is gyakori. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[1][2] Nedves szántók, iszaptársulások, árterek, útszélek növénye, 1300 méteres magasságig.

Iszapgyopár
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Gnaphalieae
Nemzetség: Gnaphalium
Faj: G. uliginosum
Tudományos név
Gnaphalium uliginosum
L.
Szinonimák

Filaginella uliginosa (L.) Opiz

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Iszapgyopár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Iszapgyopár témájú médiaállományokat és Iszapgyopár témájú kategóriát.

A specifikus név jelentése: „mocsarakban/nedves helyeken növő”.[3]

Jellemzése szerkesztés

Egyéves növény. 5–25 cm magasra nő meg, szára tövétől elágazó. Legfeljebb 5 cm hosszú, száron ülő, keskeny, lándzsás leveleit apró szőrök borítják, fehéren gyapjasak; felszínük sötétebb zöld. Június-szeptember között virágzik. A hajtásokon csomókban elhelyezkedő, 2–3 mm hosszú virágfészkek sárga (de hamar megbarnuló) csöves virágokból állnak. A fészkek 3-10 tömött, végálló, a legfelső levelek közül kimagasló gomolyvirágzatot alkotnak. A murváskodó levelek a fészekcsomókon túlérnek, a fészekpikkelyek sárgásbarnák. Termése apró (0,5 mm hosszú) kaszattermés.

Hasonló fajok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. http://www.pnwflowers.com/flower/gnaphalium-uliginosum

Források szerkesztés

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
  • Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349