Főmenü megnyitása

Johann Jakob Balmer

(1825–1898) svájci matematikus

Johann Jakob Balmer (Lausen, Basel-Landschaft kanton, 1825. május 1.Bázel, 1898. március 12.) svájci matematikus, matematikai fizikus, a hidrogén látható fény tartományába eső színképvonalainak hosszát megadó és róla elnevezett képlet kidolgozója.

Johann Jakob Balmer
Az 1880-as években
Az 1880-as években
Életrajzi adatok
Született1825. május 1.
Lausen
Elhunyt1898. március 12. (72 évesen)
Bázel
Ismeretes mint a hidrogén Balmer-sorozatának leírója
Nemzetiség német
Állampolgárság svájci svájci
Házastárs Christine Pauline Rinck, 1868
Gyermekek 6 gyerek
Lakhely Bázel
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Karlsruhei Egyetem, Berlini Egyetem
Pályafutása
Szakterület matematika,
Kutatási terület matematikai fizika
Tudományos fokozat doktor — Bázeli Egyetem, 1849
Munkahelyek

Hatással volt
Hatással voltak rá
  • Eduard Hagenbach
  • Anders Jonas Ångström
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Jakob Balmer témájú médiaállományokat.

    Élete, pályafutásaSzerkesztés

    Lausanne-ban született, mint szüleinek legidősebb fia hasonnevű apja politikus, országbíró, édesanyja Elizabeth Rolle Balmer volt.

    Az egyetemet Karlsruhében kezdte és Berlinben fejezte be. Svájcba hazatérve a nagy múltú Bázeli Egyetemen kapott matematikai doktorátust már 24 évesen, majd ott is helyezkedett el. Meglehetősen későn (43 évesen) nősült meg, de házasságából így is hat gyerek született.

    MunkásságaSzerkesztés

    Az ugyancsak a Bázeli Egyetemen tanító Eduard Hagenbach javaslatára kezdett foglalkozni azzal, milyen törvényszerűség szerint követik egymást a hidrogénnek a látható fény tartományában megfigyelhető színképvonalai. Ennek leírására tapasztalati úton kidolgozta a róla elnevezett Balmer-formulát; az ezzel kapott hullámhosszak a hidrogén úgynevezett Balmer-sorozatának tagjai. Az összefüggés magyarázatát 1913-ban adta meg Niels Bohr. A képletet a hidrogén színképvonalainak többi (az ultraibolya, illetve infravörös tartományba eső) sorozataira Johannes Rydberg általánosította 1888-ban; az általa kidolgozott képlet aa Rydberg-formula. A Balmer-sorozat tagjait a hidrogénre utaló H betű után alsó indexbe tett számokkal jelölik. A sorozat vége, ahol a vonalak összesűrűsödnek, az úgynevezett Balmer-kontinuum; ennek határértéke az alsó index nélkül írt H-vonal.

    • Balmer, J.J. (1885). Notiz über die Spectrallinien des Wasserstoffs. Annalen der Physik und Chemie. 3rd series (in German). 25: 80–87.

    Ugyancsak Balmer fedezte fel, hogy a csillagok fényereje a hidrogén (ultraibolya tartományban lévő, λ = 364,7 nm) H-vonalánál ugrásszerűen megváltozik; ez az ugyancsak róla elnevezett Balmer-ugrás. Jelentősége a csillagok színképtípusának meghatározásánál van; legerősebb az A típusú csillagokban.

    EmlékezeteSzerkesztés

    FordításSzerkesztés

    • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Jakob Balmer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

    JegyzetekSzerkesztés

    ForrásokSzerkesztés