Iszubraszarvas

emlősalfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 10.

Az iszubraszarvas (Cervus canadensis xanthopygus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Iszubraszarvas
Iszubraszarvas suta Oroszországban
Iszubraszarvas suta Oroszországban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Cervus
Alnem: Cervus
Faj: C. canadensis
(Erxleben, 1777)[1]
Tudományos név
Cervus canadensis xanthopygus
(H. Milne-Edwards, 1867)
Szinonimák
  • Cervus elaphus xanthopygus H. Milne-Edwards, 1867
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Iszubraszarvas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Iszubraszarvas témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Az iszubraszarvas Szibériában a Bajkál-tótól keletre, az Amur vidékén, Mongólia keleti részén, Kína északi területein és Észak-Koreában fordul elő. A legújabb mitokondriális DNS vizsgálat után az Alashan vapitit, amely Kína Alxa, Kanszu és Sanhszi tartományaiban és Mongólia délkeleti részén él, az iszubraszarvassal vonták össze.[2]

Megjelenése

szerkesztés

Az iszubraszarvas sötétebb és vörösesebb színezetű, mint a többi alfaj. Nyak- és lábszőrzete sötét, tükre világos. Testméretben és agancshosszban kisebb, mint az észak-amerikai alfajok.

A vapitiszerű bikák nyakán sörény található, de agancsuk jóval kisebb, mint a rokonoké. A bikáktól eltérően, a suták gímszarvasszerűek és nincs sörényük. Az összes vapiti alfajból ez a leggímszarvasszerűbb, mivel elterjedési területén csak a vegyes lombhullató erdőket kedveli, és nyáron a felnőttek háti szőrzetén fehér pettyek láthatók, mint sok gímszarvasnál.

A suta körülbelül 140-180 kilogrammos, míg a bika testtömege 170-250 kilogramm között van.[3]

  1. Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
  2. Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus), by Christian J. Ludt. In Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004), p. 1064–1083. Online copy Archiválva 2008. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Valerius Geist. Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology. Stackpole Books, 211. o. (1998. január 1.). ISBN 978-0-8117-0496-0 

További információk

szerkesztés