János luxemburgi nagyherceg

Luxemburg nagyhercege

János luxemburgi nagyherceg (teljes néven Jean Benoît Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano; Luxembourg, 1921. január 5. – Luxembourg, 2019. április 23.) a Nassau–Weilburg-ház ötödik uralkodója, Luxemburg nagyhercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között.

I. János
Jean Benoît Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano
János nagyherceg 2006-ban
János nagyherceg 2006-ban

Luxemburg nagyhercege
Uralkodási ideje
1964. november 12. 2000. október 7.
ElődjeSarolta
UtódjaHenrik
Életrajzi adatok
UralkodóházNassau–Weilburg-ház (hivatalos)
Bourbon-Párma-ház (tényleges)
Született1921. január 5.
 Luxemburg, Luxembourg
Elhunyt2019. április 23. (98 évesen)
 Luxemburg, Luxembourg
NyughelyeNotre-Dame Cathedral
ÉdesapjaFélix Bourbon-parmai herceg
ÉdesanyjaSarolta luxemburgi nagyhercegnő
Testvére(i)
  • Prince Charles of Luxembourg
  • Erzsébet luxemburgi hercegnő
  • Princess Marie-Adélaïde of Luxembourg
  • Princess Marie Gabriele of Luxembourg
  • Princess Alix of Luxembourg
HázastársaJozefina Sarolta belga királyi hercegnő
GyermekeiMária Arisztid hercegnő
Henrik
János herceg
Margit hercegnő
Vilmos herceg
I. János aláírása
I. János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

János nagyherceg szülei Félix Bourbon-parmai herceg és Sarolta luxemburgi nagyhercegnő voltak. Luxemburgban járt általános iskolába, de a gimnáziumi tanulmányait már egy Egyesült Királyság-beli kollégiumban fejezte be. A második világháború elején, 1940-ben a németek megszállták Luxemburgot, mire a nagyhercegi család Portugáliába menekült. Sarolta nagyhercegnő később Londonba költözött a kormánnyal, míg Félix herceg a gyermekeikkel együtt az Egyesült Államokba, majd Kanadába utazott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök segítségével. János herceg az Université Lavalon tanult, Quebec Cityben[1].

1941-ben a trónörökös herceg előadást tartott számos az Egyesült Államokban élő luxemburgi előtt, és beszédet mondott a New York-i rádióban. Egy évvel később Félix herceg és János Angliába repültek, ahol a trónörökös az aldershoti Sandhursti Királyi Katonai Akadémián részesült kiképzésben. 1944-ben Ír Gárdistaként vett részt a normandiai partraszállásban, szeptember 10-én pedig Luxemburgba érkezett az angol felszabadító csapatok élén. A második világháború végére a herceg már az ír gárda parancsnoka volt, és számos más ország magas fokozatú katonai érdemrendjét is megkapta.

János nagyherceg szabad idejében előszeretettel síelt, lovagolt és vadászott. Hobbija volt a zene, a műkincsgyűjtés és a kertészkedés.

1964. november 12-én Sarolta nagyhercegnő lemondott a javára a trónról. A nagyherceg aktívan vett részt a közéletben, többek között a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke lett, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is. A nagyherceg közkedveltségnek örvendett nemcsak a népe, de a külföldiek között is. Georges Pompidou francia elnök mondata híven példázza ezt: „Ha Európának örökletes elnököt kellene választania, bizonyára Luxemburg nagyhercegét választaná.[2]

A nagyherceg 1999 karácsonyán jelentette be a visszavonulását, idős korára hivatkozva. A trónátadást eredetileg 2000. szeptember 8-ára tervezték, de Vilmos herceg és felesége súlyos autóbalesetet szenvedtek, így az ünnepségeket elhalasztották. János nagyherceg végül 2000. október 7-én lemondott a nagyhercegi címről legidősebb fia, Henrik javára.

1953. április 9-én feleségül vette Jozefina Sarolta belga királyi hercegnőt, akitől öt gyermeke született:

  1. Bernier Arcand, Philippe (2022. július 23.). „Les Bourbon-Parme dans les institutions d’enseignement du Québec” (francia nyelven). Histoire Québec 28 (1), 24–28. o. ISSN 1201-4710.  
  2. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 122. oldal

További információk

szerkesztés
  • Theroff, Paul: Luxemburg (angol nyelven). An Onlinr Gotha. (Hozzáférés: 2019. április 23.)


Előző uralkodó:
Sarolta
Következő uralkodó:
Henrik