Főmenü megnyitása

Jülich

város Észak-Rajna-Vesztfáliában

Jülich, (franciául: Juliers, (hollandul: Gulik), egy közepes méretű város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, a Düren kerületben.

Jülich
A város látképe
A város látképe
Jülich címere
Jülich címere
Jülich zászlaja
Jülich zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület Köln
Járás Düren
Rang város
Polgármester Henry Stommel (független)
Irányítószám 52428
Körzethívószám 02461,
02463 (Güsten, Welldorf)
Rendszám DN, JÜL
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség32 505 fő (2017. dec. 31.)[1][2] +/-
Népsűrűség355 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület90,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Jülich (Németország)
Jülich
Jülich
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 55′ 20″, k. h. 6° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 50° 55′ 20″, k. h. 6° 21′ 30″
Jülich (Észak-Rajna–Vesztfália)
Jülich
Jülich
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Düren térképén
Elhelyezkedése Düren térképén
Jülich weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jülich témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Bundesstraße 1-es út mellett fekvő település.

VárosrészekSzerkesztés

Következik 16 városrész létezik:

  • Jülich
  • Altenburg
  • Barmen
  • Bourheim
  • Broich
  • Daubenrath
  • Güsten
  • Kirchberg
  • Koslar
  • Lich-Steinstraß
  • Mersch
  • Merzenhausen
  • Pattern
  • Selgersdorf
  • Stetternich
  • Welldorf (Serrest-tel)

TörténeteSzerkesztés

 
Jülich egy régi metszeten

A város az egykori Jülich hercegség központja. Eredetileg egykor Juliacum nevű római telep állt itt a Ruhr völgyén keresztül vezető fontos út mellett. Később a középkorban, 1234-ben IV. Vilmos gróf idején Jülich városi rangot kapott.

A város többször elpusztult, 1239-ben és újra 1278-ban is az itteni harcok során, de 1547-ben például tűzvész pusztította el. A város ekkor reneszánsz stílusban épült újjá Alessandro Pasqualini építész irányításával. 1423-ban Berg és Jülich hercegség része lett.

1609-ben János Vilmos halálával a Jülich hercegség családi vonala megszűnt, 1620-ban a hollandok foglalták el a várost, később a Pfalz-Neuburg-hoz tartozott, majd 1787-től Bajorországé, 1794-ben a francia csapatok foglalták el. 1801-ben a Lunéville-i béke alapján juttatott francia fennhatóság alá. 1815-ben pedig már a Porosz Királysághoz tartozott, és járási székhely is volt. A város, amely ezt követően poroszoké, majd 1822-ben a Rajnai tartomány része. Erődítményét 1860-ban rombolták le. Jülich a második világháború után Észak-Rajna-Vesztfália része lett.

A régi patinás épületekből mára jóformán semmi sem maradt. A második világháborúban teljesen lebombázták, helyén modern város épült. Jülich Barmen nevű városrészében azonban még látható két régi lovagvár: a Haus Overbach és a Burg Kellenberg.

Ma Jülich főleg az 1956-ban alapított világhírű Kutatóközpontjáról ismert.

NevezetességekSzerkesztés

  • Citadella Múzeum
  • Várostörténeti Múzeum
  • Aacheni kapu (Aachener Tor)
  • Napóleoni hídfő
  • Boszorkánytorony (Hexenturm)
  • Szent Nagyboldogasszony templom
 
A mai városközpont, részlet

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Fischer, Anton, (1840-1912) - érsek
  • Fuchsius, Johann Engelbert (1754-1823) - jogász és politikus
  • Groos, Otto (1882-1970) - német haditengerészeti tiszt, második világháborús admirális
  • Hafke, Hans Günter, (1949-2011) - országgyűlési képviselő
  • Heller, Paul (* 1971) - Jazz szaxofonos
  • Nickel, Goswin (1582-1664) - jezsuita elöljáró
  • Ohrem, Kai (* 1978) - színházi rendező
  • Pastor, Hanns, (1917-2009) - avant-garde festő és művészeti oktató
  • Zaj, Leonhard, (1813-1895) - tájképfestő és rézmetsző
  • Schiffer, Herb (* 1936), művész
  • Schirmer, Johann Wilhelm (1807-1863) - tájképfestő és grafikusművész
  • Schmidt, J. Siegfried, (* 1940) - filozófus
  • Christian Sommer (1767-1835) - német jogász és jakobinus (Mersch-ben született)
  • Schregel, Joseph (1865-1946) - költő
  • Stock, Friedrich August (1872-1942) - hegedűművész, zeneszerző, karmester
  • von Lindequist, Oskar, (1838-1915) - királyi porosz tábornagy
  • Witting, Carl, (1823-1917) - zeneszerző és zenei igazgató

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés