Joseph Justus Scaliger
Joseph Justus Scaliger (Agen, 1540. augusztus 5. – Leiden, 1609. január 21.) olasz származású francia-holland filológus, humanista [10] és történész, akinek kronológiai munkái a reneszánsz legjelentősebb hozzájárulásai közé tartoznak. A kronológiai tudományok atyjának is nevezik.[11] Tőle ered a Julián dátum (Julián-nap) rendszere.[12]
| Joseph Justus Scaliger | |
 | |
| Született |
Joseph Juste Scaliger 1540. augusztus 5. Agen[1][2] |
| Elhunyt |
1609. január 21. (68 évesen)[3][4][5][6][7] Leiden[8][2] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | |
| Szülei | Julius Caesar Scaliger |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Justus Scaliger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
1540-ben született Agenben, Franciaországban, Julius C. Scaliger (wd) olasz filozófus és orvos gyermekeként,[13] és Benedetto Bordone (wd) térképész unokájaként.
1559-ben Párizsba ment, hogy görögöt és latint tanuljon,[13] majd a hébert, arabot, szírt, perzsát és a fontosabb modern nyelveket is elkezdte tanulni.[13]
1562-ben áttért a protestantizmusra.[13] Az 1560-as években Itáliába, majd Angliába és Skóciába utazott.
A Szent Bertalan-éji mészárlás (1572) és a francia protestánsok üldözése után Genfbe ment, ahol egy akadémián tanított,[13] majd 1574-ben visszatért Franciaországba.[13]
Ezután a Leideni Egyetemre hívták (1593), ahol korának legműveltebb tudósaként vált ismertté.[13] Ott maradt egészen haláláig.[13]
MunkásságaSzerkesztés
Scaliger legnagyobb munkája az Opus de emendatione tempore (1583), korábbi naptárak tanulmánya. Ebben összehasonlította az ókor különböző civilizációinak időszámításait, kijavította hibáikat, és először helyezte szilárd tudományos alapokra a kronológiát.[13]
Másik fő munkája a Thesaurus temporum, complectens Eusebi Pamphili Chronicon (1609), amelyben minden görög vagy latin nyelven fennmaradt kronológiai emléket összegyűjtött, restaurált és rendezett.
Termékeny író volt, műveit 1610-ben gyűjtötték össze és adták ki posztumusz, levelezéséből két gyűjtemény jelent meg 1624-ben és 1627-ben.[13]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Скалигер Жозеф Жюст, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Joseph Justus Scaliger
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ a b LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Scaliger Joseph-Juste in "Dizionario delle Scienze Fisiche" (it-IT nyelven). www.treccani.it. (Hozzáférés: 2022. június 22.)
- ↑ A Julián-dátum rendszeréről. (Hozzáférés: 2022)
- ↑ Julian period | chronology | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. június 22.)
- ↑ a b c d e f g h i j Joseph Justus Scaliger | Dutch philologist and historian | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. június 22.)
IrodalomSzerkesztés
- Jacob Bernays: Joseph Justus Scaliger. Hertz u. a., Berlin u. a. 1855 (Digitalisat).
- [ Tamizey de Larroque (Hrsg.): Lettres françaises inédites de Joseph Scaliger. Michel et Médan u. a., Agen u. a. 1879 (Digitalisat).
- Richard Hoche: Scaliger, Joseph Justus. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 30. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1890, 466–474. oldal (németül)
- John Edwin Sandys: A History of Classical Scholarship. 2. kötet: From the Revival of Learning to the End of the Eighteenth Century (in Italy, France, England, and the Netherlands). Cambridge University Press, Cambridge 1908, S. 199–204 (Nachdruck: Martino, Mansfield Centre CT 2009, ISBN 978-1-57898-048-2).
- Anthony T. Grafton: Joseph Scaliger. A Study in the History of Classical Scholarship. 2 kötet (1: Textual Criticism and Exegesis. 2: Historical chronology). Clarendon Press, Oxford 1983–1993, ISBN 0-19-814850-X (Band 1), ISBN 0-19-920601-5 (2. kötet), (Oxford-Warburg Studies).