Wikipédia

Jennifer Hudson

amerikai énekesnő, színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 19.

Jennifer Kate Hudson (Chicago, Illinois, 1981. szeptember 12. –), ismertebb becenevén J.Hud Oscar-, Golden Globe-, és kétszeres Grammy-díjas amerikai énekesnő, színésznő. 2020-ban a világ legbefolyásosabb 100 embere között szerepelt a Time magazinban.

Jennifer Hudson
Hudson a 85. Oscar-gálán 2013-ban
Hudson a 85. Oscar-gálán 2013-ban
SzületettJennifer Kate Hudson
1981. szeptember 12. (43 éves)[1][2][3][4]
Chicago[5]
BeceneveJ.Hud
Állampolgárságaamerikai
Élettársa
  • David Otunga (2008–2017)
  • Common (2023. április 5. – )
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • Dunbar Vocational High School
  • Langston University
Kitüntetései–
Zenei pályafutása
Műfajok
Aktív évek2006–
Kiadók
Híres dal
  • And I Am Telling You I'm Not Going
  • Spotlight
Hangszer
Hangszoprán
Díjak
  • BET Award for Best New Artist (2007)
  • BET Award for Best Actor & Actress (2007)
  • Soul Train Music Award for Sammy Davis, Jr. – Entertainer of the Year (2007)
  • Grammy-díj a legjobb R&B-albumért (2008)
  • NAACP Image Award for Outstanding New Artist (2009)
  • NAACP Image Award for Outstanding Duo or Group (2009)
  • NAACP Image Award for Outstanding Album (2009)
  • NAACP Image Award for Outstanding Album (2012)
  • NAACP Image Award for Outstanding Music Video (2012)
Színészi pályafutása
Híres szerepeiEffie White (Dreamgirls)
Aretha Franklin (Respect)
Műfajok
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb női mellékszereplő
Dreamgirls (2007)
Golden Globe-díjak
Legjobb női mellékszereplő
Dreamgirls (2007)
BAFTA-díjak
Legjobb női mellékszereplő
Dreamgirls (2007)
Tony-díjak
Legjobb musical
A Strange Loop (2022)
További díjak
Screen Actors Guild-díj

Legjobb női mellészereplő
Dreamgirls (2007)

  • Broadcast Film Critics Association Award for Best Supporting Actress (2006)
  • Satellite Award for Best Supporting Actress – Motion Picture (2006)
  • NAACP Image Award for Outstanding Supporting Actress in a Motion Picture (2007)
  • Csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (2013)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jennifer Hudson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hudson 2004-ben szerzett ismertséget az American Idol tehetségkutató versenyen, ahol a hetedik helyen végzett. 2006-ban debütált a filmvásznon, mint Effie White a Dreamgirls (2006) című musicalben, amelyért többek között Oscar-díjat nyert A legjobb női mellékszereplő kategóriában. Kezdeti sikereit követően Hudson leszerződött az Arista kiadóhoz és 2008-ban megjelentette önmagáról elnevezett első stúdióalbumát, amely arany minősítést kapott az Egyesült Államokban, valamint több mint egymillió példányban kelt el világszerte. A lemez Grammy-díjat nyert A legjobb R&B album kategóriában. Későbbi stúdióalbumai, az I Remember Me (2011) és a JHUD (2014) további kereskedelmi sikereket hoztak, az előbbi az Egyesült Államokban arany minősítést kapott. Hudson zenei projektjei alatt olyan filmekben szerepelt, mint a Szex és New York (2008), A méhek titkos élete (2008), a Winnie (2011), a Közel a karácsony (2013), az Énekelj! (2016), a Macskák (2019), valamint olyan televíziós műsorokban, mint a Kasszasiker (2012), az Empire (2015) és a Bizonyosság (2016). 2015-ben Hudson a Broadway-en is debütált a The Color Purple című musicalben.

Hudson 2008-ban jelentős médiafigyelmet kapott, amikor édesanyját, testvérét és unokaöccsét megölték egy lövöldözésben. A következő évben visszatért a nyilvánosság elé és fellépett a Super Bowl XLIII-n, illetve egyéb mainstream eseményeken. Hudsont Barack Obama egykori amerikai elnök barátjának nevezték, aki meghívta őt, hogy jelenjen meg vele egy adománygyűjtésnél Beverly Hillsben 2009 májusában. Hudson a Fehér Házban is fellépett az emberi jogok megóvása érdekében megtartott eseményen. 2013-ban csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán. 2017 és 2019 között mentorként tűnt fel a The Voice tehetségkutató műsor brit és amerikai verziójában, előbbiben ő lett az első női mentor, aki megnyerte a versenyt. 2022-ben elindította saját talkshow-ját The Jennifer Hudson Show címmel.

Gyermekkora és iskolás évek

szerkesztés

Hudson 1981. szeptember 12-én született Chicagóban (Illinois), Darnell Donerson és Samuel Simpson harmadik és legfiatalabb gyermekeként.[6][7][8][9] Englewoodban baptistaként nevelkedett,[10][11] és a Dunbar Vocational High Schoolba járt, amelyet 1999-ben végzett el.[12] Az énekesnő Whitney Houstont, Aretha Franklint és Patti LaBelle-t említi legnagyobb inspirációjának.[13] Mariah Careyt is megemlítette, mint „zenei hősei” egyike.[14] Hétéves korától rendszeresen fellépett a templomi kórusban, valamint a néhai nagyanyja, Julia segítségével a helyi színházban is feltűnt.[15] 2003-ban beiratkozott az Oklahoma állambeli Langston Egyetemre, de tanulmányait egy félév után félbehagyta honvágya, valamint a helyi időjárásra hivatkozva. Ezt követően a chicagói Kennedy–King College hallgatója volt.[16]

2002 januárjában kötötte első lemezszerződését a chicagói Righteous Records független kiadóval.[17] 2004-ben azonban felbontották az ötéves szerződést, annak érdekében Hudson szerepelhessen az American Idolban.[18]

Pályafutása

szerkesztés

2004–2005: American Idol

szerkesztés

Hudson részt vett az American Idol tehetségkutató műsor harmadik évadának meghallgatásán Atlantában. Miután megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban a Disney Wonder óceánjáró hajó fedélzetén énekelt, mint Herkules egyik Múzsája, az egyik zsűritag, Randy Jackson azt mondta neki: „Többet várunk tőled, mint egy hajós előadás”.[19] Hudson a legtöbb szavazatot kapta a Top 9-ben a 2004. április 6-i adás során, melyben Elton John Circle of Life című dalát adta elő, de két héttel később a Top 7-ben kiesett a versenyből, miután elénekelte Barry Manilow Weekend in New England című dalát. Hudson kiesése nagy vitát keltett a műsorban.[20][21] 2009 májusában az MTV minden idők hatodik legjobb American Idolos versenyzőjének nevezte meg Hudsont, kiesését pedig „sokkolónak” írták le.[22] 2010 májusában a Los Angeles Times az Idol történetének harmadik legjobb énekesnének nevezte meg Kelly Clarkson és Carrie Underwood mögött.[23]

Fellépései

szerkesztés

2006–2007: Dreamgirls és áttörés

szerkesztés

Legelső zenei szereplése lemezen a The Future Ain't What It Used to Be című duettben volt Meat Loaf Bat Out of Hell III: The Monster Is Loose című stúdióalbumán. 2006 szeptemberében előadta az Over It című dalt a Fox Chicago Morning News műsorában. Az interjúban kijelentette, hogy a dal debütáló albumán szerepel majd, melyet 2007 elején adnak ki; ez azonban még azelőtt történt, hogy lemezszerződést kötött volna egy kiadóval.[24] 2006 novemberében Hudson leszerződött az Arista Records kiadóhoz.[25] Hudson egy dalt is felvett, melyet Bill Grainerrel és Earl Powell-lel közösen írt Stand Up címen. A szám produceri munkálatait Powell és Herman Little III végezték, illetve ők is hangszerelték.[26] A ballada később elérhetővé vált Hudson önmagáról elnevezett albumának deluxe kiadásában, mint bónusz szám.

2005 novemberében Hudsont beválogatták Effie White szerepére a Dreamgirls című filmben, ahol többek között Beyoncé, Eddie Murphy és Jamie Foxx mellett szerepelt. A szerep Hudson legelső filmszerepe volt. Több száz hivatásos énekes és színésznő, köztük Fantasia Barrino elől nyerte el a szerepet.[27] A Dreamgirls forgatása 2006. január 9-én kezdődött, első vetítését 2006. december 25-én tartották, míg országosan 2007. január 12-től került műsorra. Hudson kiemelkedő dicséretet kapott az And I Am –ing You I'm Not Going című sláger képernyőn történő megjelenítéséért, amely szerepének egyik kulcsfontosságú pillanata volt.[28][29] A dal ekkor már zenei standardnak számított Amerikában Jennifer Holliday által, aki a 80-as években ugyanebben a szerepben adta elő. A New York Observer Hudson előadásáról rendkívül pozitívan írt és máris Oscar-díj esélyesnek nevezték.[30] 2007-ben a filmben elhangzott Love You I Do jelölést kapott A legjobb eredeti filmbetétdalnak járó Oscar-díjra, illetve 2008-ban Grammy-díjat nyert A legjobb vizuális média számára írt dal kategóriában.

 
Jennifer Hudson fellépés közben 2007-ben

Effie White alakításáért Hudson 29 szakmai díjban részesült a filmkritikusoktól mint a legjobb női mellékszereplő vagy mint 2006 legjobb új előadóművésze. A legjobb női mellékszereplő kategóriában megkapta első Golden Globe-díját. Ezenfelül a Broadcast Film Critics Association és a Screen Actors Guild is a legjobb női mellékszereplőnek választotta. Dreamgirls-beli szereplését követően Simon Cowell gratuláló üzenetet küldött neki, melyet az Oprah Winfrey Show sugárzott.[31] 2007 márciusában Hudson lett a harmadik afroamerikai híresség és az első afroamerikai énekesnő, aki a Vogue magazin címlapján szerepelt.[32] 2007. február 11-én Londonban a 60. BAFTA-díjátadón elnyerte A legjobb női mellékszereplőnek járó díjat. Az énekesnő nem tudott megjelenni az eseményen, hogy átvegye díját, ami később a gála után elveszett és csak 2011. április 22-én került Hudsonhoz a Graham Norton Showban. 2007. február 25-én megkapta első Oscar-díját szintén A legjobb női mellékszereplő kategóriában. Köszönőbeszédében Hudson a következőt mondta: „Ó, Istenem. Nem tudom elhinni ezt. Nézd, mit tehet Isten. Nem gondoltam, hogy nyerni fogok. Bárcsak nagymamám is itt lenne és látna. Ő volt a legnagyobb inspirációm.” Beszédét azzal zárta, hogy Jennifer Hollidaynek is köszönetet mondott.[33] Később 2007-ben szülővárosának, Chicagónak a polgármestere, Richard M. Daley március 6-át „Jennifer Hudson napnak” nyilvánította.[34][35] Június 18-án Hudson meghívást kapott a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiába.[36][37] Az Entertainment Weekly az évtized egyik legjobb alakításának nevezte Hudson szereplését a filmben mondván, hogy „Persze Beyoncé teljesítménye remek volt. Eddie Murphy lenyűgöző volt. De valójában csak egy oka volt annak, hogy mindannyian rohantunk a 2006-os Dreamgirlsreː Jennifer Hudson, ahogy az And I'm Telling You I'm Not Going című klasszikust énekli. Amikor azt énekelte, hogy „Szeretni fogsz”, az nem csak dalszöveg volt, hanem tény is.”[38]

2008–2009: Jennifer Hudson és filmek

szerkesztés

2008 májusában Hudson szerepelt a Szex és New York filmváltozatában. Louise-t, Carrie Bradshaw asszisztensét alakította. A forgatás 2007 decemberében fejeződött be, majd 2008. május 30-án mutatták be a filmet.[39] 2008 októberében A méhek titkos életében kapta meg harmadik filmszerepét, mint Rosaleen. Dakota Fanning, Queen Latifah, Sophie Okonedo és Alicia Keys mellett szerepelt a filmben, amely 2008. október 17-én nyitott az amerikai mozikban és mintegy 37 millió dolláros bevételt termelt. 2009 januárjában a People’s Choice Awardson két díjat nyert el A legjobb filmdráma és A legjobb független film kategóriákban. Emellett a film kilenc jelölést kapott a Black Reel Awards-gálán, ahol végül három díjat szerzett meg. Hudsont is jelölték a filmben nyújtott teljesítményéért, de Queen Latifahval szemben veszített. A film a 2009-es NAACP Image Awardson nyolc jelölést kapott, köztük Hudson is a teljesítményéért. 2009-ben Hudson feltűnt Kathy Archenault szerepében a Szárnyas teremtmények című filmben Dakota Fanning és Forest Whitaker mellett. A film 2009. augusztus 4-én jelent meg DVD-n. 2010-ben kezdődtek Winnie című életrajzi film forgatási munkálatai Winnie Mandela dél-afrikai politikus életéről.[40][41][42] Winnie Mandela jogi lépésekkel fenyegette készítőket azt állítva, hogy „nem konzultáltak vele” a film kapcsán.[43] A Winnie-t eredetileg 2011-ben mutatták volna be, végül az Image Entertainment 2013. szeptember 6-án adta ki a filmet.[44][45]

2008 januárjában Hudson visszatért a stúdióba, hogy új dalokat rögzítsen debütáló stúdióalbumához.[46] Kiadója elégedetlen volt azzal az irányzattal, amely felé Hudsont küldték zeneileg, és úgy döntött, hogy a legjobb lenne a régebbi dalokat leselejtezni, és inkább újakra koncentrálni. Hudson Ryan Tedderrel és Timbalanddal dolgozott együtt számos dalon. Debütáló kislemeze, a Spotlight 2008. június 10-én jelent meg,és Hudson első Top 40-es slágere lett a Billboard Hot 100-on, ahol a 24. helyig emelkedett.[47] Az Egyesült Királyságban és Törökországban bejutott a legjobb 20 dal közé.[48] Debütáló stúdióalbuma Jennifer Hudson címmel 2008. szeptember 30-án jelent meg az Arista kiadónál, melyen Ne-Yo-val és Stargate-tel dolgozott együtt. A közreműködők között megtalálható volt még többek között Timbaland, Missy Elliott, Robin Thicke, Harvey Mason, Jr., Diane Warren, Earl Powell és Christopher "Tricky" Stewart.[49] Az album az amerikai Billboard 200 lista második helyén debütált 217 000 példánnyal az első héten, illetve többnyire pozitív vagy vegyes fogadtatásban részesült a zenei kritikusok felől is.[50][51] 2009 augusztusáig a lemez 739 000 példányban kelt el az Egyesült Államokban és arany minősítést szerzett.[52][53] Az All Dressed in Love című dalt a Szex és New York filmzenéhez vette fel, amely 2008. május 27-én jelent meg.[54] Hudson a 2008. évi Demokratikus Nemzeti Konventen előadta a nemzeti himnuszt. Az album második kislemezét, az If This Isn't Love-ot 2008 októberében jelentették meg. Miután Hudson több családtagját is meggyilkolták,[55] a kiadó 2009-re halasztotta a kislemez megjelenését. Megjelenését követően végül az If This Isn't Love a 63. helyig jutott a Billboard Hot 100-on,[47] valamint a 37. helyig a brit kislemezlistán.[56] A harmadik kislemez a Giving Myself volt, amely 2009 nyarán jelent meg az Egyesült Államokban. Debütáló stúdióalbuma három jelölést kapott a 2009-es Grammy-díjátadón. A Spotlightot jelölték A legjobb női R&B teljesítmény kategóriában, a Fantasia Barrinóval közös I'm His Only Woman A legjobb R&B duó- vagy együttes teljesítmény kategóriában, míg az album A legjobb R&B album kategóriában gyűjtött be jelölést. Az énekesnő fellépett a gálán, valamint átvette A legjobb R&B albumért járó Grammyt.[57][58]

 
Jennifer Hudson több hónap kihagyás után a Super Bowl XLIII-n lépett fel először nyilvánosan, miután 2008 őszén több családtagját, köztük az édesanyját is meggyilkolták

2009 februárjában lépett fel először családjának meggyilkolása után. A Super Bowl XLIII-n elénekelte a nemzeti himnuszt.[59][60][61] 2009-ben Robin Thicke-kel együtt turnézott az Egyesült Államokban.[62] 2009 májusában torokproblémái miatt több koncertet is lemondott.[63] 2009 júliusában Michael Jackson búcsúztatásán előadta a Will You Be There című dalt.[64] Hudson felvette a Neither One of Us (Wants to Be the First to Say Goodbye) című dalt az American Idol Season 3: Greatest Soul Classics című lemezre. Közreműködő előadóként szerepelt Ne-Yo második, Because of You című nagylemezén a Leaving Tonight dalban. 2009 decemberében karácsonyi különkiadásban szerepelt Jennifer Hudson: I'll Be Home for Christmas címmel. Az adás során gyermekkori karácsonyait elevenítette fel zenei előadásokkal, melyeket kedvenc helyszínein forgattak szülővárosában, Chicagóban.[65] 2010. január 22-én Hudson megjelent a „Hope for Haiti Now: A Global Benefit for Earthquake Relief” című maratoni tv-műsorban a Beatles Let it Be című dalának előadásával. A közvetítés 2010. január 26-ig mintegy 61 millió dolláros adományt generált.[66]

2010–2012: Weight Watchers és I Remember Me

szerkesztés
 
Jennifer Hudson a 83. Oscar-gálán 2011-ben

2010-ben Hudson lett a Weight Watchers szóvivője.[67][68] Abban az évben mintegy 25 kilót fogyott az énekesnő és „nem akart ennél többet”.[69] 2011. február 10-én azonban megjelent az Oprah Winfrey Showban, és kiderült, hogy összesen 36 kilót fogyott.[70] 2012-es önéletrajzi könyve, az I Got This: How I Changed My Ways and Lost What Weighed Me Down részletesen bemutatta a fogyását.[71][72][73]

Az I Remember Me írásának korai szakaszában Ne-Yo elmondta az E! Online-nak, hogy Hudson készen áll arra, hogy egy személyesebb albumot adjon ki és lehetséges, hogy ő lesz az egyik producere. Ne-Yo elmondta, hogy „Nagyon sok mindenen ment keresztül az elmúlt évben, ezért van is mondanivalója róla” – folytatja. „Mindenképpen megerősödött. Elképesztőek azok a dolgok, amelyeken keresztülment, és ennek ellenére derűs és boldog.”[74] Hudson 2011. március 22-én jelentette meg második stúdióalbumát, az I Remember Me-t. A Billboard 200 albumlista második helyén debütált 165 000 példányban az első héten.[75] 2011. január 24-én mutatta be az album első kislemezét, a Where You At-et. A dalt R. Kelly írta, producere Harvey Mason, Jr volt,[76] és még megjelenése hetén a rádiókhoz került.[77] 2011. február 3-án a rádiós hallgatottság miatt a kislemez az amerikai Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs 53. helyén debütált,[78] majd egészen a tizedik helyig emelkedett. 2011 májusában a No One Gonna Love You című dal került fel az amerikai rádiók lejátszási listáira. 2011 júliusában a dalhoz készült remix megjelent az Egyesült Államokbanan és az Egyesült Királyságban is,[79][80][81] és a 23. helyig jutott a Hot R&B/Hip-Hop Songs listán.[82] Harmadik kislemezként kiadták az I Got Thist.[83] A Don't Look Down című dal, annak ellenére, hogy nem volt kislemez, a 70. helyig jutott a Hot R&B/Hip-Hop Songs listán.[84]

Hudson egy apácát játszott a Farrelly testvérek A dilis trió (2012) című filmjében.[85] Whitney Houston halála utáni napon az 54. Grammy-gálán Hudson elénekelte Houston I Will Always Love You című dalát a Los Angeles-i Staples Centerben.[86]

2013–2014: JHUD

szerkesztés
 
Jennifer Hudson a Főparancsnoki bálon a Washingtoni Kongresszusi Központban 2013-ban

Hudson 2013-ban feltűnt a Kasszasiker című sorozat második évadában 3 epizód erejéig.[87] A Super Bowl XLVII-n a Sandy Hook Elementary School kórusával elénekelte az America the Beautiful című dalt,[88] illetve fellépett a 85. Oscar-gálán, ahol a musical filmek előtt tisztelgett előadásával.[89] A 2013-as MTV Video Music Awardson Macklemore-ral, Ryan Lewis-szel és Mary Lamberttel közösen előadta a Same Love című dalt.[90]

2013. szeptember 21-én Hudson készülő harmadik stúdióalbumának első kislemeze megjelent az énekesnő honlapján. A 70-es évek stílusára hajazó gyors tempójú ballada, az I Can't Describe (The Way I Feel) T.I. közreműködésével készült, míg produceri munkálatait Pharrell Williams végezte. A dalt Chaka Khan, Evelyn Champagne King és T.I. mellett adta elő. a 2013-as Soul Train Awardson.[91] 2013 októberében szerepelt a The Inevitable Defeat of Mister & Pete című drámában Jordin Sparks oldalán, emellett feltűnt a Közel a karácsony című dráma/musicalben. 2013 november 13-án Hudson csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán, szám szerint övé lett a 2512. csillag.[92] 2014-ben Amy Adams-szel közösen szerepelt az Altatódal című drámában.

Hudson harmadik stúdióalbuma, a JHUD 2014. szeptember 23-án jelent meg.[93][94] Hudson „pörgősebbnek” nevezte ezt az albumot elődeihez képest. Többek között Timbalanddal, Pharrell Williamsszel, RedOne-nal és R. Kelly-vel dolgozott együtt rajta. RedOne a felvételről azt mondta: „Ez nem sima tánc, hanem lélektánc. Nagyon a '70 -es évek stílusa.”[95] Hudson kijelentette: „Amit csinálunk, annyira jó, hogy soha nem akarok hazamenni (a stúdióból). A nővérem és a menedzserem a kanapén fognak aludni, amíg dolgozunk hajnali 4-ig vagy 5-ig.”[96] Az R. Kellyvel készült It's Your World című dal jelölést kapott a 2015-ös Grammy-gálán A legjobb R&B teljesítmény kategóriában. Június 20-án megjelent a Walk it Out (Timbaland közreműködésével) videóklipje. A JHUD album a tizedik helyig jutott az amerikai Billboard 200 listán.[50]

2015–2016ː The Color Purple, Hairspray Live és Énekeljǃ

szerkesztés

A 87. Oscar-gálán Hudson előadta az I Can't Let Go című dalt az NBC Kasszasiker című sorozatából az előző évben elhunyt hollywoodi személyek előtt tisztelegve.[97] Később, 2015-ben, vendégszerepelt Michelle White szerepében, aki egy kisebb visszatérő karakter volt az Empire című sorozat első évadában. A műsorban három dalt énekelt: Remember the Music, Whatever Makes You Happy és For My God. Hudson részt vett Ferenc pápa első amerikai látogatásán és elénekelte Leonard Cohen Hallelujah című dalát a saját feldolgozásában.[98]

2015 őszén debütált a Broadwayen, ahol Shug Avery szerepében tűnt fel a The Color Purple című darabban olyan színészek mellett, mint Cynthia Erivo és Danielle Brooks. A New York Times kritikusa, Ben Brantley dicsérte Hudson alakítását mondván, hogy „Ms. Hudson buja, rugalmas színpadi jelenlétet sugároz, amit bársonyos hangja is visszhangoz.”[99] Hudson később megkapta második Grammy-díját A legjobb zenés színházi album kategóriában a The Color Purple-ban nyújtott teljesítményéért.[58]

2016 júniusában Hudson a BET Awardson adta elő Prince Purple Rain című dalát, amelyet korábban a színpadon is elénekelt már a The Color Purple színészgárdájával Prince halálának napján.[100] Fellépése alatt ruhája Princéhez hasonló volt. Megemlékezését rendkívül pozitívan fogadták.[101] 2016. június 28-án Hudson szerződést kötött az Epic Records lemezkiadó céggel. L. A. Reid (az Epic vezérigazgatója) és Clive Davis (az Arista vezérigazgatója) először egyesítették ereiket Whitney Houston 25 évvel ezelőtti Több mint testőr filmzenéje óta. „Jennifer Hudson ennek a generációnak a meghatározó hangja” – mondta Reid. „Díjnyertes jelenléte a lemezeken, a filmekben és a színpadon az A-listás művészek közé emeli őt ebben a században.” Davis hozzátetteː „2007-ben szerződtettem le Jennifert, mert úgy véltem, hogy ő a legerősebb jelölt arra, hogy a következő generáció Aretha Franklinje és Whitneyje legyen. És valóban ő lett az, amikor LA és én izgalmasan újra összeállunk, hogy Jennifert minden idők legjobbjai közé örökítsük.”[102] Eközben Hudson kisebb filmes szerepeket vállaltː szerepelt Spike Lee musicaljében, a Chi-Raqban, valamint az HBO Bizonyosság című filmjében Kerry Washington oldalán.

2016 decemberében Hudson feltűnt Motormouth Maybelle szerepében az NBC Hairspray Live! című televíziós műsorában. Az I Know Where I've Been című polgári jogi témájú ballada feldolgozása elnyerte mind a nézők, mind a kritikusok tetszését.[103] A stáblista során színésztársával Ariana Grandéval duettezettː együtt énekelték Shaiman és Wittman Come So Far című dalát. Hudson a hangját kölcsönözte Nana Noodleman karakterének fiatalabb változatához az Illumination Entertainment filmjében, az Énekeljǃ-ben, amely 2016. december 21-én jelent meg. A filmben a The Beatles klasszikusát, az Golden Slumbers / Carry That Weight-t énekelte, ami a film visszatérő zenei témája volt. A filmzenei album deluxe változatán Tori Kellyvel duettezik Leonard Cohen Hallelujah című dalában.[104]

2017–jelenː Sandy Wexler, The Voice, Respect, Macskák

szerkesztés

Hudson Courtney Clarke karakterében egy énekesnőt alakított Adam Sandler mellett a Netflix Sandy Wexler című filmjében, amelynek bemutatója 2017 áprilisában volt.[105] 2017 elején Hudson a The Voice franchise-ban debütált mentorként a The Voice UK hatodik évadjában.[106] Mentoráltjával, Mo Adenirannal megnyerte az évadot, ezzel az első női mentor lett a műsor történetében, akinek ez sikerült. 2017. május 10-én bejelentették, hogy a brit változatban elért sikere után Hudson a tizenharmadik évadban mentorként csatlakozott a The Voice amerikai változatához.[107]

 
Jennifer Hudson 2018-ban

2017. március 3-án kiadta a Remember Me című dalát, majd 2017. december 12-én a Burden Down jelent meg. Ugyanezen a napon Hudson először élőben előadta a Remember Me-t a The Voice elődöntőjének estéjén. Később a kislemezhez egy videóklip is megjelent.[108] Hudson a következő évben is visszatért a The Voice UK-be mentorként, melynek premierje 2018. január 6-án volt és április 7-ig tartott, ahol Hudson döntőse, Belle Voci a harmadik helyezett lett. 2018. január 27-én Clive Davis nyilvánosságra hozta, hogy Aretha Franklin az énekesnőt választotta ki arra, hogy életrajzi filmjében Franklint alakítsa. A film a Respect címet kapta; rendezője Liesl Tommy.[109][110][111]

2018 márciusában Hudson részt vett és énekelt Washingtonban a March for Our Lives („Menet az életünkért”) elnevezésű felvonuláson, melyen a fegyvertartást érintő törvények szigorítását követelték a résztvevők. Hudson mentorként visszatért a The Voice amerikai változatának tizenötödik évadjában, miután egy szezon szünetet tartott.[112] Döntős versenyzője, Kennedy Holmes az összesítésben a negyedik helyen végzett. 2018. szeptember 21-én a Daily Express bejelentette, hogy Hudson visszatér a The Voice UK nyolcadik évadában.[113] 2019 szeptemberében nyilvánosságra hozták, hogy Hudson nem tér vissza a soron következő, kilencedik évadban az Egyesült Államokban vállalt munkáira hivatkozva; helyére Meghan Trainor került a műsorban.[114] 2018-ban megkapta Grizabella szerepét a Macskák filmadaptációjában, amely 2019-ben került a mozivásznakra.[115] A film negatív fogadtatásban részesült a kritikusok felől.[116] Hudson alakítása azonban sokaknak elnyerte a tetszését, aki a Memory című dalnak az előadásával több kiadvány szerint is kiérdemelte a film legjobb pillanatáért járó elismerést.[117][118][119]

2020 márciusában Hudson együttműködött Bonóval, Will.i.ammel és Yoshikivel a #SING4LIFE című dal megalkotásában, melyet a négy zenész írt közösen a COVID–19-járvány idején, hogy jobb kedvre derítsék a hallgatókat.[120]

Magánélete

szerkesztés

Hudson 1999-ben, 18 éves korában kezdett járni James Paytonnal. 2007-ben különváltak. 2008 szeptemberében eljegyezte az énekesnőt David Otunga, pankrátor és jogász.[121][122][123][124] 2009 augusztusában született a pár első gyermeke, David Daniel Otunga, Jr.[125] 2017 novemberében Hudson és Otunga különváltak egymástól.[126][127] Hudsonnak Chicago külvárosában, Burr Ridge-ben van otthona.[128]

Családi tragédia

szerkesztés

2008. október 24-én Hudson 57 éves édesanyját, Darnell Donersont és 29 éves testvérét, Jasont agyonlőtték chicagói otthonukban.[129] A házban élt még Hudson idősebb testvére, Julia is. A rendőrség AMBER Alertet adott ki Hudson 7 éves unokatestvérére, Julian Kingre, miután az énekesnő nővére, Julia bejelentette fia eltűnését.[130] Három nappal később a Szövetségi Nyomozó Iroda megerősítette, hogy a chicagói West Side-on megtalálták unokaöccse holttestét.[131] A boncolás azt mutatta, hogy „több lövés okozta sérülésben” halt meg a fiú.[132] A rendőrség William Balfourt, Julia 27 éves, elhidegült férjét gyanúsította meg és tartóztatta le gyilkosság és betörés vádjával. 2012 júliusában minden vádpontban bűnösnek találták Balfourt, akit életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.[133]

Hudson családja a három áldozat tiszteletére létrehozta a Hudson-King Alapítványt az áldozatok családjainak megsegítésére. Hudson és nővére Julian tiszteletére létrehozták a Julian D. King Ajándék Alapítványt, amely keretében karácsonyi ajándékokat és tanszereket biztosítanak a Chicago környékén rászoruló családoknak.

Diszkográfia

szerkesztés

Filmográfia

szerkesztés

Film

szerkesztés
Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Magyar hang
2006 Dreamgirls Dreamgirls Effie White Náray Erika
2008 Szex és New York Sex and the City Louise Parti Nóra
méhek titkos élete, AA méhek titkos élete The Secret Life of Bees Rosaleen Daise Náray Erika
Szárnyas teremtmények Winged Creatures Kathy Archenault Sági Tímea
2011 Winnie Winnie Mandela Winnie Mandela
2012 dilis trió, AA dilis trió The Three Stooges Rosemary nővér
2013 The Inevitable Defeat of Mister & Pete Gloria
Közel a karácsony Black Nativity Naima Cobbs
2014 Altatódal Lullaby Carrie nővér Nemes Takách Kata
2015 Chi-Raq Irene
2016 Énekelj! Sing Nana Noodleman fiatalon (hangja)
2017 Sandy Wexler Courtney Clarke
2018 szörnyeteg, AA szörnyeteg Monster Mrs. Harmon
2019 Macskák Cats Grizabella Nádasi Veronika
2021 Respect Respect Aretha Franklin Bánfalvi Eszter

Televízió

szerkesztés
Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Megjegyzések
2004 American Idol versenyző 7. helyezés (3. évad)
2011 The X Factor önmaga (vendég zsűritag) 8. évad
2012 Kasszasiker Smash Veronica Moore három epizód
2013 Öt történet az elmezavarról Call Me Crazy: A Five Film Maggie
2015 Empire Empire Michelle White három epizód
2016 Bizonyosság Confirmation Angela Wright
  • tévéfilm
  • magyar hangja Solecki Janka
Amynek áll a világ Inside Amy Schumer önmaga egy epizód
Hairspray Live! Motormouth Maybelle televíziós különkiadás
2017–2019 The Voice UK önmaga (mentor) 6-8. évad
The Voice U.S. 13. és 15. évad
2017 Ant and Dec's Saturday Night Takeaway önmaga (előadóművész) két epizód
2019 Live in Front of a Studio Audience önmaga (vendégelőadó) egy epizód
2020 Mariah Carey varázslatos karácsonyi műsora Mariah Carey's Magical Christmas Special önmaga (előadóművész) televíziós különkiadás

Források

szerkesztés
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Munzinger-Archiv. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  3. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  6. ↑ Person: Jennifer Hudson: Biography. Allmovie . (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  7. ↑ Social Security Death Index. Ssdi.rootsweb.ancestry.com, 2010. július 15. [2017. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  8. ↑ Hoekstra, Dave: Living the dream, 2006. december 16. [2009. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  9. ↑ Yahoo Biography. Yahoo!. [2011. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  10. ↑ The Associated Press: For Oscar nominee Jennifer Hudson, all roads lead back to church: 'I don't do clubs'. International Herald Tribute , 2007. február 20. (Hozzáférés: 2008. szeptember 13.)
  11. ↑ (2007) „Jennifer Hudson 1981–”. Biography Today 17 (1), 50. o. ISSN 1058-2347. 
  12. ↑ Chicago fetes hometowner Jennifer Hudson, 2007. március 6. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  13. ↑ World Entertainment News Network: Dreamgirls Star Hudson Dreams Of Houston Duet. Female First, 2008. február 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  14. ↑ Mariah Carey Is Here and the Coaches are Losing Their Minds - The Voice 2018 (Digital Exclusive). YouTube
  15. ↑ Biography Today, p. 50.
  16. ↑ Biography Today, p. 51.
  17. ↑ Colander, Pat: TRUE CRIME: Academy-Award winner Jennifer Hudson was Cinderella, until she wasn't (angol nyelven). Nwitimes.com . (Hozzáférés: 2017. december 19.)
  18. ↑ FACT OF THE DAY: Jennifer Hudson Had A Record Deal Before “Idol”. WOL-AM 1450 AM & 95.9 FM, 2012. február 6. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  19. ↑ Hudson, Jennifer. I Got This: How I Changed My Ways and Lost What Weighed Me Down. Penguin (2012). ISBN 9781101565780 
  20. ↑ 'Idol' Jennifer Hudson Says She Was Robbed. MTV, 2004. április 23. [2017. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  21. ↑ Silverman, Stephen M.: Jennifer Hudson Moves to 'Better Place', 2008. november 8. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  22. ↑ Montgomery, James: The 10 Greatest 'American Idol' Contestants Of All Time. MTV News. [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  23. ↑ Shirley Halperin: The ultimate 'American Idol' power ranking: 120 contestants on, Kelly Clarkson still reigns supreme, 2010. május 31. [2011. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  24. ↑ Jennifer Hudson sings 'Over It'. YouTube, 2005. szeptember 7. (Hozzáférés: 2006. július 9.)
  25. ↑ Jennifer Hudson signs with Clive Davis. MSNBC, 2006. november 21. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  26. ↑ Jennifer Hudson – Jennifer Hudson (CD, Album) at Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  27. ↑ Susan Wloszczyna: 'Idol' finalist Hudson lands lead in 'Dreamgirls' film. USA Today, 2005. november 16. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  28. ↑ Hudson steals 'Dreamgirls,' flirts with Oscar, 2006. december 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  29. ↑ Michael Pollan: The Best of 2006: Jennifer Hudson's rendition of "And I Am Telling You". Culturekitchen.com , 2006. december 22. (Hozzáférés: 2008. november 9.) [halott link]
  30. ↑ Sara Vilkomerson: Dreamgirls Wakes Up, 2006. december 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  31. ↑ Ruben V. Nepales: Golden Globe winners have ties, memories of RP. Global Nation, 2007. január 17. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)
  32. ↑ WENN: Hudson Makes History with 'Vogue' Cover. Hollywood , 2007. február 13. (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)
  33. ↑ 'Dreamgirl' Jennifer Hudson Wins Oscar. News Max, 2007. február 26. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 13.)
  34. ↑ In brief: Chicago celebrates Jennifer Hudson Day, 2007. március 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  35. ↑ City honours actress with own day. BBC News, 2007. március 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  36. ↑ Film Academy Invites 115 New Members. ABC7, 2007. június 19. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 13.)
  37. ↑ Leslie Unger: Academy Invites 115 to Become Members. Oscars, 2007. június 18. [2007. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 13.)
  38. ↑ 100 greatest movies, TV shows, and more. Entertainment Weekly. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  39. ↑ Leslie Simmons. „Hudson moves to 'Sex and the City' movie”, The Hollywood Reporter, 2007. szeptember 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  40. ↑ Winnie – Jennifer Hudson and Terrence Howard. Myweku.com, 2010. november 18. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  41. ↑ Jennifer Hudson Interview on Winnie, Weight Loss, New Album, More. The Daily Beast . archive.today, 2011. február 20. [2011. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  42. ↑ Fleming, Michael. „Jennifer Hudson to star in 'Winnie'”, 2009. november 17. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  43. ↑ Berger, Sebastien. „Winnie Mandela threatens legal action over film”, The Daily Telegraph , 2010. január 26. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  44. ↑ Josh Grossberg. „Jennifer Hudson's Winnie Mandela Trailer Hits the Web—Watch!” (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  45. ↑ Winnie Mandela @ ComingSoon.net. Comingsoon.net. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  46. ↑ Sisario, Ben. „And She Is Telling You She Is Just Getting Started (Published 2008)”, The New York Times, 2008. szeptember 26. (Hozzáférés: 2021. január 19.) 
  47. ↑ a b Jennifer Hudson Billboard Hot 100 Chart History. Billboard. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  48. ↑ Jennifer Hudson - Spotlight. Official Charts Company. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  49. ↑ Jonathan Cohen. „Debut Jennifer Hudson Album Due In September”, 2008. május 19. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  50. ↑ a b Jennifer Hudson Billboard 200. Billboard. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  51. ↑ „Jennifer Hudson by Jennifer Hudson”. Metacritic. 
  52. ↑ Gold & Platinum - Jennifer Hudson. RIAA. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  53. ↑ Kellie Pickler, Daughtry buck American Idol sales decline. USA Today. [2009. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  54. ↑ Wilson Morales: Sex and the City: The Movie. Black Film, 2008. május 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  55. ↑ Jennifer Hudson Opens up About Her Family's Murders. ABC News. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  56. ↑ If This Isn't Love. Official Charts Company. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  57. ↑ John Bracchitta. „Carrie Underwood and Jennifer Hudson to perform at Grammy Awards”, 2009. január 19. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  58. ↑ a b Jennifer Hudson. GRAMMY.com, 2020. november 23. [2020. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  59. ↑ Jennifer Hudson Wasn't Singing. inmusic.ca. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.) [halott link]
  60. ↑ Hudson's Emotional Return. Yahoo! Music, 2009. február 1. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 1.)
  61. ↑ Jennifer Hudson to Sing National Anthem at Super Bowl (2009. január 14.) 
  62. ↑ „Hudson performs for first time since Oct slayings”, Apnews.myway.com (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  63. ↑ Jennifer Hudson Takes Throat Forced Break From Tour, Postpones Final Dates. Singersroom.com , 2009. május 5. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  64. ↑ Powers, Ann. „Michael Jackson memorial: Jennifer Hudson sings 'Will You Be There'”, Los Angeles Times , 2009. július 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  65. ↑ Joyce Eng. „Jennifer Hudson Locks in Christmas Special”, 2009. október 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  66. ↑ Hope For Haiti's Total Now At $61 Million – And Counting, 2010. január 26. [2011. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  67. ↑ Michelle Tan: Jennifer Hudson Is the New Face–and Body!–of Weight Watchers. People , 2010. április 1. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  68. ↑ Jennifer Hudson: New face of Weight Watchers, 2010. április 1. [2010. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  69. ↑ Jennifer Hudson Instyle Confession – Size 16 to 6 and Lost 56 Pounds. National Ledger , 2010. augusztus 4. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  70. ↑ Jennifer Hudson's Incredible Weight Loss. Oprah.com , 2011. február 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  71. ↑ Swerdlick, David: I Got This: Jennifer Hudson's Latest Book. Theroot.com , 2011. december 21. [2012. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  72. ↑ Arceneaux, Michael: Jennifer Hudson Lands Book Deal. BET, 2011. június 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  73. ↑ I Got This: How I Changed My Ways and Lost What Weighed Me Down, Jennifer Hudson. New York: Dutton (2012) ISBN 978-0525952770
  74. ↑ Who Wants a Whitney & Jennifer Hudson Duet?. E! Online, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  75. ↑ Brian Mansfield: Chris Brown, Jennifer Hudson debut in The Billboard 200's two top spots. USA Today. Content.usatoday.com, 2011. március 30. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  76. ↑ Snippet. Rap-Up.com . (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  77. ↑ Top Hip-Hop and R&B Songs & Singles Charts (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  78. ↑ Top Hip-Hop and R&B Songs & Singles Charts. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  79. ↑ iTunes – Music – No One Gonna Love You (Remixes) by Jennifer Hudson. Itunes.apple.com, 2011. július 13. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  80. ↑ No One Gonna Love You (Jason Nevins Extended Remix): Jennifer Hudson: Amazon.co.uk: MP3 Downloads. Amazon.co.uk . (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  81. ↑ Jennifer Hudson confirms new single 'No One Gonna Love You' – Music News. Digital Spy , 2011. június 23. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  82. ↑ „Hot R&B/Hip-Hop Songs – Week of June 16, 2011”, Billboard (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  83. ↑ Jennifer Hudson's Next Single Will Be... - ..::That Grape Juice // ThatGrapeJuice.net::.. -- Thirsty?. Thatgrapejuice.net, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  84. ↑ Jennifer Hudson Music News & Info, 2011. július 5. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  85. ↑ McClintock, Pamela. „Jennifer Hudson Cast as a Nun in 'Three Stooges'”, The Hollywood Reporter, Prometheus Global Media, 2011. június 1. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  86. ↑ Kia Makarechi. „Jennifer Hudson's Whitney Houston Grammy Tribute, "I Will Always Love You"”, HuffPost, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  87. ↑ Jennifer Hudson joins NBC's 'Smash'. Entertainment Weekly , 2012. június 22. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  88. ↑ „Update: Jennifer Hudson to sing with Sandy Hook chorus”, Entertainment Weekly, 2013. január 31.. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 19.) 
  89. ↑ Samantha Highfill: Jennifer Hudson, Catherine Zeta-Jones, and 'Les Mis' cast to sing at Oscars. Entertainment Weekly , 2013. február 20. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  90. ↑ „Macklemore VMA Performance: Macklemore & Ryan Lewis Play 'Same Love' At Barclays”, HuffPost, 2013. augusztus 25. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  91. ↑ „Jennifer Hudson's 'I Can't Describe (The Way I Feel)'”, HuffPost, 2013. szeptember 22. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  92. ↑ Toomey, Alyssa. „Jennifer Hudson Honored With Star on Hollywood Walk of Fame—Take a Look!”, E! Online, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  93. ↑ „Ready for the title of Jennifer Hudson's album? 'JHUD'”, USA Today, 2014. július 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) 
  94. ↑ Leanse, Theo: Jennifer Hudson: JHUD review – a thrilling voice with a workaday backing. The Guardian, 2014. szeptember 27. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  95. ↑ Rap-Up TV: RedOne Talks Jennifer Lopez, Lady Gaga, and Jennifer Hudson. Rap-Up.com, 2013. május 27. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  96. ↑ Jennifer Hudson Stuns In 'Angeleno' / Dishes On New Album - ..::That Grape Juice // ThatGrapeJuice.net::.. -- Thirsty?. Thatgrapejuice.net, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  97. ↑ Oscars 2015: Jennifer Hudson Performs 'I Can't Let Go' for In Memoriam. Billboard.com . (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  98. ↑ Jennifer Hudson, Gloria Estefan, Harry Connick Jr. & More Welcome Pope in NYC: Watch. Billboard.com . [2019. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  99. ↑ „Review: 'The Color Purple' on Broadway, Stripped to Its Essence” (Hozzáférés: 2018. október 2.) 
  100. ↑ The Color Purple: A Tribute to Prince from the cast of The Color Purple - THE COLOR PURPLE on Broadway. YouTube, 2016. április 21. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  101. ↑ Jennifer Hudson, Sheila E., Stevie Wonder, Janelle Monée and More Honor Prince with Stunning BET Awards Tributes. People.com . (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  102. ↑ Jennifer Hudson Signs With Epic Records. Billboard.com . (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  103. ↑ Watch: Jennifer Hudson dominates 'Hairspray Live!' with one powerful number. Usatoday.com . (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  104. ↑ Amazon.com: Sing (Original Motion Picture Soundtrack / Deluxe): Various artists: MP3 Downloads, 2016. december 22. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
  105. ↑ Debruge, Peter: Film Review: Adam Sandler's 'Sandy Wexler'. Variety.com , 2017. április 15. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  106. ↑ The Voice UK 2017 coaches CONFIRMED! Sir Tom Jones is back and Jennifer Hudson joins. TellyMix, 2016. december 29. [2018. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
  107. ↑ Evans, Greg: Jennifer Hudson Boards NBC's 'The Voice' As Season 13 Coach. Deadline.com , 2017. május 10. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  108. ↑ Burden Down - Single by Jennifer Hudson. Itunes.apple.com , 2017. december 12. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  109. ↑ Jennifer Hudson to Portray Aretha Franklin in Biopic. Rolling Stone , 2018. január 28. [2018. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  110. ↑ Liesl Tommy to Direct Aretha Franklin Biopic 'Respect'. Variety , 2019. január 10. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
  111. ↑ McCollum, Brian: Get a first look at never-before-seen photos of Jennifer Hudson as Aretha Franklin in 'Respect' biopic (amerikai angol nyelven). USA TODAY . (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  112. ↑ Pedersen, Erik: 'The Voice': Kelly Clarkson & Jennifer Hudson Returning As Coaches For Season 15 (amerikai angol nyelven). Deadline.com , 2018. május 11. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
  113. ↑ „Jennifer Hudson, will.i.am, Olly Murs, and Sir Tom Jones return as coaches on The Voice UK”, Channel24, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2019. január 1.) 
  114. ↑ White, Peter: The Four's Meghan Trainor To Replace Jennifer Hudson As Coach On 'The Voice UK'. Deadline Hollywood , 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  115. ↑ Jennifer Hudson Joins CATS Film Adaptation as Grizabella; Ian McKellen, Taylor Swift, and James Corden In Talks. Broadway World , 2018. július 19. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  116. ↑ „Cats (2019)”. Metacritic. 
  117. ↑ 5 reasons why Jennifer Hudson's version of 'Memory' is the best thing about the new Cats movie. Classic FM . [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  118. ↑ In 'Cats,' 'Memory' is a 'popera' furball, but don't blame Jennifer Hudson. Los Angeles Times, 2019. december 21. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  119. ↑ 'Cats': How Jennifer Hudson's 'Memory' Compares to the Best (Video). TheWrap, 2019. december 18. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  120. ↑ Bono, Will.I.Am, Jennifer Hudson & Yoshiki Collab on "Sing For Life". Billboard , 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  121. ↑ David Otunga. WWE.com. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  122. ↑ Harvard Law Grad. Abovethelaw.com, 2007. október 12. (Hozzáférés: 2011. március 10.)[halott link]
  123. ↑ „Jennifer Hudson's new reality: She's engaged to David Otunga”, Los Angeles Times . [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. május 6.) 
  124. ↑ Jennifer Hudson Engaged to Boyfriend Gary Otunga. People , 2008. szeptember 14. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  125. ↑ Ritti, Missy: Jennifer Hudson Welcomes a Son, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  126. ↑ Mizoguchi, Karen. Jennifer Hudson and Fiance David Otunga Split (2017. november 17.) 
  127. ↑ Swartz, Tracy. „Jennifer Hudson, ex appear in court in Chicago as custody battle continues” (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.) 
  128. ↑ „Jennifer Hudson's New House: Chicago Native Buys Mansion In Burr Ridge (PHOTOS)”, Huffington Post, 2011. december 1. (Hozzáférés: 2019. január 5.) 
  129. ↑ Jennifer Hudson opens up about murders of her mom, brother and nephew: 'Of course you still get sad' (amerikai angol nyelven). www.yahoo.com. (Hozzáférés: 2021. január 20.)
  130. ↑ Rupa Shenoy: Jennifer Hudson's nephew missing after slayings, 2008. október 25. [2008. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  131. ↑ Sophia Tareen: Singer's 7-year-old nephew found dead in SUV, 2008. október 27. [2008. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  132. ↑ Staff writer: ME: Hudson's nephew shot multiple times, 2008. október 28. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  133. ↑ Goudie, Chuck: Killer of Jennifer Hudson's family in first interview with I-Team. ABC7 Chicago, 2016. február 19. (Hozzáférés: 2021. január 20.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jennifer_Hudson&oldid=27530374”