Johann Jakob Balmer

Johann Jakob Balmer (Lausen, Basel-Landschaft kanton, 1825. május 1. – Bázel, 1898. március 12.) svájci matematikus, matematikai fizikus, a hidrogén látható fény tartományába eső színképvonalainak hosszát megadó és róla elnevezett képlet kidolgozója.

Johann Jakob Balmer
Az 1880-as években
Életrajzi adatok
Született	1825. május 1. Lausen
Elhunyt	1898. március 12. (72 évesen) Bázel
Sírhely	Wolfgottesacker
Ismeretes mint	a hidrogén Balmer-sorozatának leírója
Nemzetiség	német
Állampolgárság	svájci
Házastárs	Christine Pauline Rinck, 1868
Gyermekek	6 gyerek
Lakhely	Bázel
Iskolái	Karlsruhei Műszaki Egyetem Bázeli Egyetem Humboldt Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Karlsruhei Egyetem, Berlini Egyetem
Pályafutása
Szakterület	matematika,
Kutatási terület	matematikai fizika
Tudományos fokozat	doktor — Bázeli Egyetem, 1849
Munkahelyek
Hatással voltak rá	Eduard Hagenbach Anders Jonas Ångström
Hatással volt	Johannes Rydberg Niels Bohr
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Jakob Balmer témájú médiaállományokat.

Élete, pályafutása

Lausanne-ban született, mint szüleinek legidősebb fia hasonnevű apja politikus, országbíró, édesanyja Elizabeth Rolle Balmer volt.

Az egyetemet Karlsruhében kezdte és Berlinben fejezte be. Svájcba hazatérve a nagy múltú Bázeli Egyetemen kapott matematikai doktorátust már 24 évesen, majd ott is helyezkedett el. Meglehetősen későn (43 évesen) nősült meg, de házasságából így is hat gyerek született.

Munkássága

Az ugyancsak a Bázeli Egyetemen tanító Eduard Hagenbach javaslatára kezdett foglalkozni azzal, milyen törvényszerűség szerint követik egymást a hidrogénnek a látható fény tartományában megfigyelhető színképvonalai. Ennek leírására tapasztalati úton kidolgozta a róla elnevezett Balmer-formulát; az ezzel kapott hullámhosszak a hidrogén úgynevezett Balmer-sorozatának tagjai. Az összefüggés magyarázatát 1913-ban adta meg Niels Bohr. A képletet a hidrogén színképvonalainak többi (az ultraibolya, illetve infravörös tartományba eső) sorozataira Johannes Rydberg általánosította 1888-ban; az általa kidolgozott képlet aa Rydberg-formula. A Balmer-sorozat tagjait a hidrogénre utaló H betű után alsó indexbe tett számokkal jelölik. A sorozat vége, ahol a vonalak összesűrűsödnek, az úgynevezett Balmer-kontinuum; ennek határértéke az alsó index nélkül írt H-vonal.

• Balmer, J.J. (1885). Notiz über die Spectrallinien des Wasserstoffs. Annalen der Physik und Chemie. 3rd series (in German). 25: 80–87.

Ugyancsak Balmer fedezte fel, hogy a csillagok fényereje a hidrogén (ultraibolya tartományban lévő, λ = 364,7 nm) H-vonalánál ugrásszerűen megváltozik; ez az ugyancsak róla elnevezett Balmer-ugrás. Jelentősége a csillagok színképtípusának meghatározásánál van; legerősebb az A típusú csillagokban.

Emlékezete

• Az ő nevét viselik az általa felfedezett és vázlatosan fentebb ismertetett fogalmak:
  • Balmer-formula,
  • Balmer-sorozat,
  • Balmer-ugrás;
• Balmer-kráter a Holdon;
• 12755 Balmer kisbolygó.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Jakob Balmer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 130. o. ISBN 963-05-6821-7