János luxemburgi nagyherceg

Luxemburg nagyhercege

János luxemburgi nagyherceg (teljes néven Jean Benoît Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano; Luxembourg, 1921. január 5.Luxembourg, 2019. április 23.) a Nassau–Weilburg-ház ötödik uralkodója, Luxemburg nagyhercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között.

I. János
Jean Benoît Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano
János nagyherceg 2006-ban
János nagyherceg 2006-ban

Luxemburg nagyhercege
Uralkodási ideje
1964. november 12. 2000. október 7.
Elődje Sarolta
Utódja Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Nassau–Weilburg-ház (hivatalos)
Bourbon-Párma-ház (tényleges)
Született 1921. január 5.
 Luxemburg, Luxembourg
Elhunyt 2019. április 23. (98 évesen)
 Luxemburg, Luxembourg
NyughelyeNotre-Dame Cathedral
Édesapja Félix Bourbon-pármai herceg
Édesanyja Sarolta luxemburgi nagyhercegnő
Testvére(i)
  • Prince Charles of Luxembourg
  • Erzsébet luxemburgi hercegnő
  • Princess Marie-Adélaïde of Luxembourg
  • Princess Marie Gabriele of Luxembourg
  • Princess Alix of Luxembourg
Házastársa Jozefina Sarolta belga királyi hercegnő
Gyermekei Mária Arisztid hercegnő
Henrik
János herceg
Margit hercegnő
Vilmos herceg
I. János aláírása
I. János aláírása
Middle coat of arms of the Grand Duke of Luxembourg (1898–2000).svg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

János nagyherceg szülei Félix Bourbon-pármai herceg és Sarolta luxemburgi nagyhercegnő voltak. Luxemburgban járt általános iskolába, de a gimnáziumi tanulmányait már egy Egyesült Királyság-beli kollégiumban fejezte be. A második világháború elején, 1940-ben a németek megszállták Luxemburgot, mire a nagyhercegi család Portugáliába menekült. Sarolta nagyhercegnő később Londonba költözött a kormánnyal, míg Félix herceg a gyermekeikkel együtt az Egyesült Államokba, majd Kanadába utazott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök segítségével. János herceg a Québec-i Egyetemen szerezte meg a diplomáját jogból és politikai tudományokból.

1941-ben a trónörökös herceg előadást tartott számos az Egyesült Államokban élő luxemburgi előtt, és beszédet mondott a New York-i rádióban. Egy évvel később Félix herceg és János Angliába repültek, ahol a trónörökös az aldershoti Sandhursti Királyi Katonai Akadémián részesült kiképzésben. 1944-ben Ír Gárdistaként vett részt a normandiai partraszállásban, szeptember 10-én pedig Luxemburgba érkezett az angol felszabadító csapatok élén. A második világháború végére a herceg már az ír gárda parancsnoka volt, és számos más ország magas fokozatú katonai érdemrendjét is megkapta.

János nagyherceg szabad idejében előszeretettel síelt, lovagolt és vadászott. Hobbija volt a zene, a műkincsgyűjtés és a kertészkedés.

1964. november 12-én Sarolta nagyhercegnő lemondott a javára a trónról. A nagyherceg aktívan vett részt a közéletben, többek között a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke lett, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is. A nagyherceg közkedveltségnek örvendett nemcsak a népe, de a külföldiek között is. Georges Pompidou francia elnök mondata híven példázza ezt: „Ha Európának örökletes elnököt kellene választania, bizonyára Luxemburg nagyhercegét választaná.[1]

A nagyherceg 1999 karácsonyán jelentette be a visszavonulását, idős korára hivatkozva. A trónátadást eredetileg 2000. szeptember 8-ára tervezték, de Vilmos herceg és felesége súlyos autóbalesetet szenvedtek, így az ünnepségeket elhalasztották. János nagyherceg végül 2000. október 7-én lemondott a nagyhercegi címről legidősebb fia, Henrik javára.

GyermekeiSzerkesztés

1953. április 9-én feleségül vette Jozefina Sarolta belga királyi hercegnőt, akitől öt gyermeke született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 122. oldal

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Theroff, Paul: Luxemburg (angol nyelven). An Onlinr Gotha. (Hozzáférés: 2019. április 23.)


Előző uralkodó:
Sarolta
Luxemburgi nagyherceg
1964–2000
Következő uralkodó:
Henrik