Főmenü megnyitása

Izsap (szlovákul Ižop) Nagymegyer város része, 1976 előtt önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

Izsap (Ižop)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rang Nagymegyer része
Népesség
Teljes népesség585 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség70,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Izsap (Szlovákia)
Izsap
Izsap
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 50′ 57″, k. h. 17° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 57″, k. h. 17° 44′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsap témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nagymegyer központjától 3 km-re délnyugatra, a Csallóközben fekszik. Egyike a Nagymegyer várost alkotó 2 kataszteri területnek, területe 8,33 km².[2]

ÉleteSzerkesztés

Izsapon egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben nincs költés.

TörténeteSzerkesztés

1321-ben Isoph formában szerepel.[3] 1331-ben a birtok harmadát a győri káptalan szerzi meg.[4] Izsap a középkorban a Koppán nemzetség, majd a velük rokon gróf Cseszneky család birtoka volt.

Fényes Elek szerint "Izsap, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 4 mfldnyire fekszik rónaságon, Győr vmegye határszélén, Csiliz vizére megy lábbal, mellyen a pozsonymegyei vizek egy része foly le a Dunába. Hogy e Csiliz vize a Csallóközt el ne öntse, az egész komárommegyei részen nagy töltés huzatott, s a Csiliz torkolatán nagy zugó készittetett, melly azonban Győr megyével közös erővel épittetett és tartatik fel. Határja 1879 4/8 holdra terjed, mellyből 23 1/8 hold belső telek, 699 2/8 h. szántóföld, 341 3/8 h. rét, 24 2/8 erdő, 36 h. mocsár, 255 4/8 h. legelő. Szántóföldje és rétje a legjobb minemüségű, a buza, árpa, zab, tengeri, burgonya és lenvetés bőven fizeti meg a magot. Szarvasmarha leginkább tenyésztetik, de ügyetlenül, valamint a mezei gazdaságot is hanyagul űzi az izsapi földmives. A határ nyugoti szélét környező Csiliz folyóban jó halászat van. 103 kath., 242 ref. lak., ref. fiók-egyházzal. F. u. gr. Zichy István, Ábrahám, Kiss, Czina, Győry, László, Fűsy, Bozóky, Tamásy, Nagy, nemes családok. Hajdan a komáromi vár urad. tartozott."[5]

1910-ben 416, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott.

1976-ban Nagymegyerhez csatolták.

KéptárSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Štatistický lexikón obcí SR, 2011
  2. http://www.webcitation.org/query?url=http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls&date=2010-01-18+17:54:13
  3. Dreska Gábor 2007: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. (1244-1398). Győr, 32-33 No. 17.
  4. Dreska 2007, 38 No. 26.
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Izsap témájú médiaállományokat.