James Donald Halsell

James Donald Halsell (Monroe, Louisiana, 1956. szeptember 29. –) amerikai mérnök, űrhajós, ezredes.

James Donald Halsell
Született	1956. szeptember 29. (67 éves) West Monroe
Iskolái	U.S. Air Force Test Pilot School United States Air Force Academy West Monroe High School
Rendfokozat	ezredes
Űrben töltött idő	75 514 perc
Repülések	STS–65 STS–83 STS–101 STS–74 STS–94
A Wikimédia Commons tartalmaz James Donald Halsell témájú médiaállományokat.

Életpálya

1978-ban a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki diplomát kapott. 1979-ben kapott repülőgép vezetői jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az F–4 volt. 1983-ban a Troy University keretében megvédte diplomáját. 1985-ben az Air Force Institute of Technology keretében kapott vezetői diplomát. Tesztpilóta kiképzésben részesült, az F–4, F–16 és az SR–71 repülőgépek változatait repülte, tesztelte.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 1998-2000 között a NASA műveleti igazgatója Moszkvában. 2000-2003 között a Columbia-katasztrófa kivizsgálásánál a NASA csoportját vezette. Öt űrszolgálata alatt összesen 52 napot, 10 órát és 34 percet (1258 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2006 novemberében fejezte be. 2006-tól az Alliant Techsystems, Huntsville (Alabama) alelnöke, program igazgatója.

Űrrepülések

• STS–65, a Columbia űrrepülőgép 17. repülésének pilótája. A Spacelab (IML–2) mikrogravitációs laboratóriumban 12 órás váltásokban elvégezték a 82 kereskedelmi megrendelés kísérleteit, anyagok előállítását. Első űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 17 órát és 55 percet (354 óra) töltött a világűrben. 9 886 200 kilométert (6 143 000 mérföldet) repült, 235 kerülte meg a Földet.
• STS–74, az Atlantis űrrepülőgép 15. repülésének pilótája. Második űrrepülőgépként dokkoltak a Mir űrállomással. Szállítottak 1,5 tonna rakományt (életfeltételek, műszerek, kísérleti anyagok). Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 4 órát és 31 percet (196 óra) töltött a világűrben. 5 500 000 kilométert (3 400 000 mérföldet) repült, 128 kerülte meg a Földet.
• STS–83, a Columbia űrrepülőgép 22. repülésének parancsnoka. A Spacelab (MSL–1), a mikrogravitációs laboratóriumi program a Space Shuttle energiaellátása miatt félbeszakadt. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 3 napot, 23 órát és 13 percet (95 óra) töltött a világűrben. 2 400 000 kilométert (1 500 000 mérföldet) repült, 83 kerülte meg a Földet.
• STS–94, a Columbia űrrepülőgép 23. repülésének parancsnoka. Az STS–83 űrrepülésen félbeszakadt Spacelab (MSL–1) programot folytatták. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 16 órát és 45 percet (377 óra) töltött a világűrben. 10 000 000 kilométert (6 200 000 mérföldet) repült, 251 kerülte meg a Földet.
• STS–101, a Atlantis űrrepülőgép 21. repülésének küldetés specialistája. Harmadik alkalommal kötöttek ki a ISS fedélzetén. Több mint 3000 kilogramm berendezések és kellékeket szállítva. A legénység tagjai közül rajta kívül Uszacsov és Susan Helms később hosszú távú űrszolgálatot teljesített. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 10 percet (236 óra) töltött a világűrben. Egy 6 órás űrséta alatt (kutatás, szerelés) különböző munkálatokat végeztek. 6 600 000 kilométert (4 100 000 mérföldet) repült, 155 alkalommal kerülte meg a Földet.

Források

• James Donald Halsell. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
• James Donald Halsell. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
• James Donald Halsell. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. november 3.)