Jankovich-Bésán József (1825–1914)
Pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán József (Szőlősgyörök, 1825. szeptember 8. – Öreglak, 1914. június 20.) öreglaki nagybirtokos, felsőházi tag.
| pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán József | |
| Született | 1825. szeptember 8. Öreglak, |
| Elhunyt | 1914. június 20.(88 évesen) Szőlősgyörök, |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | vizeki Tallián Matild (1821–1888) |
| Foglalkozása | nagybirtokos gazdálkodó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja és származása
szerkesztésAz előkelő nemesi pribéri és vuchini Jankovich családnak a sarja; a pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán család alapítója. Apja pribéri és vuchini Jankovich István (1793–1865), nagybirtokos,[1] anyja báró Laffert Amália (1800–1828).[2] Az apai nagyszülei pribéri Jankovich János (1753–1817), a Hétszemélyes Tábla ülnöke (septemvir), nagybirtokos, és báró Püchler Terézia (1758–1852) voltak. voltak. Az anyai nagyszülei báró Laffert Vince (1762-1834), táblabíró, császári és királyi kamarás, huszárhadnagy, földbirtokos, a Ludovika Akadémia egyik alapítója és Vittdorf Ilona (1767-1811) bárónő voltak.
Élete
szerkesztésTanuló éveit Pesten töltötte a tekintélyes Forinyák János ügyvéd gondozása alatt. Jankovich József takarékos gazda, valamint a modern gazdálkodás szellemével élt az ő korában. Ez fejtette meg azon nagymérvű építkezéseket, beruházásokat, melyek évről-évre emelték az uradalom értékét. Egyik nevezetes építkezése az öreglaki kastély, mely 1849 és 1855 között építtette,[3] és egyszersmind állandó lakó helye volt. Családjától meglehetősen nagy vagyont örökölt, és életét leginkább az uradalmai gazdálkodására szentelte fel és nem a politikának vagy a vármegye szolgálatának.
1887. december 22-én, pribéri és vuchini Jankovich József (1825-1914), öreglaki nagybirtokos, felsőházi tag, királyi engedéllyel felvette a Jankovich-Bésán kettős vezetéknevet, valamint a "dunaszekcsői" nemesi előnevet.[4] Rokona, báró dunaszekcsői Bésán János halálával e család megszűnt, és végrendeletileg összes vagyonát Jankovich Józsefre hagyta azon szándékkal, hogy a "Bésán" nevet valamint a „dunaszekcsői" nemesi előnevet örökös által felvegyék.[5] Az öröklött birtok: Gic (Veszprémmegye), Dunaszekcső és Pusztaapáti, Jankovich-Bésán József által külön kezeltette és özvegyi napjait Gici kastélyban töltötte. Mint kegyur a Jankovich család azoz nemes főúri jóindulattal ékeskedett, hogy plébániáit nem csak jó karba helyezte, de sőt külön kegyes adomány-birtokkal: grationaleval is javította. Ezen jó indulatának kifolyása az is, hogy a kegyuraságán kívül eső öreglaki plébánia birtokát 1859-ben fél telekkel megalapította, és azon inl az adományozás esetről-esetre való fenntartásával ad personam 30 holdnyi birtokot öt öl tűzifát és a lábas jószágnak legelőt adni kegyeskedett. Az öreglaki uradalmat 1875-ben majorátussá tette, amely a birtoktömeg a testvérek külön kezelése alatt állt.[6]
A birtokkezelés könnyebbsége végett Jankovich-Bésán Gyula Öreglakon, Jankovich-Bésán Elemér Terezovácon, Jankovich-Bésán Géza Gesztiben, Jankovich-Bésán Matild Akán lakott.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésFeleségül vette Ádándon 1851. szeptember 27-én az előkelő nemesi vizeki Tallián családból való vizeki Tallián Matild (*Ádánd, 1821. szeptember 23.–†Öreglak, 1888. február 29.) kisasszonyt,[7][8] akinek a szülei vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) császári és királyi kamarás, Somogy vármegye alispánja, táblabíró, és zalabéri Horváth Ida (1798-1875) asszony voltak. Az apai nagyszülei vizeki Tallián Antal (1751-1820), királyi tanácsos, táblabíró, aranysarkantyús vitéz, földbirtokos, és dunaszekcsői Bésán Júlianna (1760-1819) voltak. Az anyai nagyszülei zalabéri Horváth Imre (1771–1820), császári és királyi kamarás, huszár főhadnagy, földbirtokos és báró dévai Dévay Mária (1774–1830) voltak. A vizeki Tallián családnak a birtokállományának a jelentősebb része, pedig az ősrégi és előkelő dunántúli kihalt osztopáni Perneszy családtól való volt, akikből vette származását; Jankovich Józsefné Tallián Matild ősanyja vizeki Tallián Gergely soproni harmincadosné osztopáni Perneszy Anna Julianna (fl. 1657–1715), akinek a szülei osztopáni Perneszy István (fl. 1647–†1663), a zalalövői vár főkapitánya, zalai és somogyi földbirtokos valamint nyéki Rauch Zsuzsanna (fl. 1657) voltak. Jankovich-Bésán József és Tallián Matild frigyéből született:
- Jankovich-Bésán Elemér (*Öreglak, 1853. szeptember 20.–†Terezovac, 1917. február 2.), földbirtokos. Felesége: nagymagyari Magyary-Kósa Ilka (*1859–†Budapest, 1908. április 15.).
- Jankovich-Bésán Géza (*Öreglak, 1857. augusztus 25.–†Somogygeszti, 1904. június 28.), földbirtokos. Felesége: Pozsonyi Katalin (*Toponár, 1863. június 29.–†Budapest, 1956. augusztus 28.)
- Jankovich-Bésán Matild Róza (*Öreglak, 1854. november 19.–†Aka, 1935. október 4.). Férje: eörményesi és karánsebesi báró Fiáth Pál (*Vörösberény, 1850. március 25. –†Aka, 1939. október 22.) kormánybiztos, főispán, tanácsos.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jankovich István
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jankovich Istvánné báró Laffert Amália
- ↑ Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)Muzeológiai tanulmányokBorhy László: Az ószőnyi felirat Öreglakról Keszthelyen (RIU 950)
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 25. oldal
- ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Bésán család (dunaszekcsői). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 54.o.)
- ↑ Csányi Ferenc, öreglaki plébános - Adatok a pribérdi és vuchini Jankovich-család történetéhez (1894)
- ↑ familysearch.org Ádánd - római katolikus anyakönyvek - házasságok - Jankovich József és Tallián Matild házassága (boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Jankovich Józsefné Tallián Matild