Főmenü megnyitása
A nyírbátori református templom légifotója
A Szeged-alsóvárosi ferences templom
A Kolozsvár Farkas-utcai református templom nyugati homlokzata a Kolozsvári Testvérek Sárkányölő Szent György lovasszobrával

János testvér ferences építész a 15. század végén és a 16. század elején. Valószínűleg János testvér az első, névvel is ismert magyar építész.

Tartalomjegyzék

A ferences építészet alkotásaiSzerkesztés

A 12. században alapított rend Magyarországon a tatárjárás után terjedt el. IV. Béla király is erősen támogatta a rend építkezéseit, majd maga is a ferencesek esztergomi templomába temetkezett.

A 13. századi kolduló rendek fokozatosan kialakult egységes alapelvek alapján építkeztek. Jellemző volt építészetükre az egyhajós csarnoktemplom, a torony elhelyezése a szentély mellett, stb. A ferences építészet második nagy korszaka a Hunyadiak kora. Hunyadi János és Hunyadi Mátyás király is erősen támogatta a ferences rendet, amelynek egyik közismert képviselője, Kapisztrán Szent János kiemelkedő szerepet játszott a közös Nándorfehérvári diadalban.

János testvér három legismertebb alkotásaSzerkesztés

Három legismertebb példája a 15. és a 16. század fordulóján virágzó ferences építészet alkotásainak a János mester nevéhez kapcsolódó kolozsvári Farkas utcai, Szeged-alsóvárosi és nyírbátori (református) csarnoktemplom építése. Ezek legfeltűnőbb közös vonása a hálóboltozatos hatalmas belső tér. Oklevél maradt fönn arról, hogy 1490-ben Mátyás király vezető mesterként küldte el János testvért a kolozsvári obszerváns ferencesek templomának akkor már folyó építkezéséhez. Ezt a templomot Mátyás király alapította a ferencesek számára.

1490-ben Mátyás király Visegrádról Kolozsvárra rendelte, az általa alapított ferences templom újjáépítésének vezetésére. A kolozsvári Farkas utcai templom hajójának erősen beugró pillérsora, a szentély nyolcszögletes gyámjai, a nyugati főkapu tagolása bizonyíthatóan az ő műve. Feltehetően visegrádi és budai építkezéseken tanult, ezekkel állt szoros kapcsolatban. Az is feltehető, hogy a nyírbátori mai református templom is az ő műve. Művészetét tükrözi a kolozsvári domonkos (később ferences) és a dési mai református templom hajóinak alakítása.

ForrásSzerkesztés

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • [1]

IrodalomSzerkesztés

  • F. Tóth R.: Gótikus kőfaragóműhely Mátyás korában, Budapest Régiségei XVIII, 1958, 365-382.
  • Entz Géza (1948): A Farkas-utcai templom. Kolozsvár
  • Entz Géza (1973): A gótika művészete. Corvina, Budapest
  • Laszkovszky J. (1995): Medieval Visegrád. Dissertationes Pannonicae. Universitatis Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominata. Budapest
  • Lévárdy F. (1980): Szeged. Alsóvárosi templom. Tájak korok múzeumok sorozat, 44 sz.
  • Lukács Zs. (2000): Szeged. Alsóvárosi ferences kolostor és templom. Tájak korok múzeumok sorozat, 633 sz.

Külső hivatkozásokSzerkesztés