Főmenü megnyitása

Iztacalco Mexikóváros legkisebb területű kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 380 000 főt.[2]

Iztacalco
Delegacion Iztacalco.JPG
Iztacalco címere
Iztacalco címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Irányítószám 08000–08999
Népesség
Teljes népesség 384 326 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2230–2240 m
Terület23,1 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Iztacalco (Mexikó)
Iztacalco
Iztacalco
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 23′ 42″, ny. h. 99° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 19° 23′ 42″, ny. h. 99° 05′ 55″
Elhelyezkedése
Iztacalco, México DF.svg
Iztacalco honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iztacalco témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A kerület Mexikóváros keleti részén található, területe sík, teljesen be van építve. Két vízfolyása van, de mindkettő csövekbe van bevezetve: a Río La Piedad és a kerület közepén észak–déli irányban húzódó Río Churubusco.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 28 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 36 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,3 és a májusi–júniusi 18,6 fok között váltakoznak, fagy a legtöbb hónapban előfordulhat. Az évi átlagosan 605 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Iztacalco éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)28,030,032,033,035,532,030,529,029,530,534,029,035,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,225,127,328,327,726,024,925,324,524,023,922,925,3
Átlaghőmérséklet (°C)12,314,116,718,118,618,617,817,917,615,714,613,216,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,53,06,28,09,611,210,710,410,67,55,23,57,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−8,5−7,0−5,0−2,50,76,05,0−4,02,5−4,0−6,5−9,0−9,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)7282460981171268452225605
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent:[2]

Év Lakosság
1990 448 322
1995 418 982
2000 411 321
2005 395 025
2010 384 326

TörténeteSzerkesztés

Iztacalco (a 20. század második feléig Ixtacalco) neve a navatl nyelvből ered, de jelentésére többféle magyarázat is van. Abban megegyeznek, hogy a calco végződés a calli („ház”) és a co helynévképző összetételéből ered, a név eleje viszont az egyik értelmezés szerint a „só” jelentésű ixtatl, a másik szerint a „fehér” jelentésű iztac szóból származik.

Első lakói a Texcoco-tó magas ásványianyag-tartalmú vizéből való sókinyeréssel foglalkoztak. A posztklasszikus korban Iztacalco a texcocói uradalomhoz tartozott, és így a hármas szövetségben részt vevő aztékok egyik szövetségese volt. Miután a spanyolok elpusztították Tenochtitlant, Iztacalcóban ferences misszionáriusok telepedtek meg, akik a tó közepén felépítették a Szent Mátyás-kolostort, de a település lakossága ezekben az időkben igen alacsony volt, a 300 főt sem érte el. A 19. század közepén, amikor már folyamatban volt a Mexikói-völgyet elfoglaló tavak lecsapolása, Iztacalco területén is számos csatorna létezett. Amikor a Szövetségi Körzet területét községekbe szervezték, Iztacalco az egyik község székhelye lett, ekkor hozzá tartoztak olyan területek is, amelyek ma Iztapalapa és Benito Juárez részét képezik. A 19. század végén Tlalpanhoz került, ekkor mintegy 2800 lakója volt.

A 19. században fontos szerepet töltött be a tóparti települések és Mexikóváros központja közti forgalomban és kereskedelemben, de nem csak a külső településeken, hanem az itteni csinampákon termelt zöldségeket is árusították mind a központban, mind a zacatlalmancói kikötő mellett felépült piacon. Egészen az 1930-as évekig, amikor is a Viga-csatorna is kiszáradt, jelentős volt a csinampás termelés a településen, de ezután az egykori csatornák helyét lassan közutak foglalták el. Iztacalco csak a 20. század közepén kezdett a főváros igazi külvárosává válni, ekkor telepedett meg itt először az ipar. A lakosság, de ezzel együtt a bűnözés is a következő évtizedekben gyorsan nőtt, ma Mexikóváros egyik legveszélyesebb kerületének számít.[5]

Turizmus, látnivalók, kultúraSzerkesztés

Iztacalcóban nincsenek fontos turisztikai célpontok, műemlékek, múzeumok, viszont kultúrája jelentős: az egész év során számos (főként vallási) ünnepséget és fesztivált tartanak. Zöldfelület is igen kevés van a kerületben, mindössze a Magdalena Mixhuca Sportvárosban található egy eukaliptuszfákkal beültetett rész, valamint az Iztapalapa határán, a kerület keleti részén fekvő városrészben egy ökopark, amely iskolai oktatás céljait is szolgálja.[5] Az előbb említett sportközponthoz tartozik az 1968-as olimpiára felépített Sportpalota.[6]

A kerületben található az Autódromo Hermanos Rodríguez nevű versenypálya, ahol a 20. század alkalmával többször rendeztek Formula–1-es futamot, 2015-ös felújítása után pedig újra ez a helyszíne a mexikói nagydíjaknak.[7]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Iztacalco földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Iztacalco (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 4.)
  6. Palacio de los Deportes Juan Escutia (spanyol nyelven). EdeMx. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  7. Autdromo Hermanos Rodríguez (spanyol nyelven). A kerület honlapja. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)