Ivánka Csaba

magyar színész, rendező

Ivánka Csaba (Budapest, 1948. április 17. – Budapest, 1996. június 4.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.

Ivánka Csaba
Ivánka Csaba.jpg
Született 1948. április 17.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1996. június 4. (48 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (20/2-1-646)

A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánka Csaba témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakát 1973-ban Vámos László osztályában végezte el. A színházrendező szakon Ádám Ottó tanítványa volt, ahol 1987-ben fejezte be tanulmányait.

Pályáját a Bartók Színházban kezdte, majd 1974–1981 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja. 1982-től 1996. június 4-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház színész-rendezője volt. Vendégművészként a Radnóti Színpadon, az Arany János Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Katona József Színházban és a Madách Színházban játszott és rendezett.

Sarkadi Imre, Szörényi Levente és Bródy János mellett társszerzője a Kőműves Kelemen című rockballadának, s hagyatékban maradt Nagy Árpáddal ÓCEÁN – A Magellán story címmel írt rockoperája.

Testvére: Ivánka Mária, sakkozó, nemzetközi nagymester, kilencszeres magyar bajnok.

Felesége Bartos Zsóka, az Egyetemi Színpad, a Katona József Színház, a Nemzeti Színház, végül a Magyar Színház művészeti munkatársa. Gyermekei: Ivánka Zsófia (1975) és Ivánka Vince (1977).

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész-70; rendező-14; szerző:-6; ugyanitt huszonegy színházi felvételen is látható.[3]

Főbb szerepeiSzerkesztés

  • Hlesztakov, Gogol: A revizor
  • Lipitlotty, Csokonai: Karnyóné
  • Szellemfi, Szigligeti: Liliomfi
  • Valentin, Shakespeare: A két veronai
  • Lothar gróf, Oscar Straus: Varázskeringő
  • Lucentio, Shakespeare: A makrancos hölgy
  • Orin, O'Neil: Amerikai Elektra
  • Vojnyicev, Csehov: Platonov
  • Lucifer, Madách: Az ember tragédiája
  • Ulysses, Shakespeare: Troilus és Cressida
  • Candide, Voltaire: Candide – prózai és musical változatban is
  • Énekes, Kertész Ákos: Huszonegy
  • Göncöl Pál, Kertész Ákos: Családi ház manzárddal
  • Ádám-Jézus, Balogh-Kerényi: Csíksomlyói passió
  • Péter, Shakespeare: Romeo és Júlia
  • Csubakov, Csehov: Háztűznéző
  • Bíró, Ben Jonson: Volpone
  • Valér, Hubay Miklós: Tüzet viszek
  • Tudós, Madách: Az ember tragédiája
  • 8. esküdt, Reginald Rose: Tizenkét dühös ember
  • Borgia főpap, Németh László: Gelilei
  • Torda, a táltos, Szörényi-Bródy: István, a király
  • Lanzalo Gobbo, Shakespeare: A velencei kalmár
  • Don Gusman de Hübele, Beaumarchas: Figaro házassága
  • Teiresziász, Szophoklész: Antigoné
  • Júdás, Schwartz-Green-Tebelak: Godspell
  • Vackor, Shakespeare: Szentivánéji álom
  • Cervantes-Don Quijote, Leig-Wasserman: La Mancha lovagja
  • Magyarországi látogató, Németh László: Széchényi

FilmjeiSzerkesztés

  • Fuss, hogy utolérjenek! (1972, rendező: Keleti Márton) – Fuvolás
  • Tisztesség, becsület (1972, rendező: Horváth Tibor) – Jánku
  • Pirx kalandjai – Vikend a Marson (1973, rendező: Kazán István, Rajnai András)
  • A törökfejes kopja (1973, rendező: Zsurzs Éva) – Menyhért
  • Kenyér és cigaretta (1975, rendező: Csányi Miklós) – Zotyó
  • Bach Arnstadtban (1975, rendező, Katkics Ilona) – Gimnazista
  • Giordano Bruno megkísértése (1975, rendező: Kabay Barna)
  • Gazdag szegények (1980, rendező: Karinthy Márton)
  • Elveszett illúziók (1982, rendező: Gazdag Gyula) – Keresztes Mihály
  • Rest Miska (1982, rendező: Csányi Miklós) – Miska
  • A hét varázsdoboz (1985, rendező: Babiczky László) – Hisziapiszi
  • Parancsra tettem (1984, rendező: Hajdufy Miklós)
  • Aranyidő (1987, rendező: Katkics Ilona)
  • Főúr, írja a többihez (1989, rendező: Babiczky László)
  • Eszmélet (1989, rendező: Madaras József) – Dr. Bak

Főbb rendezéseiSzerkesztés

  • Horváth Péter: Kamarambó, a senki fia
  • Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
  • Valéry: A lélek és a tánc
  • Mrożek: Ház a határon
  • Csokonai: Karnyóné szerelme
  • Sultz Sándor: Barátaim, kannibálok
  • Remenyik Zsigmond: Kard és kocka
  • Kovács Attila-Asztalos István: Szellőjáró köpönyeg
  • Dosztojevszkij: Egérlyuk
  • Dunai Ferenc: Párhuzamos pofonok
  • Határ Győző: Elefántcsorda
  • Szép Ernő: Kávécsarnok
  • Tamási Áron: Tündöklő Jeromos
  • Bródy Sándor. A tanítónő
  • Shakespeare: Othello

Zenekari tagságaiSzerkesztés

Alapítója, zeneszerzője, szövegírója és énekese volt a Topó Neurock Társulatnak (1982–92), majd a TOPÓ HUNGAROCK TRUPP-nak (1994–96).

Lemezei:

  • FURNÉR 1 – a „Kenyai Hanglemezgyártó Vállalat felvételei alapján (szegény)házi kiadásban” 1987
  • AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK – az Automex és a Kerorg Kft. kiadásában az első magyar rockzenei CD-ROM 1995
  • TOPÓ NEUROCK TÁRSULAT – A MI FORRADALMUNK – '89 KARÁCSONY – restaurált koncertfelvétel a CrossRoads Records Kiadásában, 2005

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • A Magyar Rádió SZÍNÉSZMÚZEUM című sorozatának emlékműsora: NYISD KI APÁM A KAPUDAT – IVÁNKA CSABA SZEREPEIBŐL PAPP ZOLTÁN VÁLOGAT. Sorozatszerkesztő: Sződy Szilárd.
  • Kisfaludy András dokumentumfilmje: NEUROCK – IVÁNKA CSABA EMLÉKÉNEK – 1989-2001. Operatőr: Sasvári Lajos – Szereplők: Ivánka Csaba, Hollósi Frigyes, Kézdy György, Kerényi Imre, Lázár Kati, Mácsai Pál, Nagy Árpád, Papadimutriu Athina, Papp Zoltán, Rubold Ödön, Vas Zoltán Iván, Bartos Zsóka, és a zenésztársak közül: Lakatos Bétoven Dezső, Merena Sándor, Patai Tamás.
  • Az emlékére 2000-ben létrehozott alapítvány kuratóriuma évente Ivánka Csaba-díjat adományoz.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 112021, https://port.hu/jump/person-112021, 2020. június 25.
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. 2011. november 9.-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés