Ivanja Reka

Ivanja Reka Zágráb városrésze, egykor Dugo Selo község egyik települése Horvátországban, a főváros délkeleti részén. Ma Zágráb Peščenica-Žitnjak városnegyedéhez tartozik.

Ivanja Reka
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb főváros
Jogállás	városrész
Irányítószám	10373
Körzethívószám	+385 01
Népesség
Teljes népesség	1753 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Terület	2,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′ 07″, k. h. 16° 07′ 08″45.80194444, 16.11888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivanja Reka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zágráb városközpontjától légvonalban 11, közúton 14 km-re keletre, az A3-as és A4-es autópályák csomópontja mellett nyugatra, a Száva északi partjának közelében fekszik.

Története

A települést 1217-ben említik először, Resnik településsel együtt, ahol akkoriban egy nagy plébániatemplom volt, és amelyhez Ivanje Reka későbbi története is kapcsolódik. A település neve feltehetően az Ivan személynév és a közeli Száva folyó nevének származékából ered, amelyet az akkori lakosok csak Rekának (rijeka = folyó) neveztek. Különböző régi dokumentumokban az Ivanja Reka nevet többféle formában említik: „Iuanyreka”, „Ivanjorieka”, „Ivanjoreka”, „Ivanjo Reka” változatokban, de a név mindegyik formája ugyanarra a névre megy vissza. Ivanja Reka kezdetben egy kis település volt 20-30 családdal, ami 100-150 lakost jelentett. A zágrábi káptalan jobbágyai éltek itt. A 18. és 19. században megkezdődött az erdőirtás és ennek nyomán fejlődött az állattenyésztés, a népesség pedig növekedni kezdett.

A második világháború után és különösen 1968-tól kezdve megindult a lakosok intenzív bevándorlása a volt Jugoszlávia területeiről az ország ipari központjaiba, így Zágrábba is. A sok bevándorló elsősorban Zágráb közelsége miatt kezdett letelepedni Ivanja Rekában, melyben nagy szerepet játszott, hogy ezeknek az embereknek a többsége Zágrábban talált munkát. Az infrastruktúra hiánya miatt (víz, villany, csatornázás, aszfalt, telefonhálózat) az Ivanja Reka területén fekvő földterületek ára kedvező volt a megvásárláshoz és mint ilyen hozzáférhető volt azoknak a dolgozó családoknak, akik úgy döntöttek, hogy Zágrábban élnek.

A betelepülésnek köszönhetően a népesség demográfiai és szakmai összetétele megváltozott. Ivanja Reka többé már nem számított mezőgazdasági településnek, és ma már kevés család foglalkozik mezőgazdasággal. Ezzel csak azok a családok foglalkoznak, akik földterületeiket őseiktől örökölték és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak fő, vagy mellékes jövedelemforrásként. Az infrastruktúra bevezetése tovább javította az életminőséget és elősegítette a település további fejlődését. A település közlekedése ma nagyon jól kapcsolódik Zágráb városához, mivel az A3-as (Bregana – Zágráb – Lipovac) és az A4-es (Goričan – Zágráb) autópályák találkozásánál található. A 2001-es népszámlálás szerint Ivanja Rekán 524 családi háztartásában 1783 lakos élt. 2011-ben 1800 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
219	228	233	268	302	313	305	335	331	331	349	379	1.167	1.594	1.783	1.800

Nevezetességei

Az ivana rekai plébánia hivatalosan 1982. június 24-én kezdte meg tevékenységét Keresztelő Szent János ünnepén.. Szentmisét abban az ivanja rekai házban tartották, amelyet ugyanebben az évben vásárolt a plébánia számára a Zágráb érsekség, és amelyet kápolnává alakítottak át. A miséket és az egyszerűbb szertartásokat itt tartották, míg más egyházi rítusok színhelye továbbra is a resniki plébániatemplom volt. Mivel ez a hely nem volt megfelelő a szertartások végrehajtására, megkezdődtek az előkészületek a plébániatemplom építésére. Az előkészítő munka 1995-ben, az építkezés pedig 2000-ben kezdődött. Az első istentiszteletet az újonnan épült templomban 2003. december 25-én tartották a templom alagsorában. 2013 februárjában befejeződött a plébániatemplom belső kialakítása is, melyet Josip Bozanić bíboros, a zágrábi érsek szentelt fel 2013. június 23-án.

Oktatás

A resniki általános iskolát 1812-ben alapították, így Ivanja Reka gyermekei is ott vettek részt az oktatásban. Az 1930-as években a falu diákjai a közeli Sop iskolájaba jártak. A második világháború után az iskolát jogilag elkülönítették az egyháztól. 1947 folyamán a település lakosai önkéntes munkával átalakították az államosított majorépületet az általános iskola általános iskola igényeinek, ahol története során először tartottak tanórákat a településen. Sajnos ez az állapot csak 1947-től 1955-ig tartott. Az 1960-as évektől a tanulók ismét Resnikbe, majd 1968 és 1990 között Rugvicára jártak. Az 1990/91-es tanévtől 2019-ig a Zágráb-Volovčicai Fran Krsto Frankopan Általános Iskolában folyt az oktatásuk, az indulást és a visszatérést pedig iskolabusszal szervezték meg. 2019 szeptemberében hosszú évek várakozása után Ivanja Reka végre megkapta a modern és technológiailag jól felszerelt új iskolaépületet.

Sport

Az NK Ivanja Reka labdarúgóklubot 1948-ban Crvena Zvezda néven alapították. Ezen a néven 1958-ig szerepelt, amikor beszüntette működését. 1968-ban Sloboda néven újraalapították és 1992-ig ezen a néven működött, amikor nevét NK Ivanja Rekára változtatták. A csapat jelenleg a zágrábi 2. ligában szerepel.

Egyesületek

A település önkéntes tűzoltó egyesülete 1933-ban alakult.

Források

• Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
• Zágráb portál – Pešćenica-Žitnjak (horvátul)
• A Keresztelő Szent János plébánia honlapja (horvátul)
• Az általános iskola honlapja (horvátul)