Főmenü megnyitása

Jám (Iam), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Jám (Iam)
RO CS Iam.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Berlistye (Berliște)
Irányítószám 327021
SIRUTA-kód 51403
Népesség
Népesség363 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jám (Románia)
Jám
Jám
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 00′ 35″, k. h. 21° 24′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 00′ 35″, k. h. 21° 24′ 08″
Jám Bánátban, a Zsozefin-kataszter térképén 1769-72 között

FekvéseSzerkesztés

Oravicabányától nyugatra a Karas vize mellett fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Jám Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben ecclesia de Jani [Jam] néven említette először oklevél, amikor a pápa a Keve vármegyei ittebei kanonokokat a jámi egyház birtokában megerősítette. 1335-ben prelides ... Jam et Borzascenthgyurgy, 1349-ben p. Jaam, fl. Jampataka néven írták.

1355-ben László kalocsai érsek rokona: Jánki Kis Miklós birtoka volt, melyet az érsek illetve ér(d)somlyói és krassófő várnagya Bogdán vajda beköltözése idején nagyon megterhelt szolgáltatásokkal és adóval. 1349-ben egy birtokjárás során megállapították Jám és Küke birtokosa Miklós és Pousa fia János birtoka határát azon jeleknél, amelyeket egykor Jánki Dénes fia Miklós és Parakuvh [Küke birtokosa 1266-tól] állított, és határait is felsorolták. A felsorolás alapján a mai falu keleti szélénél terült el a régi Jám, tőle északra Küke és a kettőtől nyugatra Ebed.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Jám, oláh falu, Krassó vármegyében, a Karas vagy Krassó vize mellett, Temes vármegye szélén, utolsó posta Oraviczához 2 1/2 órányira; 6 katholikus, 1136 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Bírja gróf Bissingen.”

1910-ben 1153 lakosából 995 román, 109 magyar, 46 német volt. Ebből 998 görögkeleti ortodox, 124 római katolikus, 18 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott, a trianoni béke a délszláv királyságnak ítélte, de az 1923-as belgrádi egyezménnyel Csorda községgel együtt Románia birtoka, ezen belül az 1952-ig létezett Krassó megye része lett .

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés