Jean-Jacques Barthélemy

francia régiségbúvár, író

Jean-Jacques Barthélemy (Cassis (Provence), 1716. január 20.Párizs, 1795. április 30.) francia régiségbúvár, író.

Jean-Jacques Barthélemy
Jean-Jacques Barthélemy (1716-1795).jpg
Született 1716. január 20.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
Cassis[10]
Elhunyt 1795. április 30. (79 évesen)[1][3][4][5][6][8][9]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
  • antropológus
  • régész
  • egyházi személy
  • numizmatikus
Tisztség seat 19 of the Académie française
Kitüntetései Royal Society tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Jacques Barthélemy témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Marseille-ben végezte a teológiát, de szívesebben foglalkozott régészeti és numizmatikai tanulmányokkal. 1745-ben a párizsi Királyi Éremgyűjtemények hivatalnoka, 1753-ban pedig igazgatója lett. 1754-től 1757-ig királyi megbízás folytán tudományos célból beutazta Olaszországot, ahol annyira megnyerte Stainville gróf, a későbbi Choiseul miniszter kegyét, hogy ez tetemes évi járadékkal támogatta tanulmányaiban. A Királyi Éremgyűjtemény nemsokára Európa leggazdagabb gyűjteménye lett; de a francia forradalom meghiúsította a gyűjtemény tudományos katalógusának kiadását. A forradalom magát az agg tudóst is bajba keverte; valamelyik irigy ellenfele azzal vádolta, hogy hazafiatlan arisztokrata; e vád alapján 1793. szeptember 2-án börtönbe vetették. Néhány óra múlva kiszabadult ugyan börtönéből, de utána teljes visszavonultságban élt és a nemzeti könyvtár könyvtárosi állását sem fogadta el. Az Académie des inscriptions et belles-lettres már 1747-ben tagjának választotta.

Írói munkásságaSzerkesztés

Írói hírnevét a Voyage du jeune Anacharsis en Grèce (Párizs, 1788, 4 kötet) című művével alapozta meg, amelyben alapos kutatások alapján élénken és híven rajzolja Görögország virágzása korának társadalmi viszonyait. Magyar fordításban: A délosi Filoklesnek a boldogságról való beszélgetése. Egy kis darab a Barthélemy Anacharsisából, fordítva német nyelvből Solymosi Dániel által (Pozsony, 1826. Landerer). Az ifjú Anacharsis utazása Görögországban. A bevett időszámlálás előtt a negyedik század közepén, Barthélemy apátúr után franciából fordította Deáky Filep Sámuel. 8 kötet. (Kolosváron 1820-ban. A ref. collegium betűivel. Stein János.) Egyéb művei közül megemlítendők: Réflexion sur quelques monuments phéniciens (Párizs, 1750); Réflexion sur l'alphabet et la langue de Palmyre (1754). Mint regényíró az Amours de Carite et de Polydore (Párizs, 1760) könyvével tett kísérletet; állítólag görögből fordította. Halála után megjelentek Œuvres diverses cím alatt hátrahagyott iratai (sajtó alá rendezte Sainte-Croix, Párizs, 1798. 4 kötet). Műveinek első teljes kiadását Villenave rendezte sajtó alá. (Párizs, 1821. 4 kötet, életrajzzal.)[11]

MagyarulSzerkesztés

  • A' délusi Filoklesnek a' boldogságról való beszélgetése ggy kis darab a' Barthélemy Anacharsisából; ford. Solymosi Dániel; Landerer Ny., Pozsony, 1816
  • Az ifjú Anacharszis' utazása Görög-Országban ' bévett időszámlálás előtt a' negyedik század' közepén, 1-7.; ford. Deáky Filep Sámuel; Ref. Kolégyom' Ny., Kolozsvár, 1820
  • Ifjú Anacharsis utazása Görögországban a negyedik század közepén; ford. Deáki Fülöp Sámuel, Barthelémy után az éretebb magyar ifjúság számára szerk., átdolg. Hanthó Lajos; Emich, Pest, 1866

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 13.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 116134, Jean-Jacques Barthelemy
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Brockhaus (német nyelven)
  7. Grove Art Online (angol nyelven), 1998. november 12.
  8. a b GeneaStar
  9. a b Roglo
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  11. V. ö. Grande Encyclopédie V. 525.

ForrásokSzerkesztés