Wikipédia

Joó Gyula

(1876–1945) magyar egyetemi tanár, jogakadémiai tanár, jogász, jogi szakíró

Joó Gyula (Abony, 1876. július 17.[1] – Kecskemét, 1945. május 4.[2]) jogakadémiai tanár, jogi író. Joó Sándor református lelkész apja, Joó Árpád karmester nagyapja.

Joó Gyula
Született1876. július 17.
Abony
Elhunyt1945. május 4. (68 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
GyermekeiJoó Sándor
Foglalkozásajogtudós
Tisztségeegyetemi tanár (1903–1945)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

1899–1901 között Kecskeméten ügyvédjelölt volt. 1901–1903 között törvényszéki aljegyzőként dolgozott. 1903–1945 között a kecskeméti református jogakadémia tanára, 1912–1921 között igazgatója volt. 1911–1918 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen közjogból magántanára volt. 1924–1930 között a Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve szerkesztője volt.

Általános jogelméleti- és történeti kérdésekkel, a magyar–horvát közjogi viszony problémáival, Fiume közjogi helyzetével foglalkozott. Elkészítette az 1911. évi választójogi törvénytervezetet.

Családja

szerkesztés

Szülei Joó Sándor gazdatiszt és O. Szűcs Eszter voltak.[2] Felesége, Révész Mária volt. Három gyermekük született: Joó Sándor (1910–1970) református lelkész; Joó Mária és Joó Sára.

Művei

szerkesztés
  • Tanulmányok a magyar–horvát közjogi viszonyok köréből (Kecskemét, 1897)
  • Fiume közjogi helyzete (tanulmány, Kecskemét, 1906)
  • A magyar törvény fogalma és jogi természete jogtörténeti és összehasonlító alapon (I–II. Kecskemét, 1908-1910)
  • Az 1868: XIX. tc. és az általa létesített törvényhozási eljárás (Kecskemét, 1908)
  • A másfél százados polémia Fiume birtokáért (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Barátai Tudományos Szövetség Jog- és Társadalmi Szakosztályának Kiadványai. 7. Budapest, 1932; 2. kiadás: 1942)
  • 1848. március 15-ének jelentősége napjainkban (Az Egyetemes Református Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára. 24. Kecskemét, 1937)
  • Törvénytisztelet (A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve. 1937/38. Kecskemét, 1938)
  • Dr. Baltazár Dezső és az egyetemes jogakadémia (A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve. 1940/41. Budapest, 1941)
  • A „keleti kérdés.” („És lőn világosság.” Ravasz László-emlékkönyv. Ravasz László hatvanadik életéve és dunamelléki püspöksége huszadik évfordulójára. Kecskemét, 1941)
  • A magyarság helyzete a Kárpátmedencében (A Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia Évkönyve. 1942/43. Kecskemét, 1943)

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joó_Gyula&oldid=26731365”